fbpx
Nyomj Entert

Nem minden drágul eszeveszett ütemben

Kábítószerek, szerencsejátékok, prostitúció. Ezek nem tartoznak bele az inflációba. De akkor mi tartozik bele? Hogyan számolják az inflációt és mely termékek ára nőtt meg valójában? Elemzésünk.


Mostanában sokat lehet olvasni különböző híroldalakon és közösségi média felületeken az inflációról. A bankok kamatot emelnek, az emberek úgy vásárolják a csirkemellet, mintha nem lenne holnap és mindenki azt tapasztalja, hogy az árak nőnek. Számos forrásból mindenféle okosságot lehet hallani, hogy mibe érdemes fektetni a pénzünket, de azt kevesen járják körbe és kevesen tudják mit is jelent valójában az infláció.

Infláció és a fogyasztói árindex

Az infláció valójában a fogyasztók szempontjából annyit jelent, hogy mennyit emelkednek az árak egy év alatt százalékosan. Ugyanazért a 6 euróért, amiért egy éve mondjuk még egy egész ebédet kaptunk, most már csak egy kis adag leves jár. Mindenkinek van saját családi története arról, hogy a nagymamája még századannyiért vásárolta a kenyeret 50 évvel ezelőtt.

Az infláció nem minden esetben baj: alapvetően is van infláció és áremelkedés, az izgalmas rész pedig ott kezdődik, hogy mennyi is ennek a mértéke.  A magas infláció hatással van a lakosság általános megélhetési költségeire, ami végső soron a gazdasági növekedés lassulásához vezet. Az inflációval szembeállítható a defláció, ami viszont akkor következik be, amikor az árak csökkennek, annak köszönhetően, hogy az embereknek egyre kevesebb pénz áll a rendelkezésére. Azaz úgy is lehet nézni az infláció és a defláció kérdéskörét, hogy mennyi pénz van a piacon, mennyi pénz forog az emberek között. Minél több van valamiből, annál kevésbé értékes. Jó példa lehet erre, hogy a fast fashion ruhák aránylag olcsón elérhetőek, míg a designer termékek kifejezetten magas áron kelnek el. Ha mindenkinek sok pénze van, senkinek sincs sok pénze, hiszen egyre kevesebbet ér a valuta.

Jelenleg a szakértők szerint azonban nem ez áll az infláció mögött. Nem az okozza az árak eszméletlen emelkedését, hogy túl sok pénz forog a gazdaságban. Éppen kilábalunk egy világjárványból és Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ezek felett nem tudott a gazdaság sem szemet hunyni. Mivel az ellátási láncok megszakadtak részben Ukrajna felé a háború miatt, részben globálisan a pandémia miatti lezárások miatt nehezebben lehet hozzájutni bizonyos árucikkekhez, ez pedig általános dráguláshoz vezet, hiszen amiből kevesebb van, az értékesebb. Az Eurostat szerint az infláció fő mozgatórugója Európában a megugró energiaköltségek, amelyek a múlt hónapban 44,7 százalékkal emelkedtek a februári 32 százalékról. Az olaj- és gázárak már korábban is emelkedtek a COVID-19 világjárvány mélységeiből kilábaló gazdaságok növekvő kereslete miatt.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Miből áll össze az EU-ban az infláció?

A leggyakrabban a fogyasztói árindex segítségével számolják az inflációt. Az euróövezetben az Eurostat minden hónapban kiszámítja a harmonizált fogyasztói árindex segítségével (HICP), ami tartalmazza az országonkénti háztartások által vásárolt fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát, vagyis annak időszakos változását. A harmonizált azt jelenti, hogy minden ország ugyanúgy számolja ki, azaz a módszertan megegyezik, hiszen másképp nem is lenne értelme összehasonlítani őket. A HICP átlagosan mintegy 700 árura és szolgáltatásra terjed ki. A termékek és szolgáltatások közé szinte mindent beleszámolnak, kivéve a kábítószereket, a szerencsejátékokat, a prostitúciót, az életbiztosítást, az egészségügyi közbiztosítást és még néhány hasonló kategóriába tartozó dolgot.

Aggodalomra semmi ok?

Az infláció leküzdése érdekében az ország megfelelő monetáris hatósága, például a központi bank, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az inflációt a megengedett határokon belül tartsa, és a gazdaság zavartalanul működjön. Ezt láthatjuk többek között az Európai Központi Banknál is, amely közölte, hogy júliusban 11 év után először emel kamatot. De mire is jó a kamatemelés? Nagyon leegyszerűsítve: minél magasabb az alapkamat, annál jobban megéri a bankban tartani a pénzt, így kevesebb pénz lesz a gazdaságban, az emberek kevesebbet fognak költeni, csökken a kereslet bizonyos termékek iránt, azok ára pedig a kereslethez igazodva szintén csökkenni fog, így mérsékelve az inflációt. Legalábbis elméletben, minden más külső hatást kizárva.

Van ami olcsóbb lett

Az internet különböző bugyraiban változatosabbnál változatosabb számokkal és százalékokkal fenyegetnek minket, hogy mennyire durva az infláció. Ezekhez viszonyítási alapul fontos az elején leszögezni, hogy az Európai Központi Bank 2 százalékot tűzött ki középtávú inflációs célnak, valamint a más valutát használó közép-kelet-európai országok sem járnak el másképp, sőt a FED (USA központi bankja) is a 2 százalékot tartja az ideális árszintemelkedésnek.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Az eurózónán belül a lakásszolgáltatás, víz, gáz és egyéb tüzelőanyagok toronymagasan vezetik a sort azon termékek és szolgáltatások között, amelyek árai az égbe szöktek az elmúlt időszakban. Az, hogy a gáz és egyéb tüzelőanyagok részben a háborúnak köszönhetően emelkedtek meg nem is kérdés, de hogy több, mint kétszer akkora ütemben, mint az élelmiszerárak, az már egészen megdöbbentő. Az energiaárakat a közlekedés követi és a kommunikáció zárja a sort. Ami viszont meglepő, hogy az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások és termékek árai nemhogy nőttek, épp ellenkezőleg: -0.9 százalékkal csökkentek a megelőző időszakhoz képest.

A legtöbb közép-kelet-európai ország esetén nincsenek kiugró értékek kategóriánként, egyedül Észtország emelkedik ki a maga 62,3 százalékával a lakásszolgáltatás, víz, gáz és egyéb tüzelőanyagok területén. Úgy látszik nem viselte jól a gazdaságuk az ukrán-orosz háborút, legalábbis erről számolt be az Észt Központi Bank (Eesti Pank). Ennek eredményeként a földgáz ára 87 százalékkal, a fűtés 58 százalékkal, az elektromos áramé pedig 29 százalékkal emelkedett. Ezt azért mindenki megérezte. Érdekes, hogy az Eesti Pank legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint az infláció idén 15,1 százalékra emelkedik, míg ugyanez a szám Ukrajnában 16,4% az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat szerint, ami nem sokkal több az észt adatnál. Hibahatáron belül akár még meg is egyezhet. Szerencsére nem mindegyik országban ugrottak ekkorát az árak, az átlaginfláció az eurozónában 7,4% volt áprilisban a megelőző időszakhoz képest, a közép-kelet-európai régió pedig erős középmezőnyben foglal helyet. A jelenlegi inflációs helyzet ellen sokat nem lehet tenni, azonban hosszabb távon tisztulhat a kép, csökkenhetnek az árak és helyrerázódhat a piac, normalizálva egy kicsit a jelenlegi kaotikus helyzetet.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük