Mi várhat a Közép-Kelet-Európa gazdaságára 2023-ban?

Mi várhat a Közép-Kelet-Európa gazdaságára 2023-ban?

Európa, ahogy az egész világ, viszontagságos időkön van túl, amelyeknek még nincs vége – éppen csak kilábaltunk a koronavírusból, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, miközben a világ szerencsésebb részét súlyos gazdasági- és energiaválság kezdte sújtani, aminek még koránt sincs vége. Belenéztünk a 2023-as jósgömbbe!


Tavaly a rohamosan növekvő infláció komoly problémát jelentett a közép-kelet-európai régió államainak – míg 2022 novemberében az EU-s infláció átlagosan 11,1%-os volt, addig ezt az átlagot jelentősen felülmúlta az Unió keleti része: Lengyelországban például a 16,1%-ot, Csehországban a 17,2%-ot, Szlovákiában a 15,1%-ot, Romániában a 14,6%-ot, míg Magyarországon a kirívóan magas 23,1%-ot érte el az infláció mértéke. De vajon kecsegtet-e némi fellélegzéssel az új év az állampolgárok számára a jegybankelnökök szerint, vagy ebben naivitás lenne reménykedni?

Romániában ugyan csökkenő inflációt jósol a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, Mugur Isarescu, ez a csökkenés nem lesz szignifikáns: a 2022-es év végi cirka 16%-ról az éves infláció várhatóan 11,2%-ra csökken, ami csupán 2024 elején válna egyszámjegyűvé. A román jegybankelnök tanácsadója, Adrian Vasilescu egy interjúban hosszabban is kifejtette meglátásait arról, hogy hogyan fog alakulni az ország gazdasági helyzete: szerinte a kialakult válság folytatódni fog 2023-ban, azonban az infláció várhatóan csökken, a cél pedig a defláció, azonban 2024 előtt nem lehet számítani a válság előtti állapot beálltára. A tanácsadó kifejtette reményét, miszerint Románia el tudja kerülni azt, amelyre a nemzetközi közösség egy része készül, ez pedig az infláció csökkenéséhez elkerülhetetlen recesszió.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem egy tavaly szeptemberi elemzése alapján is könnyebben kikerülhető a recesszió Romániában, mint az EU-ban – a hazai össztermék (GDP) növekedése ugyan lassulni fog, de várhatóan nem olyan mértékben, mint az Unió többi országában. Romániában 2022-ben meglehetősen magas, bőven 5% feletti volt a GDP-növekedés, ami 2023-ban minden bizonnyal jóval alacsonyabb lesz, feltehetően a 2%-ot sem fogja elérni (de ez még mindig magasabb, mint a régió többi országának prognosztizált adatok). Adrian Vasilescut, a BNR tanácsadóját a korábban említett interjúban állították pellengérre, mondván, hogy a gyakran hangoztatott román gazdasági növekedés nem érzékelhető az átlagember szintjén. Erre adott válaszában Vasilescu beismerte, hogy a számos hiányosságuk okán – például az államháztartásban, a kereskedelemben és az infrastruktúrában – a növekedést nem tudták a szükséges fenntarthatósággal biztosítani. Az interjú befejezéséül elmondta, hogy „az infláció csökkenni fog, de nem annyira, mint szeretnénk. 2023 küzdelmes év lesz. Egy újabb küzdelmes év”.

Lengyelország szintén küzdelmekkel tarkított éven van túl, és viszonylag baljós előrejelzésekkel kell, hogy szembenézzen. A lengyel infláció a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) novemberi prognózisa szerint várhatóan 2025 harmadik negyedévéig sem fog visszatérni az NBP által célba vett tartományba. A 2023-as prognózis alapján a lengyel gazdaság alig-alig, csupán fél százalékkal fog növekedni, a magas infláció pedig úgy tűnik, hogy marad. Az elmúlt évtizedekben egyébként kifejezetten jól teljesítő lengyel gazdaság 2022-ben megtorpant, az infláció magasan (az EU-s átlagot bőven meghaladva) mozgott, és a lengyel zloty is vesztett az értékéből. Az országban akár recesszió is kialakulhat a jövő év során, a gazdasági növekedés és az infláció feltehetően 2024-re vándorolhat vissza a normálisnak tekinthető tartományba.

Ami Csehországot illeti, már recesszióban van (vagyis két egymást követő negyedévben is csökkent a GDP-je), amit a Cseh Nemzeti Bank (CNB) vezetője, Aleš Michl is megerősített – hangsúlyozta, hogy a harmadik negyedéves adatok ezt már igazolják, és várhatóan a negyedik negyedév adatai is ilyen tendenciákat fognak produkálni. Michl szerint a tavasszal fognak jelentkezni az első pozitív változások, amelyek az új jegybanki testület politikájának lesznek köszönhetőek. „Az infláció elkezd csökkenni, ugyanis a kereslet jelentősen visszaesett, a gazdaság pedig recesszió felé halad” – mondta Michl, akit egyébként 2022. júliusában kapta meg a tisztséget.

A cseh gazdasági helyzetről ugyancsak nyilatkozott egy cseh közgazdász, Vít Hradil, aki szerint a recesszió nagyobb mértékben fogja érinteni Csehországot, mint az EU többi részét. Hradil szerint a CNB elnökének, Aleš Michl-nek lehet hinni abban, hogy az infláció csökkenni fog a tavasz eljöttével, ami a gazdasági csökkenés velejárója lesz. Szerinte a központi bankok ezt az egy eszközt ismerik az infláció megbirkózásához, akár tetszik, akár nem – mivel az embereknek nem lesz elegendő pénzük, és a hitelfelvétel lehetősége is csökken, így a kereslet csökkenésével a termelők sem engedhetik meg maguknak, hogy árakat emeljenek.

A tavalyi év Szlovákia felé sem volt kegyes. Olyannyira nem, hogy tavaly szeptemberben a miniszterelnök, Eduard Heger nyíltan beszélt az ország gazdaságának összeomlásáról, ami alighanem az egyik legextrémebb kormányfői megnyilvánulás volt a válságot érintően. Ekkor Heger azt mondta, hogy az energiaválság potenciálisan romba döntheti az ország gazdaságát, és kijelentette, hogy kénytelen lesz államosítani az energiaszektort, amennyiben nem érkezik uniós segítség az ország irányába. A szlovák helyzetet aztán decemberben némileg felkavarta a kormány megbukása a parlament bizalmi szavazásán – 102 képviselő közül 78 szavazta meg a bizalmatlansági indítványt a képviselőházban, ami miatt a miniszterelnöknek végül mennie kell. A szlovákoknak idén júniusig kell új kormányt választania. Megemlítendő emellett, hogy Szlovákiát az elmúlt évtizedekben a szövevényes korrupciós ügyek járták át – a nemrégiben leváltott kormány tulajdonképpen az ez elleni kampányával tudta megnyerni a belefáradt népet. Ez csupán azért érdekes, mert a szlovák központi bank fejét, Peter Kazimirt jelenleg is vesztegetéssel vádolják. Belső viszályokban tehát bővelkedik az ország, és a gazdaságot illetően sem túl fényesek az előrejelzések: ezek alapján az infláció emelkedhet 2023-ban, mielőtt 2024-ben normalizálódna, és a gazdasági növekedés is jelentősen lecsökken, jobbára az energiaárak okán.

Magyarország ugyancsak viszontagságos éven van túl: az infláció mértéke (a Balti-államokkal alkalmanként vetekedve) a legmagasabb volt az Unióban és a vállalkozói energiaárak is elszálltak. A 2023-as évet illető találgatások egyelőre nem szolgálnak jól kirajzolódó, tiszta jövőképpel, ugyanis különböző elemzők különböző állásponton vannak. Egyesek szerint az infláció decemberben tetőzött, mások úgy gondolják, hogy ez még bőven növekedhet tavasszal, és majd csak az ősz környékén várható némi enyhülés. A jegybankelnök, Matolcsy György 2022. végén meglepően éles kritikát fogalmazott meg a kormányzat gazdaságpolitikája felé, amit hibásnak értékelt, és bár szerinte a magyar gazdaság összeomlásával nem kell számolni, azt azért elmondta, hogy az bajban van. A kormány a jegybankelnök kijelentéseit érdemben nem kommentálta, azonban a 2023-as költségvetés alapján a magyar gazdaság régiós szinten is stabil lábakon áll, miközben a lakosságot sikerült megvédeni az energiaárak drasztikus emelkedésétől: Magyarország az Európai Unió legalacsonyabb háztartási rezsiköltségeivel zárta az évet, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból.

továbbiak
Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val
business

Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val

A brit gyarmati időkben Srí Lankán született M. Sornarajah professzor szerint a világ szinte minden országában létezik már a kettős társadalom a multinacionális vállalatokból élő „jóléti osztálynak” köszönhetően. Ceylonon született még a gyarmati időkben. Srí Lanka gazdasága mára teljesen összeomlott. Milyen kilátásai vannak az országnak? 1948-ban vált az ország függetlenné
Lámpából épített birodalom | A Solinfo-sztori
business

Lámpából épített birodalom | A Solinfo-sztori

Egy kis belvárosi lámpaüzlettel indultak, ma pedig már a világ legfontosabb designmárkáival állnak kapcsolatban. Orbán Zoltán, a Solinfo egyik alapítója és tulajdonosa mesélt arról, hogyan építették fel egy kétszemélyes vállalkozásból a ma már valódi designbirodalomként működő Solinfo-csoportot. Hogyan indult a Solinfo története? Régóta ismertük egymást Krisztiánnal (Szetei Krisztián, a Solinfo
Elkészült a pozsonyi GBC5 irodaház
business

Elkészült a pozsonyi GBC5 irodaház

A Galvaniho Business Center 5 a pozsonyi Ružinov keleti szélén, a D1-es autópálya és a repülőtér közelében található közigazgatási központ ötödik darabja. A kereskedelmi parkokból, bevásárlóközpontokból, üzletsorokból, bemutatótermekből, szállodákból és adminisztratív komplexumokból álló épületegyüttesben a GBC 5 egy multifunkcionális épület. A „zöld” közigazgatási épület dinamikus homlokzata, illetve ablakai parametrikusan reagálnak