fbpx
Nyomj Entert

Lehet-e 15 perces város Budapestből? – Az élhető városrehabilitáció eszközei

Az élhető város kérdésköre mint urbanisztikai „trend”, újra foglalkoztatja a szakértőket. De mitől lesz élhető egy város? Több zöldterületet és rekreációs lehetőséget fogunk elérni? Kevesebb időt kell majd utazásra szánni? Megtaláljuk a közelben az igényeinknek megfelelő intézményeket és szolgáltatásokat? A világban több különféle megoldást is lehet találni, valamint Budapest sem marad el ebben a gondolkodásban, amit cikkünkben két fővárosi negyed átalakulásán keresztül mutatunk be. A cikk nyomtatásban a Hype&Hyper 2021/2. számában jelent meg.

Szerző: Dávida Eszter
Fotók: Mohai Balázs


Dávida EszterÉpítész, urbanista. 2016-ban végzett a BME Építészmérnöki Karán. A KÉK kurátora, menedzsment tagja. A Pecha Kucha Night Budapest és a DANUrB program vezetője, ahol elsősorban az alulról és felülről jövő kezdeményezések és megoldások városfejlesztésbe való becsatornázásával foglalkozik regionális és nemzetközi léptékben. Urbanistaként adatalapú várostervezési, stratégiai projektekben dolgozik, fókusza az inkluzív és fenntartható városfejlesztés. 2021-ben a New European Bauhaus interdiszciplináris szakértői kerekasztal tagjává választották.


Az élhető város ismérvei egy komplex rendszert alkotnak, melynek meghatározására többféle megközelítést és rangsorolást találunk. A legtöbb várost és elemzési szempontot a Mercer cég évente összeállított „Legélhetőbb városok rangsora” veszi figyelembe, ahol 2019-ben Budapest a 231 városból a 76. helyen végzett, megelőzve ezzel a legtöbb közép- és kelet-európai fővárost (az első helyet tíz éve Bécs nyeri el). A témakör összetettségét tükrözi a 39 elemzési faktor a társadalmi-, gazdasági-, lakhatási-, természeti adottságokon át, városi szolgáltatások (mobilitás, oktatás) vizsgálatáig. Rávilágít arra is, hogy nehéz minden szempontnak megfelelő városfejlesztési programokat előirányozni. Jobb stratégiának tűnik kiemelt célok mentén fejleszteni, ahogyan történt ez Barcelonában a jellegzetes 19. századi tömbök „szuperblokkokként” történő összevonásával, ami mára meghatározó módszerré vált. Ezek kilenc olyan lakótömböt foglalnak magukban, amelyek között nincs autós forgalom, helyettük elsősorban gyalogos és biciklis közlekedési útvonalakat, zöld és közösségi tereket alakítottak ki. Budapest újabban az Otthon Budapesten – Integrált Településfejlesztés Stratégiában fektette le a kiemelt fejlesztési irányokat 2027-ig, ahol az élhető város szempontjai is jelentős szerepet kapnak.

Bartók Béla út – A Bartók Béla út Buda déli részének, egy galériákkal és kávézókkal teli kultutcája

A COVID-19 járvány egyik jelensége, hogy a város lakossága a csökkent mobilitási lehetőségek következtében máshogyan kezdte el használni a privát- és köztereket, vagyis magát a várost. A privát terek intenzívebb használat alá kerültek és egy részük köztér jellegű funkciót kapott (pl. erkély, kert). A közterek használati módjai és határai megváltoztak – gondoljunk a közparkok látogatására vagy a terekre kitelepült vendéglátóhelyekre. Megváltoztak a napi szokásaink (gyaloglás, biciklizés, boltba járás) és a munkavégzéssel kapcsolatos rutinok, ami számos iroda térhasználati módjára középtávon is hatással lesz. Nem véletlen, hogy a 15 perces város mint urbanisztikai koncepció újra előtérbe került világszerte, melyet nemcsak szakmabeliek és tudósok, de politikusok is iránymutató megoldásként tartanak számon (ilyenek például Párizs aktuális városfejlesztési tervei). 

A 15 perces város koncepció alapja az ideális városi élőhely, ahol minden számunkra fontos – alapvető és gyakran használt – szolgáltatás 15 perces utazási távolságon belül van.

Ezt legtöbbször gyalogos 15 percként használjuk, de fontosak az egyéb módon – biciklivel, tömegközlekedéssel, autóval – 15 percen belül elérhető területeket is, amelyeket leginkább koncentrikus körökként lehet elképzelni. A koncepció nem új, már az 1900-as évek Amerikájában Clarence Perry-t is foglalkoztatta a 20 és 30 perces szomszédsági egységek kialakítása, ami a gyalogosokat helyezte előtérbe az autók helyett. Ez lefektette az „Új Urbanizmus” mozgalom alapjait is, ami az emberléptékű várostervezési elveket hangsúlyozza: gyalogosbarát tömbök és utcák, közeli és változatos lakhatási és vásárlási lehetőségek és hozzáférhető közterek kialakítása.

A 15 perces város ismérvei, ahogyan az élhető városé is sokféle tényezőből állnak és a gyakorlatban egy kísérletező terület. Budapesten számos városrész rendelkezik jó adottságokkal, ebből két példát mutatunk be: a II. kerület Margit-negyed környezetének revitalizációs programját, és a XI.kerület Bartók-negyed kulturális városrész megformálását.

Széllkapu – A Millenáris Széllkapu Park Budapest egyik legmodernebb parkja, amely a TSPC Mérnökiroda tervei alapján közel harmincötezer négyzetméteren terül el. A park tájépítészei, a 4D Tájépítész Iroda csapata buja erdővel, vadvirágos mezővel és a központi helyet elfoglaló tóval a magyar természet és élővilág egy szeletét igyekeztek a városba csempészni.

A Margit-negyed program célja egy olyan ökoszisztéma kialakítása a Margit körúton és környezetében, ahol a minőségi szolgáltatók, a közösségi-, kulturális helyszínek és kezdeményezések hálózata egy élettel telibb, fenntarthatóbb és élhetőbb városrészt hoznak létre.

A Margit körút állapota és az itt található szolgáltatók helyzete a húsz évvel ezelőtti bevásárlóközpontok megépítésével jelentősen megváltozott: a gyalogos forgalmi útvonalak átrendeződtek, az üzletek egyre kevésbé tudták felvenni a versenyt a központok kínálatával, így a szolgáltatásmix egyre alacsonyabb színvonalú lett. Ezzel párhuzamosan az ingatlanok üzemeltetésére és karbantartására is kevesebb erőforrás jutott, így kialakult a ma is látható kép: számos üres vagy kevésbé karbantartott utcafronti ingatlan, kevés szolgáltatási lehetőséggel. Ugyanakkor a környező városnegyedekben tapasztalható pozitív folyamatokra alapozva a Margit körút fejlesztése is új lendületet kapott, ami nemcsak az önkormányzatnak mint üzemeltetőnek érdeke a kedvezőtlen üres ingatlanokból származó kiadások miatt, de a lakosság és a vállalkozók számára is életkörülményeket javító, gazdaságot serkentő változásokat hozhat. A Margit-negyed revitalizációja így egy átfogó építészeti, társadalmi, gazdasági és kulturális program, mely a városrész újrapozícionálását segíti. Az eredményesség egyik kulcskérdése, hogy a terület kulturális és társadalmi-közösségi hálózatát is sikerül-e életre kelteni, hiszen nem egyszerűen az üzletek újraindítása a feladat, hanem a valódi ökoszisztéma visszaépítése.

„A Margit-negyed egy új kezdeményezés, de a Bartók Béla úti tapasztalatokból kiindulva abban bízunk, hogy néhány év alatt is látványos változást lehet elérni a területen. A szomszédság adottságai nagyon jók, a lakóktól és az itt dolgozóktól rengeteg pozitív visszajelzést kapunk” – mondta el Ongjerth Dániel a Margit-negyed szakmai vezetője, valamint az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány kuratóriumi tagja.

