Különböző forrásokból rengeteg anyag, energia és szolgáltatás áramlik a város élő szervezetébe. Ezen áramlás vizsgálata segíthet jobban megérteni azokat a mechanizmusokat, amelyek fenntartják a várost – ez a városi anyagáramlás, azaz a városi metabolizmus alapelve.
Urbanum cikksorozatunk legújabb kiadásában Nam Vo Son a fenntartható fejlődés befolyásoló tényezőit járja körül a városi metabolizmus folyamatainak szemszögéből.
Nam Vo Son írása
Gondoljunk csak a testet tápláló emésztő- és keringési rendszerre – ezekhez hasonlóan egy város metabolizmusa is nagyban függ a beáramló és kifolyó szerves és szervetlen összetevőktől, amelyek szinergiája egyetemes, élő, önszabályozó rendszerré áll össze. Az energia, víz, élelem, szállítás, hulladékgazdálkodás és anyagkibocsátás központi szereplők a városi metabolizmusról szóló párbeszédben.
A városi metabolizmus kevéssé elméleti koncepció, inkább egy értelmezési, értékelési és döntéshozási eszköz, melynek segítségével úgy hangolható a városi életet működtető organikus gépezet, hogy az eredmény, a jövő városa ideális esetben fenntarthatóbb, igazságosabb és élhetőbb konstrukció lesz, mint a jelenlegi.
James Lovelock egy 1972-es írásában mutatta be a Gaia-elméletet, miszerint ha a globális ökoszisztémára, a Föld bolygóra úgy tekintünk, mint egy összetett, önszabályozó organizmusra, akkor minden élőlény együttesen befolyásolja és tartja fenn a az élethez szükséges feltételeket a Földön. Ebből az következik, hogy a természetes és az épített környezet is szinkronban van az élővilággal és az emberi állapottal. Ebben az értelemben mi, a városi környezet folyamatosan növekvő lakossága egyenlő mértékben vagyunk részesei ennek a hatalmas, életünket irányító ökoszisztémának, amely szabályozza a globális hőmérsékletet, az óceán sótartalmát, a vízszinteket, a biodiverzitást, a levegő minőségét és a légköri nyomást.
A városok a világ legnagyobb energia- és nyersanyagfogyasztói között vannak, valamint jelentős hulladékforrások és szennyezők is. 2050-re a világ népességének több mint kétharmada városokban fog lakni — a városi metabolizmus folyamatait optimalizálni nem annyira választás kérdése, sokkal inkább egyfajta szükségszerűségnek tűnik korlátozott erőforrásokkal rendelkező világunkban és a mai klímahelyzetben az emberiség túlélésének szempontjából. A fenntartható városok, sőt, a megújuló városok építése kulcsfontosságú a városi jólét megteremtéséhez. A fenntartható fejlődés ezen koncepciója Herbert Girardet ENSZ-díjas ökológus víziója, amely arra ösztönzi az emberiséget, hogy visszafizesse azt a kölcsönt, amit felvett a természettől. Városi erdők, hulladékmentes újrahasznosítás és dekarbonizált energiagazdálkodás — ezek lehetnek azok az irányelvek, amelyek elősegítik a megújuló városok átállását a jelenlegi lineáris (open-loop) metabolizmusról egy visszacsatolt (closed-loop) metabolizmusos folyamatra.
Nézzünk meg két budapesti példát ezekre a folyamatokra: egy figyelemre méltó kezdeményezés a körkörös metabolizmus jegyében a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Közösségi Kertek projektje. A városi élelmiszerrendszerek kiépítése döntő lépés a megújuló lokális termesztés felé, visszakapcsolva ezzel a városlakókat a természeti környezethez. Ezen felül a közösség fontos információkkal gazdagodik a biodiverzitásról és a földművelésről, a komposztgazdálkodásról, miközben még a helyi és a városi környezet légminőségét és mikroklímáját is javítják.
A várostervezés újragondolásának egyértelműen centrális szerep jut, de a városi metabolizmus koncepciójának hatóköre ennél is szélesebb: a Harvard Egyetem által koordinált Planetary Health Alliance égisze alatt Dr. Boussoussou Nóra és Sódar Gabriella, a Semmelweis Egyetem szakemberei azon dolgoznak, hogy kiterjesszék kutatásukat a városi metabolizmus jegyében például a klímaváltozás okozta időjárási viszonyok és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggésének városi környezetben való vizsgálatával.
A város nem csupán az anyag- és energiafolyamok csomópontja, hanem egy olyan hely, ahol tudás és emberi élmények, eszmék és elmék találkoznak; tudomány és művészet inspirálja egymást az épített környezetben és általa. Bontsuk ki jobban az emberi tényezőt a városi metabolizmus komplex képletében! Ami eddig csak a városon átfolyó anyag- és energiamozgás modellje volt, az hirtelen magába foglalja az embereket, képességeiket és kreativitásukat is, melyek szintén alapvető komponensei a városi szövetben zajló keringésnek, áramlásnak.
Az URBANUM filozófiájában is ezért szerepel első helyen az interdiszciplinaritás: hogy egy tető alatt találkozhasson a tudomány a képzőművészettel, az építészet a filozófiával, vagy éppen a várostervezés az egészségüggyel — hogy végül egészségesebb városokat teremthessünk.
Cikksorozatunkban az Urbanum alapítói és a kezdeményezésben részt vevő szakemberek szólalnak meg a várost érintő és alakító témakörökben interjúk, esettanulmányok vagy rövid vélemények formájában.
Urbanum | Web | Facebook | Instagram
„Egy falat jóakarat” | BeSweet Csokoládémanufaktúra
Avantgárd mozgalmak vizuális világát idézi a Paperdeer új videóklipje
