A Bécsi-erdő nyugati lejtőin található Heuberghaus különlegessége a kontextusban rejlik: az egyszerű szerkezetű ház a húszas évek kiemelkedő építészettörténeti műemléke. Ezt az épületet bővítette és alakította át kellő érzékenységgel az Urbanek Studio.
A Heuberg volt az egyik első olyan városrész, amit az első világháború után önszerveződő akcióként hoztak létre azok, akik nem tudták volna máshogy megoldani a lakhatásukat. Aztán a 1920-as években a bécsi szociáldemokrata kormány is megtámogatta és hivatalossá tette a mozgalmat. A telep főtervét Adolf Loos és Margarete Schütte-Lihotzky készítette, valamint néhány háztípust is ők maguk terveztek.
A házak aztán a leendő lakók segítségével épültek meg, akiknek fejenként 3000 munkaórát kellett teljesíteniük. Az épületek rendkívül egyszerű és gazdaságos konstrukcióból álltak: az üreges falak, a nyitott famennyezetek és az alacsony belmagasságok lehetővé tették, hogy szakképzetlen munkások is fel tudják őket húzni. A sorházak végébe egy hosszú és keskeny kert is került, ahol a lakosok megtermelhették a zöldségeiket és a gyümölcseiket. Az elmúlt száz év során a legtöbb házat egyedileg alakították át és bővítették a kert felé. Az itt bemutatott Heuberghaus is (ami egyébként mai napig ugyanazon család tulajdonában van) számos belső átalakításon esett át, és egy kétszintes melléképülettel is kibővült. Az építészeti beavatkozások az eredeti épület alapanyagát tükrözik: a korábbi külső fal vált a belső fallá, az akkoriban rendkívül innovatívnak számító lapostetőt pedig feltárták az ég felé. A meglévő textúrákat aztán téglával, fagerendás mennyezettel, valamint frissítő szürkészöld és pasztellsárga árnyalatokkal és pirosas elemekkel egészítették ki.
Studio Urbanek | Web | Facebook
Forrás: ArchDaily
Összpontosítani kell a globális átalakulás nyomán jelentkező új lehetőségekre | Szakértő a nyugati szankciókról
Egy „szenzációs“ kiállítás | Show és business Pest-Budán
