„Who run the world? Girls”, azaz „Kik irányítják a földet? A lányok”, szól a híres Beyoncé dal. Ha mélyen magunkba nézünk, talán többen azt gondoljuk, hogy alaptalan ez a kijelentés, a mai macsó vállalati-politikai világ vezető pozícióit nagyrészt férfiak töltik be. Milyen a nők foglalkoztatási aránya, a vezetők mekkora hányadát teszik ki, és a román miniszterelnök, Nicolae Ciuca igazat mondott, amikor arról beszélt, hogy Európa-szerte Romániában van a legtöbb nő topmenedzseri szinten? Utána jártunk!
Világszinten az egyik legkevésbé kihasznált erőforrás a női munkaerő. Tradicionálisan a nők „feladata” a gyermekek nevelése, a háztartás fenntartása, és bár ezek fontos teendők, a globális GDP-ben nem jelennek meg, valamint így esélyt sem kapnak a nők a munkaerőpiaci belépéshez. 2020-ban míg 100 munkaképes férfiból 74 vállalt munkát, addig 100 nőből csak 47. A megkülönböztetés már gyermekkorban megindul, sok társadalomban a lányoknak lehetőséget sem adnak a tanulásra, a globális írástudatlanok kétharmadát nők teszik ki.
Ebből következik, hogy globálisan a menedzseri pozíciót betöltő nők aránya is alacsony, bár az elmúlt évek növekvő tendenciát mutattak, így is csupán a döntéshozói székek 28 százalékában ül nő. A cégek csupán 18 százalékának élén volt női ügyvezető, és ha a Fortune 500-ot, tehát az Egyesült Államokban jegyzett 500 legnagyobb részvénytársaságot nézzük, csupán 37-et vezettet nő, ez mindössze 7,4 százalékot jelent.
Nem titok, a nemek közötti különbség a fejlődő országokban súlyosabb, mint például Európában, de az EU-ban is a 20 és 64 közötti korosztályban a női foglalkoztatási arány 11 százalékponttal elmarad a férfiakétól. Ez az adat annak a fényében pláne negatívan hat, hogy Európában 4,8 százalékponttal több nő jelenik meg a felsőoktatásban, mint férfi.
Bár a nők jelenléte a politikában egyre inkább növekszik, ez a növekedés meglehetősen alacsony ütemben történik: 2020-ban a miniszteri pozíciók 21,3 százalékát töltötték be nők, 2021-re ez az arány 21,9 lett. Ebben az évben világszinten Nicaragua nyakába akaszthatjuk az aranyérmet női miniszterek tekintetében, a miniszterek 58,82 százaléka ugyanis nő volt.
Nemrég egy kolozsvári konferencián a román miniszterelnök, Nicolae Ciuca mondott beszédet, ekkor hangzott el az a kijelentése, miszerint Románia vezeti a sort, ha Európában a női topmenedzserek arányáról van szó. Pontosan nem említett forrást, ez levon a kijelentés hitelességéből, ám ha valaki keres, az talál olyan statisztikát, amely igazolja a miniszterelnököt. Bár szükség van egy kisebb mennyiségű kreativitásra, de 2021 második félévében a legnagyobb európai cégek top vezetői közül tényleg Romániában volt a legnagyobb a nők aránya, bár nem az egész kontinensen, csak az EU-n belül. Míg a román vezetők 31,6 százaléka nő, addig Szerbia hajszálnyival csak, de megelőzi a maga 31,7 százalékával.
Látszik, hogy csupán egy nagyvonalú értelmezési tartományban lehet beszélni román fölényről, pláne úgy, hogy a fenti statisztika a legnagyobb cégekről szól, és míg a Bukaresti Értéktőzsde 82 céget foglal magába, addig bő 1,3 millió vállalkozás üzemel Romániában, így a valódi értékekhez képest egy torz képet kapunk a fentebb említett 31,6 százalékkal. Arról nem is beszélve, hogy a legfrissebb adatok alapján 6 európai ország is megelőzi Romániát: Norvégia (29,5%), Izland (29,2%), az Egyesült Királyság (28,7%), Svédország (27,5%), Finnország (27,2%) és Írország (27%). Románia az előző félévhez képest rontott az arányán, a legnagyobb cégek ügyvezetői közül csupán 26,8 százalék nő.
A nők parlamenti jelenléte sem a legfényesebb még Európában sem. Bár a román miniszterelnök azt nem firtatta, hogy az országa hogy áll az Európai rangsorban, mi azért megnéztük és nem véletlen, hogy nem hozta fel magától a témát. 2022 második negyedévében a román parlamenti képviselők csupán 19,1 százaléka volt nő, ennél csak két országban mértek alacsonyabb értéket: Cipruson 14,3, valamint Magyarországon 14,1 százalékot. Magyarország annyi felmentést talán kaphat, hogy Európában Görögország és Szlovákia mellett csupán itt van női köztársasági elnök, de női miniszterelnököt is csak hat ország tud felmutatni a kontinensen. Az EU-ban a női parlamenti képviselők aránya 33,4%, de a legmagasabb női képviselettel rendelkező európai parlamentek sem érik el az 50 százalékot. A lista élét skandináv országok dominálják: Izland (47,6%), Svédország (46,7%), Finnország (45,5%) és Norvégia (45%) után csupán az ötödik hely nem északi országhoz tartozik, hiszen Spanyolországban a nők aránya a parlamentben 43%.
Tagadhatatlan, hogy a fejlett országokban más nagyságrendben van jelen a nemek közötti egyenlőség, mint a fejlődőekben. Nincs jelen az a fajta oktatási vagy egészségügyi diszkrimináció, mint szubszaharai Afrikában, de ez nem azt jelenti, hogy elég csak mutogatni a föld egyenlőtlenebb területeire, és ezzel letudni a kérdést. Bizonyos számítások szerint világszinten évente 92 milliárd dollárba kerül, hogy a nők nem kapnak rendes oktatást. Európában úgy tűnhet, hogy a lehetőségek adottak ahhoz, hogy egy nő ugyanolyan sikeres menedzseri, vagy politikai pályát fusson be, mint egy férfi, de olyan számokban nem meghatározható változók nehezítik a mai napig a nők útját, mint a patriarchális hagyomány vagy a férfiközpontú légkör.
Művészeti alkotásokat is rejt az új Bořislavka Centre Prágában
Épületfotózás mint önkifejezés | Kamil Philipiak
