A lengyel elnök, Andrzej Duda aláírta, majd rövidesen módosításra is bocsátotta a törvényt, mely alapján Lengyelországban állami vizsgálóbizottság alapulna az orosz befolyás vizsgálatára és feltárására a 2007 és 2022 közötti időszakban. A bizottság híre nagy port kavart–a lengyel ellenzék szerint mindez a közelgő választások menetét hivatott szabotálni, és az ellenzék zavartalan indulását ellehetetleníteni.
Andrzej Duda, Lengyelország elnöke május 29-én, hétfőn aláírásával jóváhagyta a törvényt, mely szerint az országban állami vizsgálóbizottság kerül felállításra annak érdekében, hogy az orosz befolyás hatásait és következményeit feltárják. Duda május 29-én bejelentette, hogy számára „kulcsfontosságú” a lengyel közvéleménynek biztosítani az átláthatóságot a „fontos politikai- és közügyekben”. „Hogyan látták el a feladataikat, hogy megértették-e Lengyelország érdekeit, ha igen, hogyan, és jól végezték-e ezt el a közvélemény szerint” – mondta ekkor az elnök, utalva ezzel a fontos pozíciókat betöltő tisztviselőkre a szóban forgó időszakban. Az aláírást megelőző pénteken megszavazott törvény értelmében a kilenctagú bizottságot a parlamenti alsóház, a szejm választja majd, és az ő feladatuk lett volna kutatni és elemezni, hogy a tizenöt éves intervallumban milyen módon gyakorolt nyomást a lengyel ügyekre és tisztségviselőkre Oroszország. Mindemellett arra is lett volna hatalmuk, hogy az orosz befolyás következtében meghozott döntéseket felfüggesszék. Adminisztratív büntetéseket szabhattak volna az érintett személyekre, amely alapján akár tíz évre is felfüggesztethették volna azok jogát arra, hogy olyan pozíciókat betöltsenek, amelyben közpénzekről kell dönteni, vagy amihez nemzetbiztonsági átvilágítás kell. Ez utóbbi kapcsán Duda elmondta, hogy a szóban forgó személy bírósági úton védekezhet a felmerülő vádak ellen. Az elnök ezzel együtt utólagos normakontrollt is kért az alkotmánybíróságtól.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párthoz közel álló Duda elszánt támogatója az orosz befolyás kivizsgálásának az energetika és a belbiztonság területein, olyannyira, hogy véleménye szerint Unió-szerte szükség lenne hasonló bizottságok felállítására, és arra kérte a kormányfőt, Mateusz Morawieckit, hogy a legközelebbi Európai Tanács értekezletén javasolja, hogy európai uniós intézmények is fontolják meg a hasonló bizottságok felállítását.
Ami a lengyel ellenzéki pártokat illeti, már a kezdetektől ellenük irányult merényletként látták a törvényt, és alkotmányellenes lépésként interpretálták azt. Lengyelországban ősszel parlamenti választások lesznek, amelyekre a vizsgálóbizottság munkája kihatással lehet, ahogy az előtte esedékes kampányolásra is. Ennek az az oka, hogy az ellenzék jóslata szerint a törvény és általa a bizottság vizsgálódása a legfontosabb ellenzéki politikusokat, például Donald Tuskot, a Polgári Platform elnökét fogja célkeresztbe venni, akit egy ilyen körülményes procedúra nagyban hátráltatna a kampányolásban, vagy akár teljességgel bojkottálhatná is az előmenetelét. Az eredeti tervezet szerint a bizottságban túlnyomó többségben kormánypárt által megbízott tagok lettek volna, így voltaképpen ők döntöttek volna a vizsgálatok célpontjairól és menetéről. A lengyel elnök Andrzej Duda erre úgy reagált, hogy bízik a bizottsági tagok objektív szemléletében, emellett szerinte becsületes embernek nem kell félnie.
Az Egyesült Államok ugyancsak kifejezte aggályait a bizottságot illetően, ugyanis tartanak attól, hogy ezt a lengyel kormány saját céljaira használná, különösképpen arra, hogy szabotálja az októberi választásokat, ezzel potenciálisan veszélyeztetve annak igazságosságát. Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője május 29-én, a lengyel elnök jóváhagyásának napján kijelentette, hogy Washington tart attól, hogy a lengyel kormány riválisok akadályozására használná az orosz befolyást vizsgáló bizottságot, és ennek ellenkezőjére szólította fel a lengyel kormányt. Erre reagálva Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy az Egyesült Államoktól érkezett válasz azt mutatja, hogy azok nem megfelelően informálódtak a bizottságot és annak leendő operálását illetően, és arról is biztosította Washingtont, hogy a bizottságnak nem lesz hatalma eltiltani politikusokat attól, hogy induljanak a választásokon. Azt is hozzátette, hogy a varsói amerikai nagykövetség képtelen volt a valósághoz hű információkat szerezni a bizottságról, hiszen állítása szerint nem igaz, hogy a bizottság bárkit meg tudna akadályozni abban, hogy induljon a választáson. „Az egyetlen szándékunk az, hogy megvizsgáljuk Oroszország befolyását Lengyelországban, mint ahogyan az Franciaországban is működött” – mondta Piotr Müller, a lengyel kormány szóvivője. Ezzel szemben az ellenzék mást gondol, és meggyőződésük, hogy a bizottság célkeresztjében többek között Donald Tusk fog állni.
