Best of díj a 2020-as frankfurti Design Plus fesztiválon, szerződés egy világhírű designcéggel – az Illan lámpa sztorija igazi design-sikertörténet. A térplasztikának is beillő lámpa tervezőjével, a Dániában élő Horváth Zsuzsannával beszélgettünk.
Bár a lámpaterve hozta meg számára az igazi ismertséget, Horváth Zsuzsanna nem csak mint formatervező sikeres. A Műegyetem építészmérnöki karán kezdte a tanulmányait, ami közben fél évet töltött a finnországi Tampere Műszaki Egyetemen is. A finnországi tartózkodás végül olyan jól sikerült, hogy a diploma után is itt helyezkedett el, illetve fogott bele terméktervezői tanulmányaiba. Az Illan lámpáig vezető útjáról és inspirációiról kérdeztük.
Az építészmérnök diploma után az Aalto Egyetemen tanultál terméktervezést. Mit szerettél a legjobban az itt töltött idő alatt?
Nagyon szerettem Helsinkiben lakni, közel laktam az egyetemhez, ami akkor még az arábiai kampuszon volt (tavaly átköltözött a művészeti kar is Otaniemibe). Az egyetem első heteiben megtanultuk a fontosabb fa és fém munkagépek használatát, fűrészelni, hegeszteni, majd rögtön a mélyvízbe dobtak minket: tervezzünk kék széket rétegelt lemezből és fémből, amit nekünk is kell elkészíteni. Nagyon élveztem, hogy ilyen új dolgokat tanulhatok és rögtön láthatom az eredményét is. Azt gondolom, hogy az ottani képzési forma igazán előnyös, főleg ha a másoddiplomáját szerzi az ember: kevés a kötelező tárgy, és sok a teljesen, vagy bizonyos keretek között szabadon választható, úgyhogy csak csemegéztem az érdekesebbnél érdekesebb dolgokból. Az egyetemen tanultam meg lézervágni is, ami később a diplomamunkám témája is volt.
Jelenleg Dániában élsz és saját vállalkozást vezetsz. Sikerült egyensúlyt találnod a formatervezés és az építészet között?
Főként a saját design stúdiómmal foglalkozom, de fenntartom a webshopomat, illetve alkalmanként építészeti projektekkel is foglalkozom. A saját stúdióm profiljába főleg a bútorok és lámpák tervezése tartozik. Mostanában a milánói bútorkiállításon bemutatandó új termékeimen dolgoztam, de mivel idén elmarad, most több időm van kitalálni a bonyolultabb termékek részleteit.
Az építészeti projektekkel kapcsolatban, ha adódik alkalom, bedolgozom a korábbi munkahelyemnek, a finnországi Turkuban található Vapaavuori Architects-nek. Velük részt vettem a turkui sikló induló- és fogadóállomásának tervezésében.
A Strips & Stripes webshopban lézervágott otthoni dekorációs tárgyakat és ékszereket árulok. Ezek olyan kisebb termékek, melyeket magam készítek itt, Koppenhágában. A fő gondolat emögött a vonal mögött az, hogy legyenek mindenki számára elérhető design tárgyak is, ne csak méregdrága luxustermékek.
Finnországban és Dániában is éltél és dolgoztál. Ha választanod kéne, inkább a finn, vagy inkább a dán design felé húz a szíved?
Nehéz megmondani, de ha hirtelen kellene választanom, akkor talán inkább a finnt mondanám, mert az egyszerű, természetes, anyaghű. Ahogy én látom, más-más jellegzetességgel bír a két ország. Dánia inkább bútor vonalon erős. Finnországban is sok design bútor van természetesen, elég csak Alvar Aalto klasszikusaira gondolni, ugyanakkor szerintem a porcelán és üveg termékek terén a finnek erősebbek. Annyiban hasonló mindkét ország, hogy az átlagemberek kevésbé nyitottak az új termékek felé, inkább a klasszikusokhoz nyúlnak vissza. Bár ez nem kedvez a fiatal tervezőknek, van benne valami szép, hogy minden finn háztartásban megtalálhatóak az Iittala és Arabia termékek, illetve itt Dániában rengeteg lakásban lóg Louis Poulsen vagy Gubi lámpa. Mindkét nemzet nagyon büszke a saját neves terméktervezőire. Szerencsére vannak kezdeményezések, melyek az új, feltörekvő tervezőknek is segítenek betörni ebbe a hagyományos légkörbe, ilyen például a Young Finnish Design.
Az Illan lámpádat hatalmas siker övezi. Hogyan zajlott az alkotási folyamat, aztán az együttműködés a Luceplan designcéggel?
Az Illan is a diplomamunkámon, a lézervágással való kísérletezésemen alapul. Egy éven keresztül kísérleteztem papírvágással, különböző szimpla geometrikus vágási mintákkal, majd ezekből próbáltam megtalálni az izgalmasabb darabokat és kitalálni, hogy milyen termék születhetne belőlük – tehát az általános terméktervezési folyamatot pont fordítva közelítettem meg.
„Az Illan lámpa vágási mintája koncentrikus körökből áll, amik egy vágatlan részhez csatlakoznak. Amikor először a kezemben tartottam, rögtön tudtam, hogy ez nagyon jól mutatna lámpának, de még meg kellett találnom hozzá a megfelelő anyagot és fényforrást. További kísérletezés során esett erre a speciális flexibilis rétegelt lemezre a választásom, illetve a hajszálvékony flexibilis OLED panelre, amit a prototípus készítéséhez használtam fel.”
A prototípust 2017-ben, a stockholmi bútorkiállításon mutattam be, majd ugyanabban az évben a frankfurti Tendence-en. Gyártót végül 2018-ban a milánói bútorkiállításon talált, ahol a SaloneSatellite-n lévő standomon mutattam be. Ez az új, fiatal designerek számára kialakított terület, amit a gyártók is előszeretettel látogatnak. Több érdeklődő közül hamar kitűnt az olasz Luceplan, akiknek úgy gondoltam, jól bele fog illeni a termékportfoliójába a lámpa. Nagyon szimpatikusak voltak személyesen is, a releváns szakmai kérdéseikkel és egyenes, professzionális hozzáállásukkal. A szerződés aláírása után folytatódott a termékfejlesztés a részletek kidolgozásával, például nagyobb fényerejű LED-es izzóra cseréltük az OLED-eket, így a lámpa már nem csak hangulatvilágításként alkalmazható.
A koppenhágai mindennapjaidat hogyan befolyásolja a karantén?
Mivel itt Dániában is az otthoni munkavégzést javasolják, és bezárták az oktatási intézményeket, így jelenleg a nap nagy részében a 11 hónapos kisfiammal játszom itthon (minden nap várat építünk a kanapé párnáiból), amíg a férjem dolgozik. Mivel alapvetően a milánói kiállításra készültem volna márciusban és áprilisban, és az elmarad, így nem nagy probléma, hogy csak napi 1-2 órát tudok dolgozni. Annak ellenére, hogy jövő évre tolódott a kiállítás, folytatnom kell a munkát, hogy az összes tervezett termék időben elkészüljön, így főleg számítógépes modellezéssel és a részletek kidolgozásával foglalkozom. Elkezdtem egy grasshopper kurzust is, ami szintén jól fog jönni a lézervágó fájljaim készítéséhez. A webshopom még üzemel, úgyhogy oda is terveztem és készítettem most épp egy absztrakt lógó mobilt, amihez már korábban kivágtam a fa alkatrészeket. Egyszóval elfoglalom magam, de azért remélem, hogy nem tart soká a bezártság.