A háború Visegrádi Csoportra gyakorolt hatásairól, a menekülthullámról, olaj- és gázembargóról, valamint Ukrajna EU csatlakozásáról beszélgettek magyar szakértők Budapesten. Tudósításunk.
A Visegrádi Csoport egységét tekintve úgy tűnhet, minimális bomlást eredményezett az orosz-ukrán háború és a V4 elveszti az erejét. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindig is volt egyet nem értés Oroszországot illetően a V4-ek között, ez senkit nem lep meg, hogy Budapest és Varsó más állásponton van a konfliktust illetően. „Realistának kell lenni, ez nem erősíti meg a V4-eket, ugyanakkor sok más területen van érdekközösség, amely összetartja ezeket az országokat a jövőben is” – mondta Demkó, aki szerint arról is beszélni kell a V4-eken belül, hogy hogyan kezeljük Oroszországot, Ukrajnát és a megváltozott biztonsági helyzetet, ennek rendezésére pedig évtizedes együttműködési tapasztalat áll rendelkezésünkre.
Sztáray Péter a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára szerint a V4-ek történelme rendelkezik hullámvölgyekkel, most éppen egy ilyet élünk meg. A politikus szerint az elmúlt 15 évben a fenyegetettségi érzéke Magyarországnak más volt, mint Lengyelországnak, ez pedig nézeteltérések szülhet, kiviláglanak a különbségek, de az együttműködés még mindig él és a publikum számára kevésbé látványos egyeztetések és fejlődés tapasztalható a közlekedés, az infrastruktúra és az energetika területén.
Bóka János a magyar Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a V4 sosem volt egy olyan szövetség, amelyben az volt a cél, hogy mindenben egyetértsenek az országok. Bóka szerint a regionális együttműködések esetében mindig vannak ellentétek, a Nordic Councilban például a dán és svéd bevándorláspolitika összeegyeztethetetlen. Megjegyezte: a V4 fő célja az volt, hogy alkosson egy közös platformot érdekek és értékek mentén Közép-Kelet-Európában, nem pedig az, hogy geopolitikai és katonai entitás legyen. „A V4 akkor a leghatékonyabb, amikor az EU intézményrendszerében kell a regionális érdeket érvényesíteni, a V4-es együttműködés mértéke és ereje pedig semmilyen mértékben nem esett vissza az európai uniós szakpolitikákat illetően az orosz-ukrán háború hatására” – emelte ki a szakpolitikus, aki szerint a legfontosabb, hogy politikai bizalom legyen a V4-es tagállamok között és ne történhessen meg az, hogyha valamiben nem értünk egyet, akkor azt is lebontjuk, amiben egyetértünk és közösen felépítettük.
A térséget is szignifikánsan érintő energetikai szankciók és átalakulás esetében Demkó Attila szerint Lengyelországnak megvan a geográfiai lehetősége, hogy alternatív energetikai forrásokat találjon, Szlovákia esetében ez nem adatott meg. „Minden ország más megoldást kell találjon, a teljes olajembargó pedig gazdasági összeomlást idézne elő Magyarországon és Szlovákiában” – mondta a szakértő, aki szerint az a baj, hogy a mostani médiában és politikában a tények jobban háttérbe szorulnak, mint az érzések és kívánságok. Hozzáfűzte: a lengyeleknek abban teljesen igaza abban, hogy le kell válni az orosz energiahordozókról, de magunkat nem büntethetjük jobban, mint Oroszországot. Fontos megjegyezni Demkó szerint, hogy Magyarország befogadja a menekülteket, gázt ad Ukrajnának és az nem Ukrajna érdeke, hogy olaj- és gázembargó legyen, hiszen Kijev tranzitköltséget szed az országon áthaladó orosz olaj és gáz után, az infrastruktúra ép, Ukrajna energiaellátása pedig összeomlana, ha a közép-európai államok hirtelen leválnak az orosz energiahordozókról.
Sztáray szerint az olajembargó ügyében nemcsak Magyarország áll ellen az EU-s törekvéseknek, hanem sok ország van, amelynek a rejtett álláspontja megegyezik a magyar állásponttal. A politikus szerint azt is nagyon fontos kiemelni, hogy a magyar infrastruktúra kiépült az energetikai váltásra, a szomszéd országok azonban még nem végeztek minden projekttel, a szlovák-lengyel interkonnektor még építés alatt van. „A teljes olajembargó megbontaná az unió politikai egységét, ez pedig nemcsak a közösségnek, de Ukrajnának sem tenne jót” – mondta.
Bóka János szerint a zöld átalakulás az EU elsődleges politikai célja, amelynek megítélését illetően a tagállamok teljes mértékben egyetértenek, hosszútávon pedig a zöld átalakulás csökkentheti az energetikai függőséget, azonban a rövidtávon nagyobb problémát jelenthet, mint amire megoldást szeretne találni. Rámutatott, hogy a zöld átalakulás esetében az ellátásbiztonság fenntartása miatt a gáz kereslete nő, amelynek köszönhetően a kitettség is növekszik. Kiemelte, hogy amennyiben az orosz fosszilis energiáról akar leválni Európa, új fosszilis infrastruktúrát kell kiépítenie, amelyre azonban EU-s támogatás nem használható fel, ha pedig ki is épül az infrastruktúra, nem biztos, hogy lesz forrás, mivel a verseny dinamikus az energiapiacon.
A kialakult menekültválság szociális és gazdasági hatásaival kapcsolatban Demkó Attila elmondta, hogy a legnagyobb nyomás Lengyelországon van, de Magyarország is 720.000 embert fogadott be. Kiemelte, hogy a V4-es országok megnyitották az iskoláikat az ukrán gyermekek előtt, ahol tudják folytatni a tanulmányaikat, teljes társadalmi összefogás van az ukrán menekültek miatt. „Az is nagy különbség, hogy az ukrán menekültek együttműködnek a hatóságokkal, ellenben a 2015-ös menekülthullámmal” – mondta, hozzáfűzve, hogy a közép-európai társadalmak átérzik az ukrán menekültek helyzetét és segítenek nekik; vannak, akik a saját otthonaikba fogadják be a menekülteket.
Sztáray Péter rámutatott: nagyon fontos, hogy ne csak a szociális ellátórendszert nyissuk meg a menekülteknek, hanem a munkaerőpiacot is, így segítve a sikeres integrációjukat. Bóka János ezt azzal a V4 állásponttal egészítette ki, amely alapján nemcsak a menekülteket fogadjuk be, hanem humanitárius segítséget és segélyt is küldünk Ukrajnába, hogy azok, akik maradni szeretnének, megtehessék ezt a kellő támogatással.
Ukrajna EU csatlakozásával kapcsolatban Sztáray elmondta, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba, azonban ez nem fog hamar megtörténni, a balkáni országok ugyanis évtizedek óta szeretnének csatlakozni a szövetséghez, ez nem egy gyors folyamat. Ezt Bóka is alátámasztotta, aki szerint a felvételi procedúrán végig kell haladni, az pedig nem egy gyors folyamat.
Demkó Attila szerint először a háborút kell megállítani, rendezni kell Ukrajna helyzetét. „Ukrajna lehetősége a csatlakozáshoz azonban adott” – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajnát a V4 is szívesen látná az Unióban.
A beszélgetésre a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban került sor, a Neighbourhood Dialogues konferencia keretein belül, amely a Visegrádi Csoport jelenével és jövőjével foglalkozott.
Amikor két svéd ikon találkozik | IKEA X Swedish House Mafia
Rotterdam speciális madártávlata
