A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hazánk legnagyobb agrár érdekvédelmi szervezete, amely saját startup programja révén zászlóvivője a digitális megoldások agráriumban való elterjesztésének. Bár a mezőgazdaságról sokan a kétkezi munkára asszociálnak, ma már javában hódítanak az ágazatban a drónok, a robotok vagy éppen a mesterséges intelligencia által működtetett folyamatok. Interjúnk Holán Balázzsal, a kamara elnöki kabinetfőnökével, a NAK TechLab program vezetőjével.
Amikor megfogalmazódott a kamaránál a NAK TechLab koncepciója, mennyiben volt vezérlőelv az, hogy hazánkban és szerte a világon elöregedett az agrártársadalom, és generációváltásra, technológiai nyitottságra van szükség?
Azt gondolom, hogy sok erő hat egyszerre, de egy biztos, a hazai gazdaságok modernizációja és a digitalizációs megoldások egyre szélesebb körű elterjedése nélkül elképzelhetetlen a szektor jövője. Utóbbi támogatására hoztuk létre Magyarország első agrár startup programját, ahol agilis fiatal fejlesztők segítségével igyekszünk választ adni az agráriumban fellelhető kihívásokra. Ez ma az érdekképviselet legmodernebb eszköze, amit ha nem veszünk elég komolyan, jelentős hátrányba kerülhetünk a globális versenyben. Ezen túl természetesen fontos szempont programjaink során a fiatalok agráriumba csatornázása. Azt látjuk, hogy magasabb fokú digitalizációval az ifjabb generációk számára népszerűbbé válhat az agrárium, ami elősegíti a szektor utánpótlását. A program egyik pozitív mellékhatása, hogy a fiatalok fejében enyhülnek a mezőgazdasággal kapcsolatos előítéletek, és felismerik a szektorban rejlő lehetőségeket.
A gazdák mennyire nyitottak az új megoldásokra, innovációkra?
A gazdálkodóknak nagyon nehéz dolguk van, hiszen egyetlen rossz döntés egy egész évet tehet tönkre. Érthető az óvatosságuk. Másrészt az évtizedek alatt jól bevált és gyakorlatban kipróbált módszerekben hisznek leginkább. Ezektől eltekintve a mezőgazdaságban is zajló robbanásszerű változások megkerülhetetlenek, és ezt egyre több gyakorló gazda ismeri fel. A képet tovább árnyalja, hogy egyelőre ritkán beszélünk összefüggő rendszerekről, tehát elsőre alacsonynak tűnhet az egy-egy startup megoldás által kínált hatékonyságnövelés. Mi mégis optimisták vagyunk, mivel egyre több új, remek megoldás születik, ami radikálisan fogja javítani ezt a típusú nyitottságot.
| NAK TECHLAB SZÁMOKBAN |
| 3 ÉV |
| 50+ AGRÁR STARTUP VÁLLALKOZÁS |
| 1+ MILLIÁRD FORINT KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉS |
Hogyan segíti a gazdálkodókat a NAK TechLab, illetve a különböző digitalizációs megoldások?
Azzal, hogy az itthoni innovációs ökoszisztémán belül kitűztük az agrár zászlót, már alapból nagy előrelépést tettünk annak érdekében, hogy egy nagyon aktívan gondolkodó réteg kezdett foglalkozni a szektor problémáival. Ez alapozza meg a feladatainkat, amiket nagyjából három lépésre tudnék bontani. Először agrárszakértők és gazdálkodók segítségével felmérjük és elemezzük a szektor legégetőbb kihívásait. Ezt követően startupokat toborzunk, amelyek megoldással tudnak szolgálni a kihívásokra. Az így felszínre került csapatokat pedig az ország legfelkészültebb szakértői segítségével fejlesztjük, annak érdekében, hogy a megoldásaik minél előbb rendelkezésre álljanak a hazai gazdálkodók számára. Ezekről az új szolgáltatásokról minden esetben elmondható, hogy javítják a gazdák versenyképességét, ami számunkra a legfontosabb szempont. Fontos kiemelni, hogy a fejlesztéseket végigkísérik a legnagyobb hazai agrár nagyvállalatok, amelyek a piaci és szakmai információk ismeretén túl szoros üzleti és ezáltal bizalmi kapcsolatban állnak a teljes agrárkamarai tagsággal.
Ez lehet a kulcs a gazdálkodók felé?
