A pandémia lehetséges kimenetelét, a francia forradalmat vagy akár a Trónok harca alternatív befejezéseit is modellezhetjük a Histheory társasjátékkal. Barátokkal, családtagokkal is játszhatunk vele, de legnagyobb ereje talán a történelemoktatás felpezsdítésében és az összefüggésekben való gondolkodás fejlesztésében lehet. A sokoldalú játékról a tervezőkkel beszélgettünk.
Amikor a Histheory-val játszunk, társadalomelméleti, politikai és pszichológiai kifejezések segítségével olyan hálózatokat építhetünk, amelyek történelmi eseményeket és azok alternatív kimenetelét, jelenünket formáló komplex mechanizmusokat vagy éppen utópiákat modelleznek. Habár egy-egy kör szórakoztató és versenyszerű is lehet, valójában sokkal több rejlik a sárga dobozban annál, mint hogy átlagos társasjátékként gondoljunk rá. Például óriási szerepe lehet az oktatásban – nem véletlen, hogy a tervezők 2019-ben elnyerték vele a német Design That Educates Awards díját.
Mikor és hogyan indult a játék tervezése? – kérdezem Bokor Gyöngyit és Mihálkovics Edinát. Néhány éve egy zsennyei workshopon vetődött fel az utópisztikus filozófiák témája, ez adta meg Gyöngyi és csapata számára a kezdő lökést. Egy hálózat építésén kezdtek dolgozni, amelyet akkor még fagolyókból, fapálcikákkal kezdett el modellezni Gyöngyi, miközben folyamatosan gyűjtötte a fogalmakat, amelyekből építkezni lehetne, s így született meg a társasjáték.
A Histheory 15 éves kortól ajánlott, 2-8 fővel ideális játszani, ezért például egy középiskolai foglalkozáson érdemes egy osztálynak több csoportba rendeződve belekezdeni a hálózatok építésébe. Több játékmódhoz is találunk leírást a dobozban, de a cél minden esetben az, hogy társadalmi-történelmi folyamatokat építsünk, vagy a Mi lett volna, ha? kérdéssel alternatív cselekménysorozatokról fantáziáljunk. Konkrét feladatokat nem kapunk a játékhoz, csak néhány gondolatébresztő kérdést, például hogy bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában, vagy hogy van-e esélyünk megállítani a túlnépesedést. Valójában ránk van bízva, hogy mire akarjuk használni a játékot. Modellezhetjük vele az 1956-os eseményeket, a diktatúrák működését vagy akár a Star Wars Köztársaságát is.
A játék egyik nagy erőssége, hogy objektivitásra sarkall. A hatszögletű kártyák egymás mellé illesztésével gondolatban olyan fogalmakat kapcsolunk össze, amelyek között van valamiféle ok-okozati összefüggés, függetlenül attól, hogy azzal egyetértünk-e politikai nézeteink szerint, vagy sem. Így könnyen lehet, hogy a demokrácia vagy éppen a nacionalizmus fogalmainak olyan olvasataira figyelünk fel, amelyekre korábban nem.
„Amikor a járvánnyal kapcsolatban kezdtem el modellezni, kihúztam a »járvány« kártyát; le kellett tennem a »multikulturalizmus« szó mellé, hiszen van a kettő között ok- és lehetséges okozati viszony. Viszont amikor a következő körben a »szakértelem« fogalmat húztam, már egy pozitívabb irányba tudtam fordítani a történetet, mivel kapcsolni tudtam a szakértelmet, mint lehetséges okozatot a járvány, a multikulturalizmus és a tudás alapú társadalom kifejezésekhez. Ez az állandó fogalmi hullámzás adja a játék izgalmát. Az a szép a játékban, hogy nem hagy végletesen elmenni egy-egy politikai nézet felé, hanem mindig látjuk minden fogalomnak az összes oldalát. Segít a konszolidációban és abban, hogy különböző nézetek egy álláspontra jussanak” – mondja Gyöngyi.
Miközben Gyöngyi mesél a játékról, Edina kinyitja a dobozt és bemutat egy próbajátékot. A puritanizmus kifejezés került kezdőkártyaként az asztalra, majd az Újvilágba érkező puritánok életvitelétől néhány hozzákapcsolt fogalommal később már a kisebbségek problémáihoz és a vidékfejlesztés kérdéseiig jutottunk. A játékmenetet látva nem éppen a klasszikus középiskolai történelemórák emléke dereng fel. A Histheory éppen arra mutat rá, hogy évszámok, nevek és tények magolása helyett közös gondolkodással és a kritikai szemlélet csiszolásával könnyebben és alaposabban meg lehet érteni a világot mozgató eseményeket. Vannak ismétlődő történelmi minták, amelyeket jó felismerni, és mérlegelni, hogy mit érdemes egy társadalomnak követni.
Az arculati elemek minden kártyán kicsit máshogyan köszönnek vissza, a grafika mindig az adott fogalomhoz illeszkedik és gyakran a szavak kezdőbetűjéből építkezik. „A tervezési folyamat olyan volt, mintha százötven logót kellett volna készítenem, de minden percét élveztem” – mondja Edina, miközben kezébe kerül a reformáció kártya, amelynél az R betű kerekded felső fele barokkos csigavonalként jelenik meg, ebből pedig két letisztult, vékony vonal vezet ki, utalva ezzel a fogalom jelentésére is.
A játékot már több budapesti gimnázium diákjai kipróbálták, vannak intézmények, amelyek vásároltak is belőle; a tanárok igyekeznek beépíteni az oktatásba, de a tervezők elmondása szerint magánszemélyek is szívesen veszik kamasz és fiatal felnőtt gyerekeiknek, sőt, olyanok is gyakran érdeklődnek, akik a családon belüli különböző világnézeteket akarják a játék segítségével megvitatni.
A Histheory jelenleg angol nyelvű kártyákkal, magyar és angol nyelvű szabályzattal rendelhető meg a tervezőktől, de magyar nyelvű változaton, sőt, a kiterjesztett valóságban online játszható verzión is dolgoznak. A tervezés sok teszteléssel járt és a végleges verzió elkészülte óta is sok kifejezés eszükbe jutott, amelyekkel bővíthetnék az alapjátékot, akár kiegészítőkcsomagok, akár üres, személyre szabható bónuszkártyák formájában. Mivel a tervezők már számtalan játékmeneten túl vannak, kíváncsi voltam, hogy mi a meglátásuk a kifejezésekkel kapcsolatban. Van olyan, ami nagyon ritkán, vagy kifejezetten gyakran előkerül? Netán olyan, ami megosztó helyzeteket teremt? Együtt válaszolnak:
„Rájöttünk, hogy az abszolút Jolly Joker minden játékmenetben az »oktatás« kártya. Az oktatás minden helyzetet, minden történetet meg tud fordítani, és még a legnehezebb helyzetekből is a kilábalás felé vezethet.”
A játék jelenleg a tervezőktől rendelhető meg a Histheory Facebook-oldalán keresztül.
Tervezők: Bokor Gyöngyi, Csizmadia Zsolt, Mihálkovics Edina
Kiosztották a 2020-as DECODE Díjakat
Nem hétköznapi kávék a mindennapokra | Koffein Roasters
