30. születésnap és rekordszámú kiállító: bőven lesz miért kilátogatni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a hétvégén. Románia díszvendégi státusza apropóján összegyűjtöttünk öt friss kortárs román megjelenést, melyek már magyar fordításban is olvashatóak, és a Könyvfesztiválon lesz a bemutatójuk.
Kerek évfordulót ünnepel a magyar könyves szakma: 30. alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált október 2. és 5. közt. A könyvvásár, szakmai előadások, közönségtalálkozók, dedikálások mind maradnak, csak a helyszín változik: idén a Bálna Honvédelmi Központba költözött a rendezvény. A fesztivál kiemelt vendége az egyik legelismertebb skandináv író, a dán Janne Teller is, aki a Budapest Nagydíjat is elnyerte. 25 éve megjelent legismertebb, Semmi című regénye izgalmas utat járt be: először Dániában és több nyugat-európai országban is betiltották, majd 180 fokos fordulat után hazájában elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat, azóta kötelező olvasmány az iskolákban, és világszerte 35 nyelvre lefordították már. Budapesten új kötetét, a Büszke vagy rám, Joanna? -t is bemutatja.
Idén a román irodalom is különleges hangsúlyt kap, hiszen Románia lesz a díszvendég ország. Standjuk önálló, nagyszabású bemutatkozással készül, amely mintegy harminc rendezvényt foglal magába. A közönséget kortárs román szerzők és műfordítók várják, akik könyvbemutatókon, kerekasztal-beszélgetéseken és nyilvános felolvasásokon keresztül hozzák közelebb irodalmukat a magyar olvasókhoz. A programban olyan neves alkotók szerepelnek, mint Gabriela Adameșteanu, Ioana Pârvulescu, Radu Vancu vagy Filip Florian, mellettük pedig újabb hangok is bemutatkoznak, akik eddig kevésbé voltak ismertek Magyarországon. A látogatók találkozhatnak frissen magyarra fordított művekkel, dedikált példányokat szerezhetnek, sőt, lehetőség nyílik arra is, hogy a fordítókkal beszélgessenek a művek megszületésének kulisszatitkairól. Románia díszvendégsége nem csupán reprezentatív jelenlétet jelent, hanem a kulturális párbeszéd elmélyítését is szolgálja. A fesztivál így nemcsak a könyvek ünnepe, hanem találkozási pont a két ország irodalmi és kulturális közösségei között, amely új együttműködések és felfedezések lehetőségét is magában rejti.

Gabriela Adameșteanu: A Trevi-kút
Vince Kiadó
Gabriela Adameșteanu egyik legfontosabb regénye, amelyben az emlékezet és a személyes történelem fonódik össze a közép-kelet-európai sorsokkal. Az emigrációban élő szereplők szemszögéből bontakozik ki az a világ, ahol a múlt árnyai és a jelen kihívásai állandó párbeszédben vannak egymással. A Trevi-kút nemcsak egy ikonikus római helyszín, hanem szimbólum is: a vágyaké, az elérhetetlen otthon utáni sóvárgásé. A regény érzékenyen szól arról, hogyan próbálja megőrizni identitását az, akit elszakítanak gyökereitől, és miként kísért mindannyiunkat a történelem.

Ioana Pârvulescu: Ártatlanok
Typotex Kiadó
A regény a gyermeki nézőpont frissességével mutatja be a huszadik század viharos évtizedeit. Az Ártatlanok olyan történeteket tár elénk, ahol a nagyvilág eseményei kicsiben tükröződnek vissza: a családi otthon, az iskola és a hétköznapok világában. Pârvulescu érzékenyen, finom humorral és nosztalgiával ábrázolja, hogyan látja a történelem drámáit az, aki maga még „ártatlan”, és nem érti teljesen a felnőttek világát. A regény különleges atmoszféráját az adja, hogy egyszerre hiteles kordokumentum és megejtően emberi, személyes vallomás.

Augustin Cupșa: Így nőjön rajtunk a fű
Gondolat Kiadó
Cupșa írása a rendszerváltás utáni Románia fiataljainak életét követi, ahol a felnőtté válás drámája a társadalmi változásokkal fonódik össze. Az Így nőjön rajtunk a fű egyszerre dokumentálja és újrateremti azt a korszakot, amikor a gyermeki ártatlanság és a felnőtté válás kihívásai különös erővel találkoznak. Cupșa pontos, érzékeny nyelvezettel mutatja be a barátságokat, szerelmeket és csalódásokat, miközben finoman reflektál egy egész nemzedék tapasztalataira. A könyv egyszerre intim és társadalmi, tele lírai pillanatokkal és keserédes felismerésekkel.

Radu Vancu: Kaddis Radnóti Miklósért
PRAE Kiadó
A verseskötet Radnóti Miklós örökségéhez nyúl vissza, és a huszadik századi trauma feldolgozásának irodalmi kísérlete. A kaddis, a zsidó gyászima formáját idézve a versek az emlékezés, a megbékélés és az igazság keresésének gesztusát hozzák. Vancu nem pusztán tiszteleg Radnóti előtt, hanem párbeszédet folytat vele, és így saját nemzedékének félelmeit, reményeit és erkölcsi dilemmáit is megszólaltatja. A kötet egyszerre személyes és egyetemes: a múlt borzalmaira reflektál, miközben a költészet megváltó erejét hangsúlyozza.

Ioan T. Morar: Lindenfeld
Bookart Kiadó
A Lindenfeld egy elfeledett, szinte kihalt német falut idéz meg a román hegyek között, ahol a történelem súlya és az eltűnő közösségek emlékezete találkozik. A Lindenfeld nem csupán egy hely neve, hanem metafora is: a múltba süllyedt életek, hagyományok és álmok jelképe. A főhős visszatérése a faluba egyszerre fizikai és lelki utazás, amely során a gyökerekhez, az identitáshoz és az emlékezethez való viszony kerül középpontba. Morar érzékeny, lírai nyelven tárja fel, hogyan alakítja az egyéni sorsokat a történelem, és miként válhat egy szinte üres település az emlékezés és a remény színterévé.
Programok és dedikálási időpontok a könyvfesztivál holnapján: bookfestival.hu
Kő, króm, koffein – Tina Bobbe, a designszcéna új üdvöskéjének szoborszerű gépei