fbpx
Nyomj Entert

Művészpáros | Lenka & Richard Bakeš

Lenka és Richard Bakes a prágai kulturális színtér színes és sokoldalú szereplői: kreatív stúdiót és galériát vezetnek, Richard grafikusként, Lenka művészként is aktív, idén pedig ők szervezik az első alkalommal megvalósuló Prague Art Week programsorozatot. Az általuk vezetett Berlinskej Model galériában főként társadalmi és ökológiai témákat feldolgozó kiállítások váltják gyors ütemben egymást, tíz éves fennállásukról idén könyvet is kiadtak.

A házaspárt prágai otthonukban látogattuk meg, ahol felújított, second hand designbútorok, kortárs művek és gyűjteménybe rendezett kincsek (például lemezek, könyvek, bicskák és szintetizátorok) fogadnak minket. Lenka és Richard lelkesen mesélnek a prágai kulturális színtérről és magukról, úton a Berlinskej Model felé pedig nemcsak őket, de a kedvenc környékbeli helyeiket is megismertük.


TALÁLKOZÁS

Richard: A Berlinskej Model galériában találkoztunk először, melyet már ketten vezetünk. Egy barátom ajánlotta, hogy rendezzünk Lenkának kiállítást, aztán később véletlenül találkoztunk egy techno buliban, ahonnan együtt távoztunk és azóta együtt is vagyunk. Gyorsan és komplikációmentesen történt minden! [nevet]

Lenka: Igen, olyan gyors és intenzív volt, mint egy trip. A napi rutinunk szépen lassan simult egymáshoz, és közben vált eggyé.

ALKOTÁS

Lenka: Mostanában nagyon sokat dolgozunk, de ez azért van, mert azt csináljuk, amit szeretünk. Mindig a kreativitás, a fenntarthatóság és az etikusság tengelyein mozgunk, a munkánk szerves része az életünknek. Mindketten művészek vagyunk, emellett én jógázom, Richard pedig mindig érzékeny volt a politikára. Még akkor is, amikor dolgozunk, az a célunk, hogy egy jobb világot hagyjunk magunk után. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy támogatjuk a művészeket és a kortárs művészetet igyekszünk más területekbe becsatornázni, támogatókkal, cégekkel és a médiával társítani. Most például éppen az első Prague Art Week szervezésén dolgozunk. (A Prague Art Week eseménysorozatot szeptember 9-15. között rendezik meg – a szerk.)

Richard: Közösen alapítottuk meg a Sharp Objects stúdiót, ami egyfajta ernyőügynökség számunkra, ezen keresztül kommunikálunk az ügyfeleinkkel, tervezünk kreatív anyagokat és visszük a PR tevékenységeit a kulturális szektor különböző szereplőinek. Emellett ökológiával, környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteket és cégeket is támogatunk. Grafikusként én felelek a vizuális tartalomért és a webdesignért, Lenka pedig az ügyfélkapcsolatokkal, kreatív szövegírással és PR feladatokkal foglalkozik, valamint – a fotóművészeti előtanulmányai miatt – a fotózások koordinálásában is aktívan jelen van. Ő az, aki először mond véleményt a munkáimról, mindent megbeszélünk. A galériánkban – amit már öt éve vezetünk – ugyancsak minden munkát megosztunk egymás között. Együtt dolgozunk kurátorként, közösen választunk kiállításokat, és időről időre más az, amiben az egyikünk vagy a másikunk aktívabb. Általában otthonról dolgozunk a lakásunk különböző helyiségeiben, találkozókat pedig a galériába szervezünk. Néha azért kicsit feszültté válik a légkör munka közben: én nem tudok zene nélkül dolgozni, Lenkának viszont csendre van szüksége. Ilyenkor jól jön, hogy két ajtó is elválaszt minket a lakásban.

INSPIRÁCIÓ

Richard: Designerként mindenhol találok valamit, ami inspirálni tud. Egy igazi megfigyelő vagyok. A leghétköznapibb helyek és dolgok, például a webes közeg, a bevásárlóközpont vagy az erdő is hatni tud rám – klisének hangzik, de tényleg így van. Sok dolog érdekel a tudományoktól kezdve a művészeten át a kerékpárépítésig, de a gombaszedés és a főzés is lázba hoz. Mielőtt a galériát megnyitottuk volna, a politikailag és társadalmilag elkötelezett művészet területén mozogtam nyolc évig, így a politika is sokáig a homlokteremben maradt, ez az irány ma már inkább a környezetvédelem és az ahhoz kapcsolódó olvasmányok – például Timothy Morton könyvei – iránti lelkesedésemben él tovább. Természetesen Lenka is inspirál engem, sok új tendenciával és izgalmas témával megismertet a hosszú autóutakon, amikor az Orlicei-hegységben lévő vidéki házunkba tartunk (igen, a csehek szinte sportot űznek a vidékre járásból és a gombaszedésből). Lenkának a személyisége, az energiája és kitartása is nagy hatással van rám, mert én könnyen türelmetlenné tudok válni. Vannak olyan tulajdonságok, amelyek egy nőben sokkal fejlettebbek, mint egy férfiban – szerencsére Lenkával kiegészítjük egymást (csak hogy még egy klisét mondjak).

Lenka: Valóban minden hat ránk és formál minket, minden mindennel összefügg. Szerintem a világ nem körbevesz minket, hanem bennünk él. Ugyanakkor egy olyan világban, ahol mindig stimulálva vagyunk, talán a leginspirálóbb számomra a csend. Mivel a művészet inkább a napi betevőnk, erősebben tud hatni rám a filozófia, a költészet és az irodalom. Öt évvel ezelőtt például a művészeti kollektívámat Frank Herbert Dűne című regénye után neveztem el. Sokat álmodozom, természetemnél fogva gyakran túlzottan kedves, olykor naiv vagyok. Richard tanít arra, hogy kritikusan és reálisabban szemléljem a világot. Az Ukrajnában zajló háború is mutatja, hogy a realizmus és a jövővel kapcsolatos egészséges szkepticizmus felé tartunk.

ELISMERÉS VAGY KRITIKA

Richard: Ahogy említettem, Lenka mindig az első kritikusom, a vizuális anyagoknál pedig kifejezetten jól jön rögtön a reflexió. Néha megfogadom a tanácsát, néha nem. Gyakran vitázunk, ez általában akkor történik, ha én illetem kritikával az ő munkáját… szörnyen makacs tud lenni! [nevet]

(KÖZÖS) ÁLOM

Richard: Ahogyan sok ember megcsömörlött az ipari forradalmak vívmányaitól, gépeitől és új technológiáitól, valahogy úgy fáradtunk bele mi is a városba és a digitális környezetbe. Szeretnénk a városon kívülre költözni – a galériák intézményrendszerétől és a prágai munkáinktól nem vágnánk el magunkat, de valahol máshol élnénk, ahol még nincs kiépülve a kulturális szféra.

Lenka: Ez nem egy nagy, elérhetetlen álom, látszólag nagyon is hétköznapi vágy. Mindazonáltal, az egyszerűségben szépség gyökerezik, csak észre kell venni. Néha viccelődünk azzal, hogy – Joseph Beuyst idézve – az életük olyan, mint egy társadalmi szobor, és a mi közös jövőbeli szobrunknak is meg kell felelnie az eszményeinknek.

KEDVENC KÖZÖS SZTORI

Richard: A legszebb közös emlékünk az esküvőnk tavalyról, amit még a bonyolult körülmények ellenére is meg tudtunk tartani, és amivel boldoggá tettük a családunkat is.

Lenka: Egy újabb társadalmi szobor, amit tökéletesre faragtunk! [nevet] A szervezés nagyon megterhelő volt fizikailag és mentálisan is, mindent magunk intéztünk. Az esküvő után viszont elárasztott minket az endorfin, még néhány héttel utána is elképesztően boldogok voltunk, nem gyakran tapasztal ilyet az ember. Mint amikor először próbálod ki a búvárkodást vagy az LSD-t, vagy amikor túléltünk egy hurrikánt egy lakatlan szigeten – de ezt a történetet hagyjuk máskorra.

Fotók: Mohai Balázs

Sharp Objects | Web | Instagram
Berlinskej Model | Web | Facebook | Instagram
Lenka Bakeš | Instagram
Richard Bakeš | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük