Nehéz dolgunk van, ha a designt egyetlen szóval szeretnénk definiálni, ráadásul a magyar nyelvben (sokszor tévesen) a designt a formatervezéssel azonosítják, holott ennél sokkal többet jelent, főként manapság, amikor számtalan (digitális) szolgáltatást, terméket használunk. Most induló sorozatunkban a stratégiai designra szakosodott Frontira munkatársai segítenek megérteni, mi is az a service design és mit profitálhat belőle egy vállalat. Íme, a „bemelegítő” epizód.
Ha manapság körülnézünk az üzleti világban, azt tapasztalhatjuk, hogy gombamód szaporodnak a designstúdiók, a service vagy product design cégek. A nagyvállalatok is egyre több olyan pozícióra vadásznak új munkatársakat, mint például az ügyfélélmény-tervező, a service designer, az experience designer vagy a business designer.
De mégis, hogyan kapcsolódik egymáshoz a designszakma és az üzleti szféra?
Ez teljesen jogos kérdés, hiszen az üzleti világban a bejáratott és jól körülhatárolható folyamatokat és tevékenységeket keressük, többnyire kockázatkerülő megközelítéssel. Ezzel szemben a designszemlélet alapvető eleme az intuíció. Míg az üzleti szférában általános gyakorlat, hogy múltbéli adatokból következtetünk arra, mi fog történni a jövőben, és elsősorban megbízható megoldásokat keresünk, addig a designerek sokkal jobban viselik a bizonytalanságot – vagy nem is élik meg azt bizonytalanságnak. Ők elsősorban az érvényességre koncentrálnak, tehát arra, hogy azt a problémát oldják meg, amit valóban szükséges megoldani. Nem zavarja őket, hogy egy-egy folyamat legelején nem tudják biztosan, mi lesz ez a megoldás, sőt, teljesen komfortos számukra, hogy az alkotási folyamat során megváltoztatják az eredeti tervet, amikor kiderül, hogy másra van igény.
Amikor egy vállalat új szolgáltatást szeretne létrehozni vagy egy már meglévőn szeretne javítani, akkor az üzleti célok szem előtt tartása mellett érdemes megismernie az adott szolgáltatás használóinak meglátásait is. Ha megismerjük ezeknek az embereknek a preferenciáit, a motivációit és azt, hogy milyen kontextusban használják az adott szolgáltatást, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy már a tervezés elején olyan irányba indulunk el, amely valódi problémát old meg.
Éppen emiatt érdemes egy-egy szolgáltatásfejlesztési folyamatba bevonni olyan szakembereket is, akik bele tudják élni magukat a felhasználók helyzetébe és nem jönnek zavarba, amikor csak a következő két lépést látják a megoldáshoz vezető úton.
Itt jönnek képbe a designerek.
A design mindset alapvetése, hogy a megfelelő problémára adjunk megfelelő megoldást (solve the right problem, solve the problem right), tehát a probléma kontextusának a megértése, a felhasználókkal való empatizálás, majd a folyamatos tesztelés és iterálás szükséges részei a kreatív problémamegoldási folyamatnak.
Ez a megközelítés papíron egyszerűen hangzik, azonban egy vállalatban, ahol a menedzser és a designer együtt dolgozik, nem kevés alkalmazkodási képességet és nyitottságot kíván meg mindkét fél részéről. Cserébe az üzleti oldal megismeri a kutatás, valamint a prototípusépítés és -tesztelés erejét, nyitottá válik az újdonságokra, a designerek pedig megismerkednek az üzleti terminológiával és jobban megértik, miként változik a hatékonyság a szolgáltatások javításával.
Az innovációs kultúra kialakulását segíti a multidiszciplináris csapatok létrehozása, a designerek meghívása nagyvállalati környezetbe, az együttgondolkodás pedig valódi értéket teremt: segíti egymás és a felhasználók jobb megértését, lehetőséget ad közös érdekérvényesítésre, és ha a szervezett nyitott, akkor előnyökkel járhat mind kulturálisan, mind gazdaságilag. Ez pedig hozzájárulhat egy vállalat hatékony és sikeres működéséhez.
A Frontira most induló, havi rendszerességű cikksorozata olyan témákat mutat be, amelyekben a designszemlélet alkalmazása üzleti értéket teremt a szolgáltató és használati értéket a felhasználó számára.
A cikk szerzője: Kertész Judit | Ügyvezető | Frontira
Frontira | Web | Facebook | Instagram
Havonta jelentkező sorozatunkban a Frontira segítségével járjuk körül a design különböző területeit, hogy megértsük, mi a design szerepe a formatervezésen túl. Milyen szerepe van a designnak az emberi viselkedési mintázatok felépítésében? Hogyan lehet jó élmény egy szolgáltatás és milyen digitális terméktervezési eszköztárra van ehhez szükségünk? A magát a „fura problémák cégének” nevező Frontira ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ, izgalmas formában, érthetően.
A Calibri ideje lejárt: új betűtípust keres a Microsoft
Balatoni kerítések Varga Marietta és Schmal Fülöp fotóin
