fbpx
Nyomj Entert

A háború akár egy évszázadra is tönkreteszi környezetünket

„Az ipari forradalmak után a technika és a hadászat fejlődésével tovább fokozódott a környezet terhelése a háborúk által” – mondja Dr. Kovács Erik a Hype&Hypernek, akivel az orosz-ukrán háború környezeti hatásairól, a történelem tanulságairól és a legsúlyosabb környezetromlásokról beszélgettünk. Interjúnk.


Egyik elemzésében azt írja, hogy a katonai, hadászati összecsapások nem csak a gazdaságra és a társadalomra, de a kultúrára és a környezetre is hatalmas terhet helyeznek. A környezeti teher közvetve vagy közvetlenül jelentkezik?

A környezetre közvetve és a közvetlenül is hatást gyakorol a háború. Gondoljunk itt a nyersanyag kitermelésre – erdők, növényzet, bányászat –, a mai napig nagy részben még mindig fosszilis energiára épülő gyártásra, a hadgyakorlatokra és a szennyezésre. Ezeken túl még ott van a veszélyes hulladék okozta környezetterhelés és a harci járművek károsanyag kibocsátása is, mely nagy hányadát adja a globális szén-dioxid, metán és egyén szálló poroknak.

Tudna mondani konkrét példákat a régmúlt és a modern kor háborúiból, amelyek hatalmas környezeti hatással jártak?

Különösen hangzik, de minden konfliktus magával hordozta a környezetváltozást már az első háborúktól kezdve. Gondoljunk itt olyan tájátalakító építményekre, mint a Kínai Nagyfal, az athéni ókori építkezések, a rómaiak limese vagy az erdőségek kiirtása hajó- és erődítmény építési célból. A katonai területek a becslések szerint az ókori civilizációk szárazföldi területének 25-40 százalékát tették ki, ma ez az arány 3-8 százalék. A jelenkorban és a közelmúltban az Öböl-menti háború, az afganisztáni, iraki háború, a szíriai konfliktus és rendszeresen az észak-koreai hadgyakorlatok is komoly környezeti szennyezéssel járnak, nem beszélve a vietnámi háborúban bevetett vegyi fegyverekről. A katonai kiképzések, háborúk talaj-, lég-, víz-, vegyi- és zajszennyezést okoznak a fegyverek, járművek használata miatt. Az I. világháború során az Isonzó folyó teljes élővilága kipusztult a vegyi anyagok vízbe jutása miatt, a Duna pedig a II. világháború alatt szenvedett környezeti károkat. A szomszédunkban zajló háború során is jelentős vízszennyezések történnek, melyek nem csak lokális, hanem regionális problémákat okozhatnak a folyók, patakok, felszínalatti vizek szennyezése révén rövid- és hosszútávon egyaránt.

Lehetséges, hogy hosszabb távon a környezeti hatás nagyobb veszteségeket okoz, mint magának a háborúnak a pusztítása?  

Sajnos igen. Az ipari forradalmak után a technika és a hadászat fejlődésével tovább fokozódott a környezet terhelése a háborúk által. Ezen események környezeti hatása már jóval a konfliktus kirobbanása előtt jelentkezik és hosszútávon fennmarad. A katonai infrastruktúra kiépítése és fenntartása hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, a humánerőforrástól a környezeti erőforrásokig. Utóbbiak bányászata, finomítása, előállítása során nagymennyiségű szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kerül a légkörbe, melyek közvetetten a globális felmelegedés és a klímaváltozás szélsőségeit fokozva hatnak ránk. Ezek nagyrésze a szén és a szénhidrogének égetése során kerülnek a környezetbe. De még ezeknél is veszélyesebbek a szálló porok (PM2,5, PM5, PM10), a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, a benzpirének és a szerves oldószerek gázai, illetve vizes környezetben a foszfor vegyületek, a nehézfémek, az ipari szennyezések, ásványolaj-, műtrágya- és gyógyszer maradékok. És nem szabad elfeledkezni a mezőgazdasági károkról és az évszázadokig szennyeződött talajról sem.

Bárdos László | Hype&Hyper

A fegyverkezés és hadseregfenntartás környezeti lábnyoma magas, ugyanakkor kétségtelen, hogy az emberiség legnagyobb találmányait a háborúk alatt találták fel, majd ültették polgári használatba. Ez hosszútávon nem nagyobb előny, mint maga a környezeti hátrány?

