Hol bújócskáznak a fénnyel, hol pedig feszesen, vigyázban tömörülnek a mészkő sziklák kopár felületein, végeredményként pedig az ezeregyéjszaka meséinek túlvilági illúzióját kapjuk: Varga Matti már jól ismert, sajátosan idillikus világa keveredik a marokkói bazár atmoszférájával a Berber Budapest közreműködésében.
A fotósorozat helyszíneként egy elhagyatott mészkőbánya szolgált, mely tökéletesen érzékeltette az ember és a környezete rapszodikus kapcsolatát. A természettel való szoros együttélés viszont már-már érzékeny kifejezésmóddal hatja át a berber közösségek szőnyegeit, amit Matti képei hol tájba simulva, hol abból kiemelve tolmácsolnak: az intuitív alkotások az önkifejezési mód és a kulturális hagyatékok közti lenyomatok. A szimbiózis a jelentéstartalomban és a kivitelezésben egyaránt észlelhető, ezt legszembetűnőbben a színhasználat képviseli, amiben többnyire a mai napig természetes módszereket alkalmaznak, így nem ritka, hogy az útmenti növényekből vagy a nagy becsben tartott sáfrányból és dióból nyerik a különböző színárnyalatokat.
Az antropológiai kutatások és elméletek szerint a berber motívumkincs és a törzsi szimbolizmus az őskori barlangfestmények és a sziklaművészet formáira nyúlnak vissza, ebből kifolyólag úgy tekintenek az amazigh szövésre, mint az utolsó kapocs a jelen és az emberiség távoli eredete között. A marokkói törzsi szőnyegek egyedülállósága abból is kikövetkeztethető, hogy mind technikában, mind pedig a formavilágban eltér a keleti szőnyegek családjától. Ez lényegében a törzsek elszigetelődésének köszönhető, ami ezen felül segített nekik átvészelni a történelem viharait, így az asszimilálódást is más kultúrák felé.
A szőnyegek legfőbb jelentéstartalmai egyaránt felölelnek hétköznapi és rituális történéseket, ezek közül a legelterjedtebb a nőiség tematikája és az ehhez tartozó különböző életesemények, mint a szülés, terhesség vagy ritka esetben olykor az elválás is – így nem meglepő, hogy gyakran használt díszítőelemük a gyémánt, amely számukra a legfontosabb feminin szimbólum. Gyakori kompozíció a középre rendezett női jelkép, amit férfi fallikus szimbólumok vesznek körül, ez mind az archaikus közösségekben jelenlévő védelmet tükrözik. Ezen ábrázolások azért is rendszeresek, mert a szövés elsősorban női elfoglaltság, így ez a szemszög a domináns.
A berber szőnyegekre jellemző az absztrakt vizuális elemek és a figuratív minták bohókás játéka. Előfordul, hogy egy elvonatkoztatott ábrázoláson megjelenik egy argánolajos üveg, egy csésze vagy olykor egy földműves ember is. A népművészet határtalan hatalma pont ebből táplálkozik, bármi, ami körülöleli őket ihletforrásnak számít, a közvetlen tárgykultúrától kezdve a természeten át a generációs hagyományokig.
Természetesen az amazigh kultúra is rendelkezik babonákkal tarkított hiedelemrendszerrel, amik visszaköszönnek a tárgyalkotásaikon. Jelentőséget tulajdonítanak már önmagában a gyapjúnak is, ami védelmi erőt fejez ki számukra, emellett praktikus okokból is ezt használják alapanyagként, hiszen az Atlasz-hegységen könnyen elérhető. Ugyanakkor a berber szövés unikalitása mégsem áll annyira távol tőlünk, kelet-európaiaktól sem: a Kárpát-medencében zajló kézműves gyapjúfeldolgozás lebilincselő módon ugyanúgy zajlik, mint a távol eső Marokkó környékén – ez olyannyira tudható a kollektív tudatalattinak, mint amennyire a Berber Budapest szőnyegei illeszkednek az álomszerű környezet köré.
Berber Budapest | Web | Facebook | Instagram
Varga Matti | Web | Instagram | Behance
Hétvégén veszi kezdetét a 15. alkalommal megrendezett Gdynia Design Days fesztivál
Összekapcsolni a városi létet a természettel | Pinetime x Kelemen Áron