Azt gondolom, hogy igen. Ez egy olyan háromszög, ahol senki sem sérti a másik érdekeit. A gazdálkodók szeretnének a magasabb profit érdekében hatékonyabban termelni, a nagyvállalatok pedig szeretnék ehhez biztosítani a legmodernebb szolgáltatásokat. Mi pedig akkor vagyunk elégedettek, ha egy startup és egy nagyvállalat sikereket tud elérni, hiszen ez azt jelenti, hogy több digitális szolgáltatás közül választhat egy gazdálkodó, mint korábban.
Hogyan kapcsolódnak a fiatalokból álló startupok a mezőgazdasághoz?
Sokféleképpen. Van olyan gazdálkodó családból származó fiatal, aki látta a szülei küzdelmeit bizonyos folyamatokban, és arra dolgozott ki megoldást, de akad olyan is, aki mérnöki tudását felhasználva reformálná meg az iparágat. Utóbbi példánál maradva, nagyon érdekes, hogy a velünk együttműködő startup csapatok nagy része nem rendelkezik semmilyen mezőgazdasági háttérrel – ezzel szemben technológiailag a legmodernebb eszközök szakértői. Programunkat úgy építettük fel, hogy ezt a technológiai tudást a NAK mezőgazdasági szakembereinek tudásával és a Design Terminal üzletfejlesztési mentoraival támogassuk. Üzletfejlesztési oldalról Közép-Európa vezető innovációs ügynökségével dolgozunk együtt; a Design Terminal a program 2019-es indulása óta szakmai partnerünk. Kiterjedt kapcsolatrendszerük és mentorhálózatuk segíti a startupokat üzlet- és termékfejlesztési fronton.
Milyen startupokat, fejlesztéseket támogat a program?
Olyan startup cégeket karolunk fel, akik technológiai alapon gazdaságosabbá, fenntarthatóbbá teszik az agráriumot. Olyan megoldások ezek, mint például a mesterséges intelligencián alapuló gyomazonosítás, állatállomány kamerákkal és szenzorokkal megfigyelése, vagy olyan digitális kártevőcsapda, mellyel a gyomírtó szerek használata nagy mértékben csökkenthető. A velünk együttműködő startupok megoldásainak egy részével már korábban is találkozhattak a gazdálkodók, azonban nem lehet megkerülni azt a komoly technológiai fejlődést, mely hatására ezek a megoldások még korszerűbbé, rendszerbe illeszthető fejlesztésekké alakulnak, valamint alkalmazkodnak a jövő igényeihez. Egy egyszerű példával élve, tíz évvel ezelőtt is voltak okostelefonok, melyek az új technológiák hatására folyamatos fejlesztéseken mennek keresztül, innovatív kiegészítésekkel kerülnek a piacra, felváltva a korábbi, elavult készülékeket.
Milyen forrásokat mozgat meg a NAK TechLab?
A program fennállása óta az agtech startupokba irányuló befektetések is megszaporodtak, hatására több mint egymilliárd forint kockázati tőkéhez jutottak a velünk együttműködő csapatok. Az is elmondható, hogy elsősorban nem az anyagi, hanem a szakmai támogatásra helyezzük a hangsúlyt; úgy érzem, hogy ebben elég erősek vagyunk. Szerencsére hazánkban nagyon jó befektetési alapok működnek, akik partnereink ezekben a folyamatban. A tőke és a tudás ötvözete pedig a sikeresség alappillére.
Magyarországon marad a technológia, vagy hamar külföldre távozik?
A magyar piac mind a környezeti, mind a gazdasági adottságok miatt jó terepnek számít a startupoknak. Jó, de egyben nehéz terepnek is. Az a startup, amelyik ezen a piacon gazdasági sikereket tud elérni, jó eséllyel nemzetközi szinten is képes labdába rúgni. Mivel a piac mérete korlátozott, magától értetődő, hogy egy sikeres digitalizációs megoldás külföldön is megjelenik. Hiszünk a magyarok kreativitásában, amit számos példa bizonyít. Ezt a tudást ki kell használni és gazdálkodók javára fordítani. A velünk együtt dolgozó csapatok közül többen jelen vannak külföldi piacokon is. Nem fogjuk vissza a startupokat, de célunk, hogy Magyarországon legyen az első ügyfelük és itt érjék el első üzleti sikereiket, ezáltal a hazai agrárium profitálhasson először a megoldásaik révén.
GRAFIKA: PISLA RÉKA | HYPE&HYPER