Putyin Ukrajna elleni háborúja katasztrofális, de nem ő az egyetlen vezető, akinek terjeszkedési tervei vannak. Tony Abbott, Ausztrália volt miniszerelnöke szerint Kína felemelkedése szintén nagy veszélyt jelent a fennálló világrendre. Interjúnk.
Egy ausztrál szakértő szerint annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háború távol van Ausztráliától, Új-Zélandtól és Dél-Ázsiától, mégis jelentős hatással van az ottani politikára, geopolitikára. Hogyan látja a helyzetet? Milyen hatásokról beszélhetünk?
Az oroszok Ukrajna elleni inváziójának kétségtelenül hatása van az egész világra. Természetesen elsősorban a hősiesen küzdő ukránok szenvedik meg a háborút, másodsorban pedig Európa, de a konfliktus hatásai mindenhol érződnek. Az orosz-ukrán háború mindenkit emlékeztet arra, hogy a történelem nem ért véget a berlini fal leomlásával. A liberalizmus és a kapitalizmus nem győzedelmeskedett mindenhol, ma is vannak a világon agresszív diktátorok, akik nemcsak a saját népükre akarják rákényszeríteni az akaratukat, hanem más országokra is. Putyin agressziója egyfajta figyelmeztető jel, különösen Kelet-Ázsia számára, hiszen ebben a térségben is van egy diktatórikus vezető, aki hasonlóan agresszív követeléseket támaszt Tajvan irányában, mint Putyin Ukrajna ellen. Ha Putyin képes lényegében büntetlenül elpusztítani a szuverén Ukrajnát, nem maradhat semmi kétségünk afelől, hogy Hszi Csin-ping rezsimje is felbátorodik Tajvan függetlenségének felszámolására. A Tajvan elleni kínai támadásnak pedig még súlyosabb következményei lennének.
Egy szakértő úgy vélekedett, hogy Putyin le akarja rombolni a világrendet, míg Hszi Csin-ping csak meg akarja változtatni. Mi a véleménye erről a kijelentésről?
Szerintem ez egy túl optimista hozzáállás Hszi Csin-ping terveihez. Putyinnak valóban van egy misztikus víziója Oroszországról, saját magát pedig szinte messiásnak látja, de szerinem nem akar többet Nagy Péter Oroszországánál. Hszi Csin-ping beszédeiből és a Kínai Kommunista Párt közleményeiből viszont az látszik, hogy Peking az évszázad közepére a világ vezető hatalma akar lenni. Kína át akarja venni az Egyesült Államok szerepét és a marxizmus-leninizmus eszmerendszere szerint alakítaná át a világrendet. Magyarországon negyven évig uralkodott a marxista-leninsta ideológia, pontosan tudják, milyen szörnyű és nyomorúságos volt. Úgy vélem, a szovjet típusú kommunizmusból kikerülve a pekingi típusú kommunizmus a legutolsó, amit szeretnénk.
Tehát a Kínai Népköztársaságot egyre fenyegetőbbnek látja a jelenlegi világrendre. Milyen puha és kemény hatalmi eszközökkel rendelkezik Kína? Melyek adnak okot a legtöbb aggodalomra?
Az emberek egyszerűen csak azt feltételezték, hogy az Egyesült Államok marad a világ első számú hatalma. A hidegháború után azt hittük, hogy Washington az egyetlen úgynevezett „hiperhatalom,” és senki sem aggódott még Moszkva vagy Peking felemelkedése miatt. Akármilyen hibákat is követ el az Egyesült Államok, és természetesen néha valóban követnek el hibákat, nem hiszem, hogy bárki is kétségbe vonhatná Washington jóindulatát és jó szándékait. Azt hittük, hogy az Egyesült Államok a világ messze legerősebb állama, és az is marad még sokáig. Hirtelen és megdöbbenve ébredtünk rá, hogy a kínai haditengerészet már nagyobb, mint az amerikai és az irányított rakéták területén is Peking már olyan méretű és kifinomultságú arzenállal rendelkezik, mint Washington. Az USA dominanciája mára erősen megrendült a nyugat-csendes-óceáni térségben, fokozódik a régióban a küzdelem az Egyesült Államok és Kína között. Az amerikaiak csak akkor lehetnének biztosak a győzelmükben, ha jelentős csapásokat mérnének Kína szárazföldi területeire. Ez húsz, sőt még tíz évvel ezelőtt sem volt így; ma már Kína akár meg is tudna semmisíteni egy a Tajvani-szoroson áthaladó amerikai repülőgép-hordozót. A fegyverkezési versenyben Kína ma már nagyon komoly ellenfele az Egyesült Államoknak, aminek különösen a nyugat-csendes-óceáni térségre van hatása. Muszáj ezzel a ténnyel szembenéznünk.
Miért ilyen fontos Tajvan? Közép-Európából nézve csak egy kisebb szigetről van szó.
A tajvaniak is talán azt gondolják, hogy Magyarország csak egy kis ország. Borzalmas és igazságtalan lenne egy olyan világ, ahol a nagyhatalmak azt tesznek, amit akarnak és ezért a gyengébb, kisebb országok szenvednek. A liberális és humanista értékrend lényege, hogy meghaladjuk az „erősebbnek van igaza” elvet, ezért dolgozunk. Ha Kína kegyetlenül eltiporhatná huszonötmillió tajvani szabadságát és jogait, utána könnyen Vietnám, Dél-Korea és Japán felé fordulhatna irracionális és igazságtalan követeléseivel. Annak idején, amikor a kínai császár még csak a Kínával szomszédos országokat ismerte, az volt a mentalitás, hogy ő „az ég alatt mindennek az ura,” és ennek jegyében a többi országnak adót kellett fizetnie Kínának. Attól tartok, Pekingben még ma is ez a gondolkodásmód uralkodik.
Henry Kissinger azt mondta Kínáról, hogy „egy birodalom, de egy belső birodalom,” azt értve ezalatt, hogy Pekingnek nem áll szándékában erőszakkal meghódítani országokat.
Nem értek egyet ezzel az állítással. A tibetieknek, vietnámiaknak és az oroszoknak is biztosan más a véleménye. Kína már régóta készül arra, hogy teljesen kiszorítson minden más hatalmat a határvidékeiről, és a mai globalizált világban a határvidékei gyakorlatilag már mindenhol ott vannak.
Térjünk vissza még egy kérdés erejéig Ukrajnához. Magyarország és Ukrajna szomszédok, de Ausztrália pont a bolygó másik oldalán van. Hogyan vélekednek Ausztráliában az orosz-ukrán háborúról? Mennyire érinti a konfliktus az ausztrál társadalmat?
Körülbelül ötven-százezer ukrán származású ausztrál él, ők értelemszerűen különösképpen átérzik a háború következményeit. NATO-partnerek vagyunk, és valószínűleg a NATO tagállamokon kívül Ausztrália nyújtja a legnagyobb mértékű humanitárius és katonai támogatást Ukrajnának. Közel száz Bushmastert illetve más páncélozott csapatszállító járművet juttattunk Ukrajnába, és most készülünk egy csoportot küldeni az Egyesült Királyságba, akik ukrán katonákat fognak kiképezni. Nem voltak jelentős kereskedelmi kapcsolataink sem Oroszországgal sem Ukrajnával, így nincsenek gazdasági fennakadások az országban. Ausztrália számára igazából bizonyos értelemben előnyös ez a geopolitikai helyzet, hiszen a szén- és gázárak az utóbbi időben az egekbe szöktek, és az ország jelentős szén- és gázexportőr. De ne értsenek félre, Putyin Ukrajna elleni háborúja egy igazi katasztrófa, egy átgondolt és kifejezetten gonosz tett. Az orosz hadsereg gonosz módszerekkel követ el gonosz dolgokat, háborús bűnöket, gondoljunk csak az ukrán városok polgári infrastruktúrája elleni támadásokra és az emberek megkínzására. Ezek teljes mértékben barbár cselekedetek. Az oroszok hazaszeretetével önmagában nincs semmi baj, de egyetlen olyan ember sem viselkedne így, aki egyszerűen csak egy orosz hazafi.
Anthony John Abbott a jobbközép Liberális Párt korábbi vezetője, 2013 és 2015 között volt Ausztrália miniszterelnöke. A Danube Institute meghívására látogatott el Budapestre, hogy részt vegyen a Second Danube Summit on Geopolitics nevű rendezvényen.
Kívül-belül food design #3 – gasztroajándékok
Hordható, gourmet és vicces | Régiós ajándékkalauz – boyfriend edition
