Női alkotók a régióban | TOP 5

Női alkotók a régióban | TOP 5

Mai válogatásunkban öt nőt mutatunk be, akik maradandót alkottak saját területükön, és akiket érdemes jobban megismerni.


Toyen (1902–1980)

Toyen a cseh szürrealizmus egyik legizgalmasabb képviselője, Párizsban társaival együtt ő alapította a Cseh Szürrealisták Csoportját. Később egy alkotótársával, Jindřich Štyrský-vel létrehozta az artificializmus mozgalmát, ami a szürrealizmus és az absztrakcionizmus alternatívájaként jött létre.

Ahogy művészetében, úgy életében is folyamatosan feszegette a határokat. A mai identitásmozgalmak egyik úttörőjeként is számontartják, ő ugyanis nem nőként, hanem férfiként hivatkozott magára annak ellenére, hogy női testbe született.

A szürrealizmus pápájával, André Bretonnal is korán összesodorta az élet, aki nagyon nagyra tartotta Toyen munkásságát, az ismeretségből pedig életre szóló barátság született.

Titkos szoba zár nélkül, 1966
Tárgy-fantom, 1937
Alvás, 1937

Marina Abramović (1946–)

Válogatásunk talán legismertebb alakja a szerb performanszművész, akinek munkásságát laikusok is világszerte ismerik. Marina 76 éves kora ellenére a mai napig rendszeresen előad.

A hetvenes évektől kezdve rengeteg különböző műfajban kipróbálta magát. Egyik korai performansza, a Rhythm 0 az endurance art-hoz köthető, amely keretében a művész és közönsége közötti kapcsolatot vizsgálta. Ennek során mint passzív elem volt jelen a kiállítótérben, és a közönség tagjai bármit megtehettek vele, amihez 72 tárgy is a rendelkezésükre állt.

Legismertebb előadásai azonban Ulayhoz, korábbi alkotó– és élettársához kötődnek, akivel tizenkét éven keresztül alkottak egy párt. A kapcsolat végül azzal ért véget, hogy mindketten elindultak a kínai nagy fal két végéből, hogy középen találkozzanak és búcsút intsenek egymásnak.

Kapcsolat az időben, 1977 – Marina é Ulay 17 órán keresztül voltak összekötve a hajuknál egy kiállító teremben
https://kortarsonline.hu/aktual/marina-abramovic.html
A művész jelen van, 2010 – Marina és Ulay újból találkoznak a MoMa-ban

Katarzyna Kobro (1898–1951)

Katarzyna a lengyel avantgárd és konstruktivizmus egyik legjelentősebb képviselője. Moszkvában született, így nem véletlen, hogy leginkább az orosz avantgárd hatott művészetére. Bár lengyel alkotóként tartják számon, az országba csak 1920-ban emigrált.

Szobrai gyakran ipari anyagokból készültek, mint a fém vagy a plexi, formailag pedig geometrikusak, mégis dinamikusak. Művészeti missziója, hogy a szobrászat és az építészet közötti határokat lebontsa azáltal, hogy a térre és a néző észlelésére helyezi a hangsúlyt.

Nemcsak művészként, hanem teoretikusként is elismert gondolkodója volt a lengyel művészeti szcénának. Tanárként és íróként is dolgozott, írásai azóta is hatnak az építészet és a művészet területén.


Maria Lassnig (1919–2014)

Az osztrák festő élete során – sok más művészhez hasonlóan – nem kapta meg azt az elismerést, ami kijárt volna neki, csupán a közelmúltban kezdték el a második világháborút követő időszak fontos alkotójaként számontartani.

A testben való lét aspektusait vizsgálta, úgy jelenítette meg a testet, ahogy az belülről érződik, és nem úgy, ahogy kívülről kinéz. Leghíresebb festményeiben az anyasággal és nőiséggel kapcsolatos élményeit és érzéseit dolgozta fel.


Vera Molnar (1924–)

A magyar származású, Franciaországban élő alkotót a számítógépes művészet egyik első úttörőjeként tartják számon. Vera 1947-ben, hatnapos vízummal érkezett Párizsba, miután a magyar kultúrpolitikai légkör egyre szűkebbnek bizonyult az absztrakt művész számára.

Vera már a számítógép megjelenése előtt is megtalálta a módját, hogy szisztematikus, alogritmikus rendszert állítson fel a képi ábrázolásra, amelyet képzelt (számító)gépnek nevezett. 1968-tól kezdődően azonban már a számítógépet is segítségül hívhatta munkájához, amiben aztán a véletlen is nagy szerepet kapott.

Sokan kritizálták is emiatt, mondván, hogy a művészet humánspecifikus voltát kérdőjelezi meg azzal, hogy a véletlennek és egy gépnek nyújtja át a stafétát.

Én használom a véletlent, a véletlen remélhetőleg nem használ engem.

Interruptions No 1, 1968
Sainte Victoire en ligne, II., 2017
Cercle et ligne briée (du cycle Montparnasse d’après Klee), 2007

Forrás: gazette-drouot, hamburger-hunsthalle, milenaolesinska, ngprague, index

továbbiak
Új, szuper limitált plakátkollekció érkezett a Hype Store-ba
design

Új, szuper limitált plakátkollekció érkezett a Hype Store-ba

Korábban írtunk Jiri Kubik és Jan Rambousek különleges projektjéről, a Czechoslovakian Inkről, amelyben a kreatív páros az ötvenes és hetvenes évek gyufacímkéiből válogatott ki hatszázat, és egy kivitelezésében és tartalmában is különleges, Red Dot-díjjal is jutalmazott kiadványt hoztak létre belőlük. A grafikákból egy limitált darabszámú plakátkollekció is készült, amely válogatott
Bemutatta Down-szindrómás Barbie babáját a Mattel
design

Bemutatta Down-szindrómás Barbie babáját a Mattel

A Mattel az amerikai National Down Syndrome Societyvel (NDSS) működik együtt annak érdekében, hogy a baba minél élethűbben kerüljön a polcokra, majd a gyerekekhez. A játékgyártó az inkluzív vonalát szeretné erősíteni a világ legismertebb babáinak új tagjával. Testalkatán ennek megfelelően változtattak, termete alacsonyabb, törzse pedig az átlagosnál hosszabb lett. Emellett
Hogyan élhet tovább egy 18. századi erdei pajta?
design

Hogyan élhet tovább egy 18. századi erdei pajta?

A világhírű cseh design nem csak a nagyvárosokban virágzik, hanem begyűrűzik a hegyes-völgyes vidékekre is. Az opavai WMA architekti egyik friss projektje legalábbis úgy használja a kortárs lehetőségeket, hogy tökéletesen beleillik a tervezést körbeölelő erdei környezetbe. De mit jelenhet ez a gyakorlatban? Mit tartalmazhat egy olyan kaliberű épület, amely úgy