Gigantikus, négyszáz oldalas kiadvánnyal rukkolt elő kedvenc szlovák csapatunk, a Čierne diery. Az elhagyott bányavárosokat, víztározókat, omladozó vidéki kúriákat (és azok tágabb környezetét) bemutató könyvbe azoknak is érdemes belelapozniuk, akik ugyan nem beszélik a szlovák nyelvet, de kíváncsiak arra, milyen felfedezetlen kincseket is rejt északi szomszédunk a bejáratott látványosságokon túl. Mutatjuk!
Még karácsony előtt lettünk figyelmesek a Čierne diery türkiz színekben pompázó, karakteres arculattal megáldott új könyvére. Akik hozzánk hasonlóan nagy rajongói a szlovák csapat tevékenységének, azok pontosan tudják: a webshopon megjelenő újdonságok a pillanat tört része alatt fogynak el (különös tekintettel a risográf technikával készült egyedi illusztrációkra), erősen ajánlott tehát résen lenni. Így tettünk mi is és lecsaptunk az új kiadványra (és milyen jól tettük). Az első kiadásnak ideje sem volt bekerülni a könyvesbolt-hálózatokba: mind a 6000 példány gazdára talált kevesebb mint egy hónap leforgása alatt (megnyugtatásul: már készül a második kiadás).
A 2014-ben indult, akkor még háromfős csapat (Martin Lipták, Andrej Sarvaš és Miroslav Beňák) mára valóságos „intézménnyé” nőtte ki magát, a legjobb értelemben. Az alapítókat most is elsősorban a felfedezés vágya hajtja: megmutatni és elmesélni azokat a történeteket, melyek sokszor talán még a Szlovákiában élők előtt is rejtve maradnak. Országimázskampány ez a javából, ha lehet ilyet mondani, amit nem felülről jövő rendeletek szabályoznak és visznek előre, sokkal inkább az épített örökség iránti kíváncsiság és tisztelet, s talán éppen emiatt a belülről fakadó elhivatottság miatt szeretik olyan sokan azt, amit a Čierne diery csinál (a közel 44.000 Instagram-követő és a több ezer boldog vásárló nem lehet a véletlen műve, nem igaz?).
A nemrégiben megjelent kötet már a második a sorban (az első, azonos című, de ciklámen színre hangolt könyv 2018-ban látott napvilágot). Az üzenet a régi, de a tartalom, a fotók és a design új, a végeredmény pedig – minden túlzás nélkül – lélegzetelállító. Az „Ipari műemlékek és elfeledett helyek Szlovákiában” („Priemyselné pamiatky a zabudnuté miesta Slovenska”) című kötetben a meglévő négy szín (kék, sárga, rózsaszín, lila) mellé ötödikként ezúttal a türkiz csatlakozott, s ez az együttállás igazán egyedülálló megjelenést kölcsönöz a kötetben felbukkanó, sokszor akár dupla oldalakat is kitöltő fényképeknek.
Ami pedig a tartalmat illeti: a szerzők tíz útvonalat vázolnak fel, ezek többsége az általuk hőn szeretett és talán az ország legkevésbé felfedezett (és értékelt) keleti régiójára fókuszál, illetvte találunk felvidéki és északnyugati térséget bemutató útirányt is a könyvben. De olvashatunk a szepesi bányatelepülések történetéről is, amiből például az is kiderül, milyen káros hatással volt az egészen 1995-ig tartó higanyfeldolgozás a helyi lakosok életére.
Bár az oldalakon többségében szellemvárosokként ható települések fotóival találkozhatunk, a könyv hangulata mégsem lehangoló: a szerzőktől a lehető legtávolabb állt, hogy búskomor képet fessenek a szlovák tájról – az album lapozgatása közben mi magunk is belefeledkeztünk a csodás tájképek, légifelvételek, a kiüresedett fafeldolgozó üzemek és tárnák, az omladozó házfalak és vidéki kastélyok látványába.
A Čierne diery könyve bár elsősorban az épített ipari örökség „túlélőiről” mesél, rengeteg erdőrészlet, park, legelő, mező előbukkan benne – semmiképp sem lenne ildomos pusztán építészeti kiadványnak neveznünk ezt a kötetet, hiszen annál sokkal többről szól: a kemény és sokszor embertelen körülmények között végzett fizikai munkáról, a történelem viharairól és viszontagságairól és persze arról a nagybetűs szépségről, amely mindezek ellenére valahogy mégis utat tör magának, s megmutatkozik ott is, ahol a legkevésbé várnánk.
Az alkotók arra is figyeltek, hogy az album a fenntarthatósági szempontoknak is maximálisan megfeleljen: a könyvtest Cradle to Cradle minősítésű Munken Print Cream 15 papírból készült, a borítóhoz 100%-ban újrahasznosított Eska kartont használtak. A grafikai tervezésért most is Michal Tornyai felelt – a kiadvány lapjain három, saját maga által tervezett betűkészlet (Socha, DIERY, Grunt) váltakozik. A káprázatos fotókon túl Daniela Olejníková izgalmas illusztrációi színesítik a kötetet – rögtön a belső borítón, illetve az előzéklapon a fiúk felfedezőútjainak emlékezetes pillanatait megörökítő vibráló grafikát csodálhatunk meg.
Az egyetlen szívfájdalmunk, hogy ez a kiadvány is kizárólag szlovák nyelven érhető el (ez egyébként az alapítók részéről nagyon is szándékolt), de még így is mindenkit arra bíztatunk, hogy ha igazán izgalmas és rendhagyó formában szeretné felfedezni Szlovákiát, szerezzen be magának egy példányt.
A gigantikus formátum és terjedelem ugyan nem teszi lehetővé, hogy ezt az albumot könnyűszerrel a hátizsákunkba csúsztassuk (erre a célra sokkal inkább a Čierne diery összehajtható, mindössze néhány eurós térképeit ajánljuk, mint amilyen például ez is), mégis a túrázni és kirándulni vágyók, s egyszersmind az épített örökség szerelmesei inspirációt meríthetnek belőle odahaza, az íróasztal mellett, hogy aztán felvértezve indulhassanak útnak Szlovákia felé.
Szöveg és kép: Andrej Sarvaš, Martin Lipták, Lukáš Patera, Miroslav Beňák
Grafikai tervezés, tipográfia: Michal Tornyai
Illusztrációk: Daniela Olejníková
Fotó: Andrej Sarvaš, Miroslav Beňák
Fotók: Čierne diery
Participatív várostervezés - Interjú Danny Dong-Yeong Lee -vel
A kreativitás az agráriumban is komoly érték | NAK TechLab