A szolgáltatásmix a környező városrészek és a kerület főutcájának arculatához és hangulatához illően alakul ki. Az üzletek megtöltésének egyik eszköze az ingatlanpályázati rendszer újraindítása, a fenntartók, szakmai mentorációt segítő szereplők és a helyi vállalkozók között, aminek vannak budapesti előképei: a KÉK-Kortárs Építészeti Központ 2012-2015 között zajló LAKATLAN projektje, mely utcafronti ingatlanoknak az újrahasznosításával kísérletezett közösségi erőforrás bevonásával vagy a Fővárosi Önkormányzat 2013-ban indított „Rögtön jövök!” programja. A legnagyobb kihívást a revitalizáció folyamatainak a fenntarthatóvá tétele és a közösségek hosszú távú bevonása jelenti. Az ingatlanok kiadását kedvező árak bevezetésével tudja serkenteni a tulajdonos, ami már rövid távon is látható eredményekhez vezet. Közép távon lehetőség van az együttműködések fenntartható kialakítására és az ökoszisztéma helyreállítására. A Margit-negyed első körös pályázata ősszel zárult, ahol negyven kérelem, a tavaszi második körben huszonkét ingatlanra százharmincnégy pályázat érkezett.

Igen Pizza – Vidó Nórinak mindig van valami korszakalkotó ötlete. Eredetileg építésznek tanult, de végül úgy alakult, hogy nem (csak) ezen a szakterületen teljesedett ki. Nevéhez fűződik az IGEN pizzéria megalapítása is, ahol először készült klasszikus nápolyi pizza Magyarországon, valamint az IGEN érdemelte ki először az AVPN (Vera Pizza Napoletana) minősítést is.
Close  Hortobágyi Kászon 2010 májusában indította útjára a Closetoyou brandet. A hajszalonok koncepciója minden szempontból a fenntarthatóságra épül. Az elmúlt évtizedben Kászon magyar divatmagazinok fotózásán is dolgozott, de csapatával részt vett már mozi- és reklámfilmforgatásokon is.

Az önkormányzati ingatlanok kiadása magával hozza a magántulajdonú területek felértékelődését is, ahogyan történt ez a Bartók Béla úton is. A program további célja, hogy a Margit körút új arculata egybeforrjon a meglévő városrészek kulturális, művészeti múltját és jelenét tükröző hangulatával. Ezt segíti a program átfogó kommunikációja, a helyi közösségek bevonása, majd későbbiekben a helyi kulturális aktivitások növelése. Utóbbi esetén fontos mérce, hogy olyan helyi erőforrásokra épülő, minőségi tartalmat hozzanak létre a negyedben megvalósuló projektek és események, melyek nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket. A körút homlokzatainak és portáljainak megújítása is cél, létrehozva egy rendezettebb, letisztultabb városképet. Az önkormányzat Dévényi Tamás YBL-díjas építészmérnököt, a projekt szakmai fővédnökét vonja be, aki az alábbiakat tette hozzá:

„Mindenki szeretne jobb körülmények között élni. Mégis, ha ránézünk a mai Budapestre, sajnos, ennek kevés jelét látjuk – a közterületeken. A számtalan takaros otthon után már kevesebb szép lépcsőház, udvar, kapu vagy előkert van városunkban. Az a célunk, hogy ez a szemlélet megváltozzon, legalább valamelyest! Ha valaki otthon érzi magát egy közterületen, kialakulhat a »kicsit enyém is« érzés benne, ami a passzivitást fel tudja oldani, mert cselekvő polgárokra van szükség. Az első lépés a ház birtokbavétele lesz, a második a közterületeké.”

A 15 perces város modelljének kialakítása a Margit-negyedben a gyalogosan elérhető, heterogén, sokrétű, lakossági igényeket kiszolgáló szolgáltatásmix és ökoszisztéma fejlesztését jelenti, ami nemcsak a vállalkozásokat, üzleteket és a kulturális helyszíneket érinti, hanem az egyéb oktatási és szociális intézmények hálózatának becsatornázását is.