Csupán néhány nappal a törvény aláírása után, június 2-án, pénteken Andrzej Duda bejelentette, hogy módosítana az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényen. A módosítás alapján a bizottságba az eredeti tervezettel ellentétben képviselők nem, csupán szakértők kerülhetnének be, valamint a vádlottakra kiszabott büntetéseken is enyhítenének: valódi büntetés helyett inkább megállapításokat tehetnének egy-egy tisztviselő múltjáról. Duda azt is hangsúlyozta, hogy a bizottság tevékenysége nyilvánosan zajlana, eltekintve azoktól az esetektől, amelyek állami titkokat is vitatnak.
Többek között a bizottságról szóló törvény okozta feszültség áll a június 4-én, vasárnap lezajlott óriási varsói tüntetés mögött. A lengyel fővárosban több százezren vonultak fel a kormánypárt ellen. A tüntetést Donald Tusk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform feje hívta össze. A tüntetést a kommunizmus utáni első szabad lengyel választás 34. évfordulóján tartották.
A lengyel-orosz feszültség óriási, különösképp amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és eközben Lengyelország és Fehéroroszország viszonya is még jobban elharapódzott. Ebben óriási szerepe van annak, hogy milyen bánásmódban részesül a hírhedt Lukasenka-rezsim alatt a lengyel kisebbség, amelynek okán mostanra Lengyelország is rendkívül komoly szankcionálást eszközöl bizonyos fehérorosz személyekkel szemben. Lengyelország legutóbb 365 belaruszt szankcionált (köztük az elnök Aljakszandr Lukasenka fiait), valamint sem fehérorosz, sem orosz teherautók nem léphetnek be az ország területére a lengyel-fehérorosz határon. Mindez többek között válasz arra, hogy a vezető lengyel kisebbségjogi aktivista és újságíró, Andrzej Poczobut nyolc év börtönbüntetésre ítélt a belorusz legfelsőbb bíróság. A szankcionált személyek nem léphetnek be a Schengen-övezetbe, és lengyelországi pénzforrásaikat is befagyasztják–köztük vannak parlamenti képviselők, a fehérorosz média kormánypropagandát terjesztő munkatársai, rendvédelmi erők tagjai, sportolók és ügyészek is.
Andrzej Poczobutot idén februárban ítélték nyolc év börtönbüntetésre, fellebbezését a napokban utasították el. A lengyel etnikai kisebbségjogi aktivista és újságíró ellen megfogalmazott vádak „gyűlöletkeltés”, valamint „a nácizmus rehabilitációja”. Poczobut kisebbségjogi aktivistaként, egy lengyel lap, a Gazeta Wyborcza munkatársaként és a fehéroroszországi helyzet aktív tudósítójaként valójában inkább szemet szúrt a Lukasenka-rezsimnek. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki elutasította a döntést, amely szerinte „a fehérorosz rezsim embertelen döntése és a lengyel üldöztetés újabb fehéroroszországi példája”. Ezzel párhuzamosan a lengyel külügyminisztérium felszólította Fehéroroszországot, hogy az sürgősen hagyjon fel a lengyel lakosság üldöztetésével és elnyomásával, valamint engedje szabadon a politikai foglyokat. Poczobut egyébként már a tárgyalások megkezdése előtt is több, mint egy évet töltött előzetes letartóztatásban, amely során nem léphetett kapcsolatba a külvilággal. Az inhumánus lépés feltehetően a fehérorosz elnök, Lukasenka bosszúja azért, mert Lengyelország hű támogatója a fehérorosz ellenzéknek, egy olyan személy, mint Andrzej Poczobut pedig jó eszköz az erőfitoktatásra. Az is elmondható, hogy 2020 és 2022 nyara között megduplázódott a letelepedő fehéroroszok száma Lengyelországban. Ez Lukasenka hamisított választási „győzelmének”, majd az azt követő zavargásoknak és elnyomásnak tudható be. A munkaerőpiaci integráció pedig nagy szerepet is játszhatott abban, hogy 2023 első negyedévében kilőtt a lengyel GDP. De erről majd egy másik cikkben.
Grafika: Molnár Roland
Kultúrák kavalkádja szőnyegbe szőve | Atelier Kairos
Neves dán építész iroda tervezi az új albán stadionkomplexumot
