A SANTA alapítója, Yana Stanislavska számára a hatalom nem arról szól, hogy valaki tekintélyt sugározzon. Sokkal inkább a jelenlétről, az önmeghatározásról és arról a szabadságról, hogy a saját feltételeink szerint foglaljuk el a teret.
A 2019-ben Kijevben alapított SANTA erős sziluettekre, érzékiségre és a divathoz való, kifejezetten teátrális megközelítésre építette fel identitását. A 2026/27-es őszi-téli kollekcióval az ukrán márka tovább viszi a power dressing iránti, régóta tartó érdeklődését, amelyet eltúlzott volumeneken, szoborszerű szőrméken, határozott szabásvonalakon, áttetszőségen és mozgáson keresztül vizsgál. A SANTA fejlődéséről, a struktúra és az érzékiség kapcsolatáról, valamint arról beszélgettünk Yana Stanislavskával, hogy miért lehet egy ruhadarab legfontosabb feladata az, hogy viselője még inkább önmagának érezze magát.
2019-ben alapítottad a SANTA-t. Mit szerettél volna, hogy a márka legyen, amikor elindítottad, és hogyan változott ez az elképzelés azóta?
Amikor 2019-ben elindítottam a SANTA-t, olyan ruhákat szerettem volna létrehozni, amelyek megváltoztatják azt, ahogyan egy nő tartja magát: erőteljes sziluettel, határozott karakterrel és erős jelenléttel rendelkező darabokat. Ez a gondolat a kezdetektől a márka része maradt. Ma is a hatalom tágabb értelmezése érdekel bennünket: hogyan jelenhet meg a volumenben, az áttetszőségben, a mozgásban, az érzékiségben, sőt akár a sebezhetőségben is. A márka sokat fejlődött, de a középpontjában álló nő továbbra is olyan valaki, aki nem olvad bele a körülötte lévő közegbe, mert ő maga alakítja azt.
A divathoz a jog felől érkeztél. Befolyásolta a tervezői gondolkodásodat, hogy korábban egy ennyire strukturált szakmában dolgoztál?
Mindenképpen. A jog arra tanít, hogy strukturáltan gondolkodj: megértsd, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes elemek, és hogyan változtathatja meg az egész rendszert egyetlen részlet módosítása. Úgy érzem, ez a gondolkodás természetes módon átkerült a tervezésbe is. Nagyon érdekel a konstrukció és az arányok. Még akkor is, ha egy ruhadarab első látásra drámainak vagy intuitívnak tűnik, általában nagyon pontos struktúra húzódik meg mögötte.
A power dressing kezdettől fogva része a SANTA DNS-ének. Mit jelent számodra ma a hatalom az öltözködésben?
Számomra a power dressing ma sokkal kevésbé arról szól, hogy valaki hagyományos értelemben tekintélyt sugározzon. Nem feltétlenül egy kosztümről, egy egyenruháról vagy valami olyasmiről van szó, amit hagyományosan a státuszhoz társítunk. A ruhák megváltoztathatják a testtartásodat, a mozgásodat és azt is, hogy mennyi teret engedsz meg magadnak. Olyan darabok érdekelnek, amelyek megerősítik ezt az érzést anélkül, hogy egy bizonyos erőképet kellene eljátszanod bennük. Az erő lehet nagyon strukturált és kontrollált, de lehet érzéki, kitárulkozó vagy játékos is. Az a fontos, hogy belülről meghatározott legyen, és ne valamilyen előírt szerephez igazodjon.
Ebben a kollekcióban az erő a konstrukción, a volumenen és az arányokon keresztül jelenik meg. Miért éppen most kezdtetek ezekkel az elemekkel intenzívebben foglalkozni?
Szerettük volna eltávolítani a power dressing fogalmát a legismertebb kódjaitól, és megvizsgálni, hogyan lehet az erőt magának a ruhadarabnak a fizikai jelenlétén keresztül kifejezni. Ez arra vezetett bennünket, hogy radikálisabban kezdjünk el dolgozni a léptékkel. Élesen szabott sziluettek és hangsúlyos vállak jelennek meg, de nagyon nagy volumenű szőrmék, szoborszerű felsőruhák és a test arányait megváltoztató darabok is. Ezek mellé csipkét, áttetsző anyagokat, testhez simuló formákat és a test mozgását követő tollakat helyeztünk. Nagyon fontossá váltak az ellentétek: a súly a könnyedséggel, a védelem a kitárulkozással, a precizitás a mozgással szemben. Tulajdonképpen ebből a feszültségből született meg a kollekció karaktere.
A „main character” gondolata mára szinte klisévé vált a divatban és a közösségi médiában. Mit jelent számodra az Instagramon megjelenő önbizalmon és önkifejezésen túl?
Különbség van aközött, hogy szeretnénk, ha észrevennének bennünket, és aközött, hogy úgy érezzük, nincs szükségünk engedélyre ahhoz, hogy elfoglaljuk a nekünk járó teret. A SANTA nője nem azért öltözik, hogy elismerést kapjon, és nem igazodik mások elvárásaihoz. Megvan a saját nézőpontja. Ez néha egy drámai sziluettben jelenik meg, máskor valami sokkal visszafogottabban. Az önbizalom az emberből fakad, nem a körülötte zajló előadásból.
A szőrme, a toll, a csipke és a bőr mind nagyon különböző módokon jelenik meg a kollekcióban. Hogyan teremtetek egyensúlyt ennyi karakteres anyag között?
Úgy, hogy minden anyagnak konkrét funkciót adunk, és nem pusztán a látvány kedvéért használjuk őket. A szőrme például ebben a kollekcióban szinte építészeti eszközzé vált. Eltúlzott vállakat, lekerekített volumeneket és szoborszerű felületeket építettünk belőle. A toll egészen másképp működik: mozgást és kiszámíthatatlanságot visz az egyébként kontrollált sziluettekbe, peplumok, szegélyek, ujjak és hosszú uszályok formájában. A csipke sokkal közelebb kerül a testhez, szinte második bőrként működik, míg a bőr ismét a határozottság és a struktúra érzetét hozza vissza. Mivel az anyagok fizikai tulajdonságai ennyire különbözőek, az volt a kihívás, hogy ne kezdjenek egymással versengeni.
A SANTA a nemzetközi terjeszkedés mellett a teljes körű háború idején is Ukrajnában gyárt. Hogyan változtatta meg ez a tapasztalat azt, ahogyan a márka építéséről gondolkodsz?
Sokkal alkalmazkodóképesebbé tett bennünket, ugyanakkor azt is sokkal világosabbá tette, hogy mit szeretnénk megőrizni. Ma Ukrajnában dolgozni azt jelenti, hogy el kell fogadnunk: a körülmények nagyon gyorsan változhatnak – megszakadhatnak a gyártási folyamatok, felborulhat a logisztika, és még a legegyszerűbb munkanap is akadályokba ütközhet. Megtanított bennünket arra, hogy alaposan tervezzünk, de ne függjünk attól, hogy minden tökéletesen a terv szerint alakul. Ugyanakkor azt is megerősítette bennünk, mennyire fontos a csapat. A márka nemzetközi fejlesztését és a kollekciók itthoni létrehozását nem tekintem a SANTA identitásától különálló folyamatoknak. A ruhák mögött álló emberek, tudás és gyártás maga is a márka része.
Mit szeretnél, mit érezzen egy nő, amikor felvesz egy SANTA-darabot – azon túl, hogy erőteljesnek látszik?
Azt szeretném, hogy inkább önmagának érezze magát, és ne úgy, mintha felvett volna egy önbizalomnak álcázott jelmezt. Ideális esetben egy SANTA-darab bizonyos fokú fizikai tudatosságot ad: másképp állsz, másképp mozogsz, és tudatosabbá válsz a saját jelenléteddel kapcsolatban. Számomra ez sokkal érdekesebb annál, mint egyszerűen „erőteljesnek látszani”. Arról az érzésről szól, hogy komfortosan elfoglalod a saját teredet, és nem kell kisebbre húznod magad miatta.
A követőszám kiment a divatból?
A Szigeten díjazták a lelki egészség segítőit
