Menekülnek az oroszok, egekben a repjegyárak

Menekülnek az oroszok, egekben a repjegyárak

Szeptember 21-én Vladimir Putyin bejelentette, hogy részleges mozgósításra kerül sor Oroszországban, azaz 300,000 tartalékos katonát hívnak be. Ennek következtében az Oroszországból induló repülőjegyek egyik pillanatról a másikra elfogytak, az árak kilőttek. Ha ez nem lett volna elég, a nagy kereslet közepette a 18 és 65 év közötti férfiaknak nem is adtak el jegyet. Mit jelent az, hogy sokba kerül egy repjegy, és mennyit kell ahhoz utazni, hogy Budapestre érkezzen valaki Moszkvából?


Ha a cikk írásának napján, szeptember 27-én indulnánk útnak Moszkvából Budapestre, négy lehetőség közül választhatunk. Ha a Domogyedovói Nemzetközi Repülőtérről elrepülünk Dubajba, onnan pedig 4 és fél órás várakozás után indulnánk Budapestre, akkor a legolcsóbb jegy, csupán 1,278,000 forintba kerülne, időben így érné meg a legjobban, 15 óra 35 perc a teljes út hossza. Ha a második leggyorsabb lehetőséget választjuk, akkor 19 óra 35 percet utaznánk, azonban ekkor majdnem 5 millió forintot kéne fizetnünk, ráadásul a járatnál a megszokotthoz képest tízszer annyi szén-dioxid kibocsátásunk lenne.

Szeptember 27-tel még szerencsénk is van, hiszen 28-án egyáltalán nincsenek üres járatok, néhány nappal később pedig ugyanennyi pénzért 9 órával több időbe telne eljutni a magyar fővárosba. Szemléltetésképp, ennyi pénzből Budapestről Los Angelesbe, Moszkvánál 6 és félszer távolabbi városba repülhetünk oda-vissza. Négy és félszer. Igaz, ha első osztállyal utaznánk, akkor egészen október 11-ig kéne várnunk, hogy nagyjából annyi pénzből megoldjuk, mint amennyibe a turistaosztályos Moszkva-Budapest utazás kerül.

Ha már képzeletben Los Angelesbe repültünk, szálljunk is ott meg, de ne Comptonban, vagy hasonló reputációval rendelkező városrészekben, hanem Beverly Hillsben, a SIXTY-ben, ahol két éjszakáért 420,000 forintot kell fizessünk. Ha akkora büdzsével számolunk, mint amennyibe a Moszkva-Budapest járat kerül, akkor még a repüléssel és szállással együtt is annyi pénz marad a zsebünkben, hogy vehetünk rajta egy iPhone 14 Pro Maxot, hogy aztán a megmaradt 100,000 forintból együnk-igyunk. Ez az 1,278,000 Ft annyi pénz, amennyiből Varsóban 3 hónapig, Budapesten fél évig, Bukarestben 8 hónapig tudunk egy átlagos árazású albérletet bérelni.

Mégsem lehet összehasonlítani egy lakás bérleti díját, egy Los Angeles-i utazást egy fényűző hotelben, vagy egy iPhone-t azzal, amit néhány orosznak jelent egy repülőjegy. Akik otthagyják az otthonukat, nem örömükben teszik, nem luxust keresnek, nem egy kényelmes helyzetből akarnak még többet kihozni. Egy olyan háborútól menekülnek, amit nem csak, hogy nem ők, hanem a fejük felett az országuk vezetői okoztak, de még nem is kell védeniük szülőhazájukat, támadniuk kéne. Sok fiatalnak ez a milliós repülőjegy annak a záloga, hogy háborús fizikai és mentális sebek nélkül élhessék tovább életüket, hogy ne cselekedjenek olyat, amivel talán később nem tudnának elszámolni magukban, hogy ne sodorják családtagjaikat olyan szituációba, hogy hetekig-hónapokig nem tudják, hogy hazajön-e szerettük. Nincs értelme kiszámolgatni, hogy Moszkvában hány nagybevásárlást lehetne csinálni ennyi pénzből, hogy hány koktélt lehetne meginni egy luxusbárban, hány félévet lehetne kifizetni a legjobb egyetemen, mert sok esetben az oroszoknak sincs lehetőségük mérlegelni ezeket. Annyi választási lehetőségük van maximum, hogy mivel hagyják el az országot: repülővel, vagy csapatszállító teherautóval.

Természetesen a háború legnagyobb áldozata Ukrajna, az ukrán emberek, sok ukránnak nem, hogy repülővel, de sehogy nem adatott meg a lehetőség, hogy elhagyják az országukat. Ukrán férfiak, nők és gyermekek szenvednek, nekik rombolják a szülőfalujukat, egzisztenciájukat, efelől semmi kétség, de a tény, hogy a besorozás hallatára tömegek akarták elhagyni Oroszországot arra mutat rá, hogy nem az orosz kisemberé ez a háború. A repülőjeggyel kifejtették véleményüket a háborúval kapcsolatban: köszönik szépen, nem kérnek belőle.

Grafika: Pisla Réka | Hype&Hyper

továbbiak
Eladták a világ első NFT-irodaházát New Yorkban
architecture

Eladták a világ első NFT-irodaházát New Yorkban

A 16 emeletes irodaháznak nincs fizikai valója, inkább azt hivatott bemutatni, hogy a mai technológiáknak köszönhetően mekkora értéket lehet alkotni már egy kattintással is. Hiába csak a digitális térben létezik, új tulajdonosa így is kiadhatja bérlőknek. Még “igazi” címe is van a világ első NFT-irodaházának: 44 West 37th Street, azaz
Egyre jobban, vagy sehogy – Behind the scenes: Szalay József és Alföldi Barbara jégkrémkészítők
business

Egyre jobban, vagy sehogy – Behind the scenes: Szalay József és Alföldi Barbara jégkrémkészítők

Bár már vége a nyárnak, vannak olyan márkák és olyan alkotók, aki azért dolgoznak, hogy megőrizzék számunkra a nyár melegét. A napsütötte délutánok, a felhőtlenség érzése és a tengerpart szabadsága mind belesűríthetők egy dobozba, pontosabban egy jégkrémformába, ha valaki szívvel-lélekkel csinálja. Behind the scenes-sorozatunk aktuális epizódjában Nagytarcsa felé vettük az
Helló, gyakornok!
news

Helló, gyakornok!

Kedves designrajongók, kritikusok és kreatívok, várunk titeket a Hype&Hyper csapatába! Csatlakozzatok gyakornoki programunkba, és mutassátok be velünk együtt a közép-kelet-európai régió legmenőbb kreatív tartalmait! A szerkesztőségünk célja, hogy összegyűjtsük és bemutassuk azokat az egyedi történeteket, karaktereket és projekteket, amelyek a világ ezen részét alakítják. Csapatunk több gyakornoki pozícióba is