Ivo Andrić Híd a Drinán című, Nobel-díjas történelmi regénye egy boszniai kisváros embereinek sorsát és a történelem fordulatait mutatja be – a négy évszázadot átívelő történet állandó szereplője pedig a Drina folyó felett álló híd. Most megmutatjuk, hogy a számos nyelvre lefordított mű milyen borítókkal jelent meg különböző országokban!
Ivo Andrić az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén lévő Travnik városában született (ma Bosznia és Hercegovinában található), majd Szarajevóban járt középiskolába. 1914-ben, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után a politikai tevékenysége miatt az osztrák–magyar hatóságok letartóztatták, így az első világháború nagy részét házi őrizetben töltötte. Később történelmet és irodalmat tanult a zágrábi és a grazi egyetemen, utóbbin doktorált 1924-ben. 1920-tól 1923-ig, majd 1924-től 1941-ig a Jugoszláv Királyság diplomáciai szolgálatában dolgozott. 1941-ben a németek által megszállt Belgrádba ment, ahol csendben élt egy barátja lakásában – egyes életrajzírók szerint házi őrizetben. Mindenesetre ekkor írta meg legfontosabb műveit, köztük a Híd a Drinán című regényt.
1961-ben ezért az alkotásáért megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A bizottság indoklása szerint „Andrić epikai ábrázolóerővel mutatja hazája világát, népe sorsát”. Andrić a Nobel-díjért kapott teljes pénzjutalmát boszniai könyvtárak számára ajánlotta fel, hogy könyveket vásárolhassanak. A díj pedig természetesen jelentős szerepet játszott abban, hogy a regényt számos nyelvre lefordították.
A történelmi regény főszereplője a boszniai Višegradban található Mehmed Paša Sokolović híd, amely a Drina folyót íveli át. A történet mintegy négy évszázadot ölel fel, az Oszmán Birodalomtól az osztrák-magyar megszállásig, miközben bemutatja a helyi lakosok, elsősorban a szerbek és a boszniai muszlimok életét és sorsát. A híd pedig, amelyet a tizenhatodik század közepén az oszmánok építettek, és az első világháborúban részlegesen le lett rombolva, a történelem néma tanújaként és sorsfordító események helyszíneként áll a Drina felett: „S minden nagy, szép és hasznos építmény keletkezése és élete, valamint viszonya a településhez, amelyben emelték, gyakran viseli magában a történelem egybehangzó és titokzatos drámáit. Mindenesetre egy bizonyos: a kisváros embereinek élete és a híd között szoros, évszázados kapcsolat van. Sorsuk annyira egybefonódott, hogy különválasztva nem is lehet elképzelni s kimondani. Ezért a híd keletkezéséről és sorsáról szóló történet egyben a kasába és embereinek élettörténete is, nemzedékről nemzedékre szóló történet, éppúgy, mint ahogy a hídról szóló minden elbeszélésben jelen van a tizenegy boltívű híd vonala, s középen fönn a korona, a kapu.”
Egy regény, huszonegy nyelv, harmincegy könyvborító. Neked melyik a kedvenced?
A könyv+borítók sorozatban közép-kelet-európai irodalmi klasszikusoknak a világ különböző országaiban megjelent borítóit mutatjuk be.
Borítóterv: Molnár Roland
Az idézethez felhasznált forrás: Ivo Andrić: Híd a Drinán. Fordította: Csuka Zoltán. Európa Kiadó, 1982