Vidám színekkel és játékos kompozíciókkal mutatják meg a magyar főváros nevezetességeit a Wiener Werkstätte 1911-es képeslapjai.
A Wiener Werkstätte-t (Bécsi Műhelyek) 1903-ban alapította Friedrich Waerndorfer üzletember, és a bécsi szecesszió két kiemelkedő alakja, Josef Hoffmann építész és Koloman Moser művész. A vállalat kiemelten hangsúlyozta művészet és kézművesség, művészet és élet eleven kapcsolatát, elsődleges célja pedig az volt, hogy az építészet, a divat, a bútor és a grafika területén bevezesse a jó designt és a kézművességet. Programjukat egy 1905-ös kiadvány vázolta: „Az a határtalan kár, amelyet egyrészt az alacsony színvonalú tömegtermelés, másrészt a régi stílusok gondolkodás nélküli utánzása okoz a művészetek és a kézművesség területén, az egész világot óriási árvízként sújtja... Őrültség lenne ezzel az árral szemben úszni. Ennek ellenére megalapítottuk a műhelyünket. Ahol helyénvaló, ott igyekszünk dekoratívak lenni, kényszer nélkül és nem mindenáron.”
A Wiener Werkstätte levélpapírokat, ex libriseket, könyvterveket és képeslapokat is készített. A képeslap mint árucikk osztrák találmány: 1869 körül jelent meg, a képeslapgyűjtés pedig az 1890-es évek végén vált divatossá. A képeslapok új események és ötletek népszerűsítésére való felhasználását már a bécsi szecesszióban is alkalmazták, így amikor a Wiener Werkstätte-nek bővítenie kellett ügyfélkörét, a képeslapokhoz fordultak, hogy népszerűsítsék épületeiket, új fióküzleteiket vagy az 1910-ben megnyílt divatosztályukat.
A számozott képeslapok sorozatát, amely végül közel ezer darabot tartalmazott, 1907-ben kezdték el kiadni. Sok közülük az ünnepek, például a karácsony és a húsvét alkalmából készült, de népszerű téma volt a korabeli és történelmi divat, a humoros témák és a korszak kedvenc turisztikai látványosságai is.
Ez utóbbiak közé tartoznak a különböző fővárosok ismert helyeiről készített grafikák is. Az Osztrák-Magyar Monarchia legdinamikusabban fejlődő városa ekkor Budapest volt, így annak nevezetességeiről is jelentek meg képeslapok. Ezeket Franz Kuhn (1889–1952) készítette, aki 1910 és 1916 között a bécsi Iparművészeti Egyetemre járt, de már eközben, 1910 és 1911-ben készített képeslapokat a Wiener Werkstätte számára. Későbbi élete során elsősorban bútorokat és épületeket tervezett.
A Budapestről készített képeslapokon magyar és német nyelvű képaláírásokkal szerepelnek az olyan új építészeti látványosságok, mint az Országház, a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) és a Tőzsdepalota; néhány régebbi alkotás, mint a Nemzeti Múzeum és a Lánchíd; illetve a később lerombolt régi Erzsébet híd és Népszínház. A képeslapokat többnyire vidám színek, játékos, könnyed kompozíciók, néhány, az utcákon megjelenő figura és az épületek körüli burjánzó növények jellemzik.
A Wiener Werkstätte képeslapgyártása 1913 és 1919 között szünetelt: talán a képeslapok iránti érdeklődés hagyott alább, vagy az első világháború szólt közbe. Mindenesetre 1919-ben és 1920-ban volt még egy utolsó, sikertelen kísérlet a képeslapok újraélesztésére, végül pedig az 1920-as évek végén bekövetkezett gazdasági válság arra kényszerítette a céget, hogy 1932-ben bezárjon. A képeslapok azonban szerencsére fennmaradtak.
Források: wienmuseum.at | theviennasecession.com | Postcards of the Wiener Werkstätte. A Catalogue Raisonné (szerk.: Elisabeth Schmuttermeier–Christian Witt-Dörring). Hatje Cantz, New York, 2011 | Koós Judith: A Wiener Werkstätte: 1903-1932 (Művészettörténeti Értesítő, 1968/1–2.)
Játék vagy szobor? – Bemutatkozik a MY DVĚ
Ezekkel újít idén a Sziget fesztivál