Dugattyús ház – A Rózsadomb aljában található, az 1930-as évek végén épült Margit körúti luxusbérház Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján készült. A „Dugattyús-ház”-nak becézett épület Budapest talán legkülönlegesebb lépcsőházát rejti, amely fókuszpontjában üvegcsőben ingázó lift közlekedik; mindemellett különlegességét annak előremutató szellemisége is adja.

Példaértékű a Bartók Béla út belvárosi (Móricz Zsigmond körtérig tartó) szakaszán kialakult kulturális városnegyed, szájhagyomány útján a Bartók-negyed átalakulása is. Az utóbbi években látványos fejlődésnek lehettünk szemtanúi: az üres utcafronti ingatlanok megteltek élettel és egy új városnegyed alakult ki. Legfőbb ismérve a kreatív és kulturális helyszínek, valamint a helyi üzleti és vendéglátóipari szolgáltatások széles skálán mozgó egyvelege. Újbuda Önkormányzata 2009 óta tudatosan valósította meg ezt a Kulturális Városközpont koncepciót, ugyanakkor a fejlődés organikusan is megindult: nemcsak az önkormányzati ingatlanokat lakták be helyi vállalkozók, kulturális helyszínek és intézmények, hanem a kapcsolódó utcákban, magántulajdonú helyiségekben is megindult ez a felfelé ívelő revitalizáció, ami a lakosságra is kihatott. A 2021 tavaszán zajló kutatás szerint a területen élő, dolgozó és tanuló csoportok is meghatározónak érzik az átalakult negyed hangulatát, aminek a sokféle üzlet, kulturális, kreatív program kínálata mellett a legfontosabb jellemzője, hogy élhető és gyalogosbarát. A felmérés megerősítette, hogy a negyed 15 perces városrésszé fejlődött: minden fontos szolgáltatást megtalálnak az itt lakók az alapvető mindennapi szükségletektől kezdve, az intézményi és a rekreációs szolgáltatásokon át, amelyeket előnyben részesítenek más városrészekkel szemben és inkább gyalogosan használják a negyedet.

A Bartók negyed már a fenntartható fejlesztés kérdéseivel küzd: „A legnagyobb fejlesztési kihívást az jelenti, hogy a mostanra organikusan kialakuló szolgáltatásmix ne sérüljön, hiszen valódi 15 perces városrészként ez a terület egyszerre tudja kiszolgálni üzleteivel a helyi lakosságot, kávézóival és trendi szolgáltatásaival az itt dolgozó kreatív szektort, illetve olcsó pincekocsmáival és élelmiszer boltjaival a diákokat és kisnyugdíjasokat. Ha egy nagyobb fejlesztés tovább drágítja az itteni kínálatot, azzal rossz irányba is elindulhat ez a mindenki által kedvelt, és még nem a turizmus által formált negyed” – hangsúlyozza Dr. Kádár Bálint, a BME Urbanisztika tanszék docense, aki a KÉK részéről segíti szakmai tanácsadóként Újbudát a negyed területfejlesztési kérdéseiben.

A példák közös vonásai azt mutatják, hogy Budapesten vannak olyan adottságokkal rendelkező negyedek, ahol jól használva, felismerve a lokális erőforrásokat és lehetőségeket, a lakosok számára magasabb életszínvonalat biztosító, élhetőbb városrészeket tudunk kialakítani.

Bambi presszó – Enteriőrrészlet a legendás Bambi presszóból, amely 1961. május 1-jén nyitott meg a Frankel Leó utca sarkán található épület aljában.
Trapper farmer – Nádasi Sándor nem szakmabeliként, hanem orvosi műszerészként vágott bele a farmerozásba még 1978-ban. A Trapper fantázianévű, kultikus márka boltja jelenleg a Fő utca 92. szám alatt található, ahol családi vállalkozás formájában viszik tovább a magyar farmerozás hagyományát.

Inkább nyomtatott formában olvasnál? Most megrendelheted a Hype&Hyper magazin második számát a Store oldalunkról!

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük