Budapest szívében, a Kristóf téren nyílt meg a Souvenir and Coffee – Varga Matti fotóművész és párja szerethető válasza a globális szuvenírkultúra sivárságára. A személyes utazási élményekből építkező kisboltban a hűtőmágnes és a tote bag sem tömegáru, hanem egyedi, kortárs emlék magyar grafikusok és kistermelők közreműködésével – termékeik így nemcsak a turistákat és expatokat, hanem a lokálpatriótákat is megszólítják.
Több magyar grafikus és designer is közreműködik a kollekcióban. Hogyan választjátok ki az alkotókat, és mennyire épül a bolt mindennapi működése a folyamatos kreatív együttműködésre?
Olyan művészeket kerestünk, akiknek a látásmódja illeszkedik a mi világunkhoz, és akiknek a munkái szuvenírként is működnek, azaz képesek egy örömteli, emlékszerű érzést kiváltani.
Füredi Tamás (aki a kollázs kollekciónkat tervezte) esetében a 2019-es Travel Poster kiállítása fogott meg minket, ami nagyon jól átadta a mediterrán városok hangulatát. Kovács Lehel munkáit újságokban, magazinokban láttuk először. Lehel rajzillusztrációi azonnal felismerhetők voltak, akár az Economistban, a 168 órában vagy a Hyper&Hyper-ben jöttek szembe – a kezdetektől tudtuk, hogy vele mindenképpen szeretnénk dolgozni. Fridvalszki Márk pedig a Department of Travel kollekciót tervezte, ami tudatosan más mint egy klasszikus szuvenír kollekció, inkább az utazás érzetét közvetíti (nem hiába az “out of office on travel duties” tagline). Őt korábbi poszterei miatt választottuk, amiket szórakozóhelyek (például a korábbi Bar Bizarre) és éttermek (Cabrio) számára készültek – a poszter eleve az egyik kedvenc műfajunk. Persze rajtuk kívül több más grafikussal dolgoztunk, Nádi Bogi tökéletesen fogta meg a budapesti szimbólumokat, Csordás Levente pedig a legjobb Budapest térképet tervezte nekünk.
Szerencsére így 6 hónap után abban a helyzetben vagyunk, hogy több művésszel újra együtt tudunk dolgozni, így Márk és Tamás új munkái fognak megjelenni a téli termékeken, ebben az értelemben ezek a kapcsolatok már folyamatos kreatív együttműködésnek tekinthetőek.
Ti hogyan gondolkodtok a szuvenírről: inkább emlék, használati tárgy, designobjekt – vagy mindhárom egyszerre? Mi az, ami számotokra igazán értékessé tesz egy tárgyat?
Szerintünk a szuvenír elsősorban emlék. Az hogy ez az emlék milyen tárgyban jelenik meg, az már egy személyes preferencia, vagy a helyi kulturális környezet, esetleg a korszellem sajátja. A személyes preferencia szerepét jól mutatja az is, hogy ahány barátunkkal beszéltünk, annyiféle új termék ötletet kaptunk, persze ezt mind megvalósítani lehetetlen – főleg 17 négyzetméteren.
Az alapvetés, hogy a szuvenírek esztétikai értékkel bírjanak, de mi arra törekszünk, hogy használhatóak is legyenek. Ennek a legjobb metszete a textil, különösen a póló. Pólóink kiválasztásába (anyag, szabás, mintázási technológia szempontjából) pont azért fektettünk rengeteg energiát, hogy hordható termékeket tudjunk árulni. Az egyik barátunk évek óta ugyanabban a „Roma” feliratú pólóban jár velünk nyaralni – valami ilyesmit szeretnénk mi is elérni, hogy a termékeink a turisták következő utazásán is velük tartsanak.
Kikből áll most a közönségetek? A helyiek mennyire találnak be hozzátok, vagy inkább a tudatos turistákra építetek? Hogyan alakítjátok a kínálatot ezen a határmezsgyén?
Jellemzően turisták, cserediákok vagy expatok vásárolnak nálunk, de az a legnagyobb öröm, amikor magyarok jönnek be az üzletbe, megdicsérik a boltot és elmondják: ilyen szuvenírboltot még nem láttak. Külön örülünk, hogy a Budapest baseball sapkák és tote bag-ek a hazai közönség körében is kedvencek lettek – ebben a fajta lokálpatriotizmusban magunkra ismerünk.
Említetted, hogy sokat utaztok – melyik város szuvenírkultúrája inspirált titeket leginkább? Hol láttatok igazán jó példákat arra, hogy a tömegáruk helyett kreatív, értékes megoldások szülessenek?
Nehéz kérdés, mert szuvenírpiac világszerte kiábrándító állapotban van: Mykonostól Varsóig ugyanazok a Kínában gyártott termékek köszönnek vissza. A másik véglet a túlhasznált, és ezáltal autentitásukat vesztett népi tárgyak, amiből itthon is sok van, legyen ez faládika elrejtett kulccsal vagy faragott sakk-készlet.
Talán jó példaként Görögörszágot tudnánk kiemelni. Tavaly nyáron Hydra szigetén találtunk egy apró boltot, ahol a 90-es évek végének és a 2000-es évek elejének megmaradt szuvenírjeiből volt egy kisebb válogatás, ott rengeteg jó mintát, ötletes rajzot találtunk. Az egyik kedvencünk a 2000-es Athéni Olimpia, mára retrónak számító merch pólója volt.
A másik út a concept store-oké, ahol helyi tervezők designtermékeit árulják. Ez is fontos színtér – Budapesten is több példa akad rá, például a Pauza. Mi azonban tudatosan más irányt választottunk. Nem akartunk egy újabb designboltot nyitni, mert azt feltételeztük: sok turista éppen azért fordul ezekhez a helyekhez, mert a klasszikus szuvenírboltok színvonala túl alacsony. Mi viszont nem szégyelljük a képeslapot vagy a hűtőmágnest, mert úgy gondoljuk, hogy a szuvenír szerepét nem feltétlenül a 100-200 eurós designcsetreszeknek kell betölteni. Egyszerűen egy minőségi szuvenírboltot akartunk létrehozni, semmi mást.
A bolt kínálatában erősen jelen van a kortárs grafikai nyelv. Hogyan illeszkedik ez a mostani nemzetközi designtrendekhez és mennyire tudatos döntés, hogy Budapest is része legyen ennek a globális diskurzusnak?
Szerintünk Budapest jól áll ezen a téren, sok jó kezdeményezés van, gondoljunk csak a POV Budapestre. Értelemszerűen a vizuális világunkat tudat alatt, egyéni szinten és tudatosan, üzleti szempontból gondolkodva is meghatározzák a design trendek. Fontosnak tartjuk a trendeket, mert hátszelet adnak, de a trendeket továbbgondoljuk, és magunk is hozzáteszünk, ezzel formálva a diskurzust; szerencsére ezzel nem vagyunk egyedül a városban.
A Souvenir & Coffee egyszerre tűnik üzleti projektnek és kulturális missziónak. Lehet a szuvenír a városkép alakításának aktív eszköze? Hogyan fogalmaztátok meg, mit közvetítenétek Budapestről – és szerintetek a kortárs szuvenír hogyan tudja újradefiniálni a város vizuális arculatát?
Igen, ez egy üzleti és kreatív projekt, viszont fontos elmondani, hogy elsősorban üzleti projekt. Ez adja meg a lehetőséget, hogy fenntartható legyen, és hosszú távon legyen kulturális hatása, mindezt úgy, hogy megőrizzük az önállóságunkat. A bolt nem hobbi: éves, havi, heti és napi értékesítési céljaink vannak.
A városképet érthetjük úgy is, mint a turistában kialakuló benyomást – ezért a saját szerepünkre nemcsak vizuálisan, hanem szolgáltatói szempontból is tekintünk. A szuvenír és a szuvenírbolt globálisan a turista lehúzás egyik leggyakoribb példája, így a fair üzletpolitika legalább olyan fontos, mint a vizuális világ. A helyi grafikai közösség tehetségének a megmutatása mellet fontos célunk az is, hogy a budapesti turisták a szuvenírre szánt pénzüket egy tényleg jó boltban tudják elkölteni.
Fotók: Souvenir and Coffee
Láthatatlanból látható – beszélgetés Wirtz Ágnessel és Kármán Dániellel
A matcha íze: japán hagyomány, budapesti kreativitás I TOP 5
