Bulgária és Románia Schengen-övezethez történő csatlakozása továbbra is várat magára. Mikor lesz ebből siker?
Ugyan Horvátország január elsejével belépett a térségbe, a másik két jelölt nem bizonyult erre felkészültnek két tagállam, nevezetesen Ausztria és Hollandia szerint. Románia és Bulgária azonban továbbra is nagy erőkkel munkálkodik azon, hogy rövidesen a térség tagjaivá válhassanak.
Horvátország, Bulgária és Románia schengeni csatlakozásáról 2022. december 8-án szavazott az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa, amely során utóbbi két jelölt taggá válását Hollandia és Ausztria bojkottálta, mondván, hogy ezen országok migrációs helyzete akár komoly problémákat is okozhatna a térségnek. A vétózás melletti érvként sorakozott fel a bolgár korrupció és az emberi jogi hiányosságok is. A vétózást sokan kritizálták, a kiszorított felek is erősen nehezményezték, ám mostanra kénytelenek inkább a döntés későbbi megváltoztatásáért munkálkodni.
Ami Bulgáriát illeti, úgy tűnik, hogy az államvezetés éppenséggel a szkeptikus Ausztria és Hollandia bevonását találja a járható útnak a jövőbeni csatlakozás felé: a bolgárok holland és osztrák vámügyi szakértőket hívtak a hírhedt bolgár-török határra abból az okból, hogy ezzel biztosítsák őket a szabályszerű eljárásokról és az igyekezetről, dacára annak, hogy ezen a szakaszon roppant nagy kihívásokkal kell szembenéznie Bulgáriának. Az ország új miniszterelnöke, Nikolaj Denkov, Mark Rutte holland kormányfővel és Karl Nehammer osztrák kancellárral is személyes találkozót tervez, előbbivel ez már meg is történt. „Megpróbáljuk minél jobban bevonni az osztrák és a holland partnereket, hogy lássák, mi van a határon, mert ami ott van, az nem könnyű” – mondta a bolgár kormányfő a tervezett szakértői bevonás kapcsán. Denkov hozzátette, hogy örömmel dolgozik együtt a szkeptikus tagállamokkal, és azok „technikai javaslatait” is szívesen fogadja a kritikus török-bolgár határ kapcsán. Bulgária egyébként már többszörösen próbált biztosítékot adni arról, hogy megteszi a tőle telhetőt a sok fejfájást okozó határvonalon. Ilyen volt például az a kísérleti projekt, amelyet az Európai Tanács támogatásával indított el az ország márciusban, amelynek célja a migráció menedzselése. A miniszterelnök szerint a kísérleti projekt jól mutatja, hogy „megtesznek mindent, ami ott lehetséges”.
A bolgár kormányzat célja az, hogy a vétózó államok konkrét problémákkal és konkrét javaslatokkal éljenek ahelyett, hogy szélesen meghatározható fogalmakat (mint a korrupció és a migráció) használnak indoknak a vétózásra. „A fő kérésünk az, hogy ha valamilyen konkrét problémát definiáljanak, határozzák meg egyértelműen, hogy tudjuk, mi az a probléma, amelyet meg kell oldani” – mondta a bolgár kormányfő. A bolgár-holland találkozó célja tehát, hogy Bulgária meggyőzze a holland vezetést arról, hogy helyük van a jelenleg 27 tagot számláló Schengenben, és nagy erőkkel igyekszik orvosolni a hiányosságait, ehhez tanácsokat elfogad, sőt, vár is. A megbeszélés után Mark Rutte úgy nyilatkozott, hogy „beszélünk, de nem született még döntés”.
A bolgár-török határon a legtöbb aggályt a Kapitan Andreevo-Kapıkule határátkelőhely okozza, amely nemcsak a legforgalmasabb európai határátkelőhely, de egyben Bulgária előző miniszterelnöke szerint (is) egy maffia-irányította helyszín. Kapitan Andreevo már régóta rendkívül rossz hírnek örvend a kábítószercsempészet melegágyaként, valamint olyan határátkelőhelyként, ahol importőröket zsarolnak. Ezt a 2022. júliusában leköszönő bolgár kormányfő, Kiril Petkov erősen hangsúlyozta a pozíciója elhagyása során. Petkov elmondta, hogy az előző kormányzatok kvázi együttműködtek a maffiával azáltal, hogy ellenőrzés nélkül engedtek be óriási mennyiségű élelmiszert az EU-ba, ezzel veszélyeztetve annak normáit és élelmiszerbiztonságát. Természetesen a határátkelőnél nemcsak az élelmiszerszállítmányról szólt: áramlott kábítószer, fegyver, és emberkereskedelem is történhetett. Hogy mindennek hangsúlyozása mennyire volt politikailag motivált lépés, azt nehéz megmondani, az azonban kétségtelenül kijelenthető, hogy a határátkelőhely rászolgált a rosszhírére. A maffia leépítésével próbálkozók gyakran kaptak olyan fenyegetéseket, amelyek nemcsak saját, de családjuk életét is veszélyeztetik. Kiril Petkov miniszterelnöksége során a bolgár hatóságok elviekben visszaszerezték a maffiától az átkelőhely fennhatóságát, azonban a jelenlegi kormányfő, Denkov szerint ez korántsem vezetett a problémák megoldódásához, szerinte mostanra egészen jó úton haladnak efelé. Hogy mennyire és mikorra sikerül meggyőzniük a szkeptikusokat, azt nehéz megjósolni.
Románia ugyancsak nagy erőkkel munkálkodik későbbi tagságának biztosításán, az ország Schengen-csatlakozása pedig várhatóan már az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának októberi ülésén is terítéken lesz. Legalábbis ezt pedzegette Spanyolország romániai nagykövete, Jose Antonio Hernandez Perez-Solorzano egy sajtótájékoztatón július 3-án, ám azt is hozzátette, hogy ez nem a határideje a döntéshozatalnak. A román kormányzat szerint az ország már bőven készenáll a tagságra, és a tavaly decemberi vétózás heves indulatokat váltott ki a társadalomban – erről itt írtunk korábban. Most, bő fél évvel később a román külügyminiszter, Luminita Odobescu kijelentette, hogy „Románia teljesítette a csatlakozási folyamathoz szükséges összes kritériumot”, és hozzátette, hogy Románia részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyeket az Unió tesz a migráció kezeléséért.
Románia új miniszterelnöke, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu egy interjúban elmondta, hogy a következő hónapokban kiterjedt tervet indít annak érdekében, hogy jobb belátásra bírja Ausztriát, és az visszavonja vétóját. Ciolacu tartózkodott a találgatástól Románia Schengen-csatlakozásának dátumát illetően, ugyanis nem akar olyan elvárásokat ébreszteni, amelyek talán nem igazolódnak be. „Tavaly volt egy lehetőségünk, az illetékesek ezt elszalasztották. Ez nem jelenti azt, hogy feladjuk. Már felvettem a kapcsolatot a soron következő spanyol elnökséggel az EU Tanácsában és az Európai Bizottságban, hogy megtudjam, mit terveznek ezzel kapcsolatban az év második felében” – mondta a román miniszterelnök.
Grafika: Molnár Roland
A Moncler Studio Ascenti ebben az évben Párizsban kápráztatja el látogatóit
Szerelem a sziléziai bányák iránt – Interjú Marek Locherrel