A jelenkorban az új innovációk és találmányok a hadászat, a fegyverkezés területén kihatnak más iparágakra, területekre is. Sokszor az orvostudomány, a csillagászat, a meteorológia, a távközlés, az információkommunikáció is a hadiipar segítségével tud fejlődni. Gondolok itt a robottechnológiára, a műholdakra, az űrtávcsövekre, a mobiltelefonokra, a mikrochipre.

Mely fegyvernemek használata jár a legnagyobb környezeti pusztítással?

A szárazföldeken a konfliktusok során az aknák, a kazettás bombák és más robbanóanyag-maradványok korlátozhatják a mezőgazdasági területekhez való hozzáférést, valamint fémekkel és mérgező anyagokkal szennyezhetik a talajt és a vízforrásokat. A járműmozgások, a robbanószerek, a kiömlő üzemanyag az érzékeny tájakat és a biodiverzitást károsítják, akár 50-60 km távolságra is kihat egy-egy ilyen esemény. A hagyományos fegyverek is súlyos problémákat okozhatnak, például a fehérfoszfor égése során légcső és tüdőkárosító anyagok szabadulnak fel, ezenfelül erősen gyúlékony anyagok is. Szinte minden fegyver hatással van a környezetre, de a történelem legnagyobb pusztítás eddig az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombák okozták.

A modern technológia fejlődésével beszélhetünk a fegyvernemek környezeti fenntarthatóságáról? Van ilyen fogalom vagy tendencia?  

Bár a fegyverek is egyre modernebbek, de velük a környezeti fenntarthatóságot nem lehet elérni. Mivel pusztítással járnak, semmiképpen nem lehetnek a környezet szempontjából sem fenntarthatók.

Az orosz-ukrán konfliktus nyomán milyen környezeti hatásokkal kellett eddig számolni? Milyen gyors és költséges a rehabilitáció?

Az orosz–ukrán háború hatalmas károkat okoz a környezetnek is, nem csak a gazdaságnak és az embereknek. Elég csak a folyamatos bombázások és a hatalmas katonai járművek okozta légszennyezésre, a megsérült vízvezetékek miatt szennyezetté váló ivóvízre és folyókra, a fegyveresekkel körbevett atomerőművekre vagy a konfliktus miatt élelmiszerhiánnyal küzdő városokra gondolni. Az orosz csapatok a katonai célpontok mellett az infrastruktúrára is komoly támadást mértek, így több városban és területen teljesen megszűnt a gáz-, víz- és elektromos szolgáltatás. Ukrajnában több olyan kohászati üzem, gyár, vagy egyéb energiaszolgáltató üzem működik, amelyeket támadás ért vagy elfoglaltak. Több kikötőt, finomítót és vegyianyag gyárat is ért támadás, melyek több napig égtek és rengeteg szennyező anyagot juttattak a légkörbe, vizekbe és a talajba. A kommunizmus alatt felhúzott épületek lerombolása során rengeteg azbeszt került rövid időre a levegőbe, mely kortól függetlenül súlyos tüdő és légzőszervi betegségeket okozhat. A környezet rehabilitációja változó. A vizek gyorsan fognak regenerálódni, a talaj és a levegő lassabban, de ezt majd a remélhetőleg minél hamarabb véget érő háború után lehet megmondani. Véleményem szerint most elsősorban az emberi és a gazdasági hatások az elsődlegesek.

Melyik volt a környezeti szempontból legpusztítóbb háború a II. világháború óta? Helyreállt a természet rendje azóta?

A modernkori történelem legjelentősebb pusztítása a két japán város, Hirosima és Nagaszaki bombázása a második világháborút lezáró katonai művelet volt 1945-ben. A bombázást az amerikai légierő hajtotta végre, és mindmáig ez a két eset az egyedüli példa nukleáris fegyverek háborús alkalmazására. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában 90.000-166.000, Nagaszakiban 60.000-80.000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében. A következő hónapokban számtalan ember halt bele az égési sérülésekbe vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe. A környezetre gyakorolt hatás felfoghatatlan mértékű, a környezeti hatások még ma is érződnek.

Dr. Kovács Erik a Nyugat-magyarországi Egyetem geográfus mester szakán végzett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolában szerzett doktori címet. Fő szakterületei a környezeti földtudomány, azon belül is az éghajlatkutatás és az agroklimatológia. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásait már közel 12 éve végzi, jelenleg a budapesti Klímapolitikai Intézet munkatársa.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük