Neogótikus stílusjegyek, autentikus falfestmények, multimédiás könyvtár, modern bútorok és akadálymentes megoldások: ilyen környezetben kapott helyet az első Városi Művészeti Központ Lviv városában, Ukrajnában. A letisztult és kortárs enteriőr kialakításáért a replus design bureau stúdió felelt.
A művészeti központ egy tizenkilencedik század végi épületben található, amelyben különböző irodahelyiségek és egy nyomda működtek, azonban több, mint húsz éven át elhagyatottan állt. A tervezők az átépítés helyett a felújítás mellett döntöttek, megtartva az épület eredeti karakterét – mindössze egy belső falat bontottak le a nagyobb, szabadabb tér létrehozásához.
Mivel sokáig nem használták az egyes helyiségeket, úgy gondolták, az eredeti falfestmények még mindig megtalálhatók lesznek a gipszrétegek alatt. Így Irina Hirna festőművész és restaurátor is csatlakozott a projekthez, hogy az ő szakmai útmutatásával tisztítsák meg a falfelületeket és fedjék fel a mennyezeten elterülő alkotásokat – ezek teljes helyreállításuk után az épület bejáratánál lesznek láthatók.
Az épület egyik központi eleme a kiállítótér, amely az intézmény területének harminc százalékát foglalja el. A galériákra jellemző, emblematikus white cube esztétika kialakításának érdekében fehér gipszkartonfalakat húztak fel, miközben a mennyezet érintetlen maradt.
A központ további jellegzetes terei közé tartozik a konyha-kávézó, ahová a Lvivi Konzervatóriumból kimentett lámpák és festett képtáblák kerültek. A felújítás során a konyha egyik részében mázas csempéket is találtak, amelyek vélhetően Iván Levinszkij híres ukrán építész gyárából származhatnak – korábban ezt a típusú csempét csak folyosókon használták, így belső téri alkalmazása egyedülállónak számít. A csempelapokat különböző funkciójú terek elválasztó elemeként használták fel, ezek ugyanis kontrasztot képezve a falfelületekkel elősegítik a könnyebb tájékozódást a látássérültek számára. A vakok és gyengén látók számára a recepción egy tapintható térkép is rendelkezésre áll.
A terek kialakításában fontos szempontként fogalmazódott meg az inkluzivitás, hogy a művészet mindenki által hozzáférhetővé váljon. Az akadálymentes megoldások, a különböző rámpák és kapaszkodók Jaroszláv Hribalszkij társadalmi aktivista segítségével készültek el, aki szintén kerekesszéket használ.
Fotók: Andrej Bezuhlov
replus design bureau | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Archdaily
Egy ember élete egy teljes univerzum | Peter Sit könyve
Pár év múlva már csak elektromos autót gyárt a Jaguar
