fbpx
Nyomj Entert

Szilícium-völgy a háború idején | Techóriások reakciója az orosz-ukrán háborúra

A világ vezető high-tech vállalatait is lépésre kényszerítette az orosz agresszió. Legfőbb célkitűzésük az orosz propaganda visszaszorítása, de néhány intézkedés túlmutathat önmagán, és kérdéseket vethet fel a közösségi média jövőjével kapcsolatban. Elemzésünk.


A lavinát az Apple indította el nem sokkal az orosz-ukrán háború kirobbanása után, amely leállította termékeinek árusítását, az Apple Pay használatát, továbbá az App Store-ról eltávolította az RT News-t, illetve a Sputnik News-t, orosz állami szócső-médiumokat. Ezek egyébként a Google Play Store-járól is lekerültek, valamint a keresőmotorjáról ismert cég a reklámok vásárlását is betiltotta az orosz médiacégeknek, a Youtube-on ezeken felül ezen cégek csatornáit lejjebb sorolja relevanciában, így nehezebb őket és az általuk gyártott anyagokat megtalálni.

Az Airbnb, a világ egyik legismertebb lakásmegosztó szolgáltatója teljesen leállította a működését Oroszországban és Fehéroroszországban. A cég ügyvezető igazgatója, Brian Chesky az ukrán menekültekre is gondolt, ingyenesen szolgáltat lakhatást a hazájukat elhagyni kényszerülő ukránoknak. Az Airbnb mellett sok szórakoztató alkalmazás is leállítja szolgáltatásainak és termékeinek árusítását Oroszországban, a leghíresebbek a Netflix és a Snapchat.

Ha pedig Snapchat, akkor talán mindennél fontosabb aspektus a közösségi média kérdése. A Meta esernyője alá tartozó platformok, a Facebbok és az Instagram, de az ezen kívül eső Twitter is betiltotta az orosz állami média hatáskörébe tartozó reklámok közvetítését. Az orosz felhasználóknak azonban március negyedikétől nem tűnik fel az orosz állami média reklámjainak blokkja, mert az orosz kormány teljesen betiltotta ezen oldalak látogatását, a Facebook és az Instagram elérhetetlenek.

Azért kiemelten fontos kérdés a közösségi média ebben a helyzetben, mert meghatározó számú embernek elsőszámú információszerző platformmá váltak a közösségi platformok. Ha úgy tetszik a közösségi platformok, államoktól függetlenül, akár államok felett állnak a tekintetben, hogy kinek a szavait erősítik fel, vagy mely hangokat némítják el teljesen. Nem izolált eset, hogy amikor az indiai közegészségügyet támadták, kormányzati nyomásra a Facebook és a Twitter eltávolította a kritikus hangokat, de például 2020-ban is cenzúrázta a Facebook a vietnámi kormánnyal kritikus posztokat.

Bárdos László | Hype&Hyper

Ezek a cégek a mostani helyzetben teljes mellszélességgel álltak bele a fake news és a propaganda elleni harcba, ám az utóbbi években a közösségi média algoritmusai arra lettek finomhangolva, hogy az embereket véleménybuborékokba zárják, mindenki a saját véleményét hallja vissza, ez pedig akarva, akaratlan felerősít szélsőséges, olykor teljesen fals információkat. Ezen felül a megosztó tartalmak általában kimagasló eléréseket szoktak generálni, ami még kevésbé ösztönzi ezeket a techóriásokat tartalmaik szűrésében. Ha egy országnak nincsenek kifejezetten a közösségi médiacégeket célzó szabályozásai, akkor a fake news általában nincs is moderálva. Többször felvetődött már, hogy az a hatalom, ami az információközlés uralásával jár nem összpontosulhat óriáscégek kezében, ám amíg a politikai eliteknek gyakran érdekükben jár, hogy ne legyenek regulálva különböző politikai témájú tartalmak, addig aligha van az emberek tulajdonában megfelelő eszköz a propaganda és az álhír ellen.

Ha a nyugati techcégek után Kína felé vetjük tekintetünket, megfigyelhető, hogy a világ másik felén nem ugrottak rá az orosz-ukrán háború témájára olyan intenzitással. A Yale Egyetem szerint eddig nagyjából 400 cég függesztette fel a tevékenységét vagy vonult ki az orosz gazdaságból, ezeknek nagy része azonban amerikai, európai, japán, vagy dél-koreai érdekeltség. A kínai cégek még a kommunikáció szintjén sem léptek semmit a háború kitörése óta. Joe Biden, az USA elnöke felhívta a kínai elnök, Hszi Csin-ping figyelmét arra, hogy ha Kína segítséget nyújtana Oroszországnak a konfliktus alatt, annak súlyos következményei lehetnek; a kínai, kifejezetten szűrt közösségi média viszont meglehetősen oroszbarát hangokat ütött meg az utóbbi időben. Az ország cégei sok esetben nem, hogy beszüntették, de növelték az orosz exportjukat, azok a cégek pedig, akik bejelentették, hogy kivonulnak az orosz piacról, egyfajta online közellenséggé váltak és volt rá példa, hogy emiatt meg is változtatták a véleményüket, mégsem vonultak ki. Egyes szakértők szerint azonban ez hozzáállás sokba kerülhet a kínai cégeknek: veszíthetnek világpiaci részesedésükből, mint például a Huawei, akinek már az is megingatta a jóhírét, hogy olyan pletykák reppentek fel, miszerint segíti Oroszországot esetleges kibertámadások kivédésében. Többek között március 9-én a Huawei kettő brit elnökségi tagja azonnal lemondott, de még Robert Lewandowski, a Bayern München sztárfocistája is elállt a telekommunikációs céggel való együttműködésétől.

Kivétel a fenti felsorolásból a világ egyik legnagyobb videómegosztó applikációja, a kínai TikTok. A platformon a háború kezdete óta nem jelenhet meg új orosz tartalom, illetve az élő közvetítéseket is betiltották. Az appnak 36 millió orosz felhasználója van, és elmondásuk alapján azért hozták meg a döntést, hogy korlátozzák és védjék a tartalomgyártókat, mert Oroszország törvényileg tiltja a háborúval kapcsolatos hamis információk terjesztését, ezért a TikTok máshogy nem tudná garantálni a felhasználói biztonságát. Ettől függetlenül a TikTokot így is megtalálták kritikus hangok, akik számonkérték a techóriástól, hogy miért nem szólalt fel nyilvánosan az orosz agresszió ellen. A cég egyébként különös helyzetben van a háború miatt, mert alapvetően a legfiatalabb korosztály platformja, a tartalomgyártók is nagy arányban ebből a generációból jönnek. Az offenzíva kezdetekor hirtelen nagyon sok olyan videó került feltöltésre, ahol fiatal influencerek a metróban keresnek menedéket, vagy kitört ablakok előtt sírnak, esetleg tankokat videóznak. A mostani konfliktus a legelső, ahol ekkora szerepe van a TikToknak, ezt az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is észrevette, és külön csoportként emlegette a tiktokkereket, mint erőt, akik abban tudnak segíteni, hogy vége legyen a háborúnak.

A politikai és ideológiai különbségeken kívül van még egy nyomós indoka a Szilícium-völgynek Ukrajna mellett. Az ország olcsó, de jól képzett munkaerőt biztosít már hosszú évek óta az amerikai cégeknek, San Franciscóban csaknem 20.000 ukrán felmenőkkel rendelkező ember él a helyi ukrán konzulátus adatai alapján. A San Franciscó-i székhelyű JetBridge vezetőjének a felesége ukrán, a JustAnswer 252 ukrán munkavállalót foglalkoztat, de a Google, az Oracle, a Snap, vagy a Grammarly is számos ukrán munkatárssal rendelkezik.

Összegzésképp, egy ekkora horderejű konfliktust lehetetlen nem kommentálni vállalati szemszögből, és mint látjuk, a csönd is tud olyan erős üzenettel bírni, mint a legélesebb szankció. Ezen felül azt sem lehet kizárni, hogy további Oroszország elleni szankciók esetén több cég dönt úgy, hogy kivonul az orosz piacról, mert ellehetetlenül az ottani helyzet közepette, ezzel véglegesen felszámolva tevékenységét és nemcsak ideiglenesen, ahogyan sok esetben eddig történt.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük