fbpx
Nyomj Entert

Participatív várostervezés – Interjú Danny Dong-Yeong Lee -vel

Az elmúlt években a digitális innovációk mellett az az érzésünk volt, hogy a fizikai elhelyezkedésünknek nincs akkora jelentősége, mint korábban. Most ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, és azon vagyunk, hogy rájöjjünk, mennyire számít a hely. E jelenségről és hatásairól, következményeiről beszélgettünk Dr. Danny Dong-Yeong Lee-vel, a szöuli Hanyang Egyetem professzorával, különös tekintettel a service designra és a várostervezésre. Az interjú nyomtatásban a Hype&Hyper 2021/2. számában jelent meg.


Vágjunk is a közepébe: a fenti állításból kiindulva Danny, mit gondolsz, mennyit számít manapság a fizikai hely?

Egyetértek, és ez az állítás még igazabb lett az utóbbi 2 évben, a Covid-19 járvány hatására. Így, hogy megannyi hely kimaradt az életünkből – utcák, parkok, kávézók –, és a mindennapjaink a lakásokra koncentrálódtak, bebizonyosodott, hogy mennyit számítanak a különböző terek, amikben mozgunk, helyek, ahová ellátogatunk. Vegyük példának a design területén dolgozókat, és a tervezőket, akiknek azt gondolom, különösen nehéz lehetett ez az ingerszegény időszak, miközben az inspirációik java részét a különböző helyekből nyerik.

Világszerte megtapasztalhattuk, hogyan váltják fel a fizikai helyeket az online platformok és a megoldások, melyeken keresztül meetingeket, vagy akár családi eseményeket tartunk.

Vagyis a mindennapi életünkben felértékelődött a fizikai helyek jelentősége, viszont nagyobb teret nyertek az online platformok. Most mégis maradjunk az előbbieknél, hiszen egyre többen hangsúlyozzák, milyen fontos a környezetünk újragondolása. Milyen irányzatokat, kezdeményezéseket figyeltél meg a városfejlesztésben világszerte és Szöulban?

Az urbanizációs folyamat jó ideje tart, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy véget érne. A városok tovább nőnek, a vidék jelentősége pedig tovább csökken, de ez nem jelenti azt, hogy az embereknek ne lenne igényük rá, hogy a természet jobban jelen legyen az életükben. Szerintem ezzel is magyarázható az a sok zöldítő kezdeményezés, amit globális szinten látunk a városokban. 

Szöulban nagy hangsúlyt fektetnek a “user experience” javítására a városlakók érdekében. Az emberközpontú tervezést így városközpontú designra fordítottuk át, hiszen nagyon fontos, hogy a lakók igényeihez igazodjon a várostervezés, az infrastruktúra és a működés is. Ez megmutatkozhat a szelektív hulladékgyűjtés egyszerűbbé és elérhetőbbé tételétől kezdve a költözéssel járó adminisztratív folyamat megkönnyítéséig a mindennapi élet összes területén.

Nem gondolod, hogy többek között a járvány hatására is a globalizáció helyébe inkább a lokális gondolkozás lép?

Látni erre utaló jeleket is, talán legszemléletesebben az utazási szokásokban: a kevesebb utazási lehetőség esélyt ad arra, hogy újragondoljuk azoknak a helyeknek a használatát, amik eddig túlzsúfoltak és túllátogatottak voltak. Így egyrészt levegőhöz jutnak ezek a helyek, másrészt mi is másképp állunk az utazáshoz, ami nemcsak egy felszínes meglátogatása egy felkapott helynek, hanem egy mélyebb megismerése a helyi kultúrának, ami a lokális mindsetet erősíti. 

Egyesek azt mondják, hogy a Covid-19 hatására elkötelezettebbek lettünk a digitális világ felé, ugyanakkor felismertük, hogy szükségünk van emberi léptékű tervezésre. A te tapasztalataid melyik irányt erősítik?

A koronavírus elhozta az érintkezés nélküli korszakot. Egy több mint kétezer éve tartó hagyományt, a kézfogást öklözésre cseréltük, és megváltozott a pattogatott kukoricát evő mozikultúránk is, illetve a tanórákat már nem szemtől szembe tartottuk.

Ennek eredményeként megjelent a helyfüggetlenség, ami lehetővé teszi a távmunkát, és aktiválódtak az állomásterminálokban működő állomásfülkék. Emellett kereskedelmi forgalomba került az online vásárlás és a kávézók és éttermek mobilos rendelése.

Bár kényelmes, sok probléma is van vele. A csoportkultúrának köszönhetően, ahol az emberek összegyűlnek egymással, létrejött az IT és a digitalizáció használatától elidegenedett osztálykülönbség és a kontaktus nélküli megosztottság jelensége.

Ha már az emberi léptékű tervezésről beszélünk, hogyan jelenik meg ez az irányzat a városi világítástervezésben?

Az éjszakai nézet kialakítása általában véve nagyon fontos. A világhírű nagyvárosok, például London, New York, Sydney és Hongkong világítástervezése elképesztő. Szöul az éjszakai világításra is nagy figyelmet fordít: a közelmúltban azokra az interakciókra összpontosítunk, amelyek a városlakók és a nézők közvetlen részvételével hoznak létre fényhatásokat. Így aktív résztvevői, alakítói lehetnek az éjszakai fényeknek, a saját igényeikhez alakíthatják a városi látképet. Így pedig remélhetőleg jobban is érzik majd magukat benne. 

Inkább nyomtatott formában olvasnál? Most megrendelheted a Hype&Hyper magazin második számát a Store oldalunkról!

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük