A válaszunk: EAST UNITE

A válaszunk: EAST UNITE

Keletiek vagyunk, sorsközösségben élünk, együtt megyünk előre és közösen alkotunk. Kijev toronyházai rakétatalálatot kaptak, amelyre egyetlen válasz adható: EAST UNITE. Ez a Hype&Hyper szerkesztőségének célja, ugyanis hisszük, hogy ez a közös jövőnk!


Első nyomtatott lapszámunkban alapos indoklást adtunk, miért tartjuk fontosnak, hogy használjuk és újraértelmezzük a terminust: KELET.

“Évek utazgatása és a világra való rácsodálkozás után rá kellett jönnöm, hogy csak simán mások vagyunk, és ezt artikulálnunk kell, el kell mesélnünk! Ez egy tény, ami se nem jó, se nem rossz, egyszerűen csak így van. Szerencsére nagyon sok mindent megtanultunk tolerálni az elmúlt évtizedekben, így talán ezzel sem lesz gond. Néha úgy tűnik, mintha lenne a kelet-európaiak felé egy elvárás, hogy olyanok legyünk, mint mások, mint a “nyugat”, ahogy azt felénk nagy betűkkel írják. Ebben mi magunk sem értünk egyet néha. Azonban, akár szeretnénk másmilyenek lenni, akár nem, a valóság még nem változik meg: mások vagyunk, ráadásul nagyon kevesen ismernek minket.  Ezért indítottuk útjára a HYPEANDHYPER-t, és ezért írjuk nagy betűvel azt, hogy KELET. Mifelénk alapvető életösztön évszázadok óta – legyen szó kreatívokról, tudósokról, művészekről, sportolókról vagy vállalkozókról –, hogy ha valami igazán komoly eredményt szeretnénk elérni, igazán maradandót akarunk alkotni, akkor el kell mennünk innen. Vissza is térhetünk, de annak tudatában, hogy Európa keleti fele adottságainál fogva nehezebb sorsot kapott osztályrészül. Ahogy George Friedman írta elemzésében: ez a térség valójában a kellős közepe annak a síkságnak, amely az Atlanti-óceán partvidékétől kelet felé Észak-Európán keresztül Moszkváig tart. A több mint három évszázada tartó valamennyi jelentős európai háborút elsősorban – ha nem kizárólagosan – ezen a síkságon vívták.”

Most is éppen ebben a helyzetben találhatjuk magunkat! Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború ezer szempontból és változatos mélységben elemezhető, kezdve onnan, hogy “Putyin megőrült”, egészen odáig, hogy a Szovjetunió felbomlása óta Kissingertől kezdve rengeteg nyugati elemző jelezte, hogy Oroszország sosem fogja hagyni, hogy a nyugat és – annak szerves részeként – a régiónk benyomuljon vélelmezett érdekszférájába és védelmi zónájába.

A mi nézőpontunkból azonban ezeket az elemzéseket felülírja a tény, hogy egyetlen vékony határ választja csak el országaink többségét a háború sújtotta Ukrajnától, miközben mindegyik közép- és kelet-európai ország fogadja a háború elől menekülő tömegeket, olykor pedig szinte saját fülünkkel halljuk a csata zaját.

Bárdos László | Hype&Hyper

A következtetésünk jelen helyzetben csak egy lehet: ahogy a történelem, úgy a geopolitika által indukált események is ismétlik önmagukat. A Hype&Hyper alapítása óta arra törekszünk, hogy segítsük és gyorsítsuk a régió országainak egymásra találását, mert nincs más lehetőségünk, mint közösen kiállni a hasonló támadásokkal szemben. Jelen esetben is csak az egység és kooperáció lehet garancia arra, hogy Ukrajnán túl más országokkal szemben ne indíthasson támadást Oroszország, ne legyünk a nagyhatalmak játékának hadszíntere, és hogy tevékenyen tudjuk sorsunkat alakítani. A régió országainak együtt kell működni, szoros közösséget alkotni, közös felelősséget vállalva egymásért. Ideje, hogy a közép-kelet-európai síkság ne üres tér, ne háborúk hadszíntere legyen, hanem egy olyan regionális erőközpont, amely biztonságot és erőt sugároz.

Régiónk országai olyan gazdasági, civilizációs és politikai örökséggel bírnak, amely egyértelműen sajátos, jól azonosítható, ebből fakadóan pedig igazodási pontként is értelmezhető alternatívát kínál, erőtérként lavírozva a világpolitika sikamlós talaján.

Mi, a Hype&Hyper szerkesztősége nem csinálunk politikát, azonban fel kell tegyük a kérdést: mi a közös bennünk? Keletiek vagyunk, sorsközösségben élünk, együtt megyünk előre és alkotunk. 1956-ban Magyarország egyedüliként kelt fel a térséget sújtó kommunista elnyomás ellen, de a hősöket lánctalpakkal tiporták sárba. 1961-ben a berlini fal családokat, sorsokat és Európát szelte ketté. 1968-ban Prágával együtt dobbant a világ szíve, amikor egy tavaszi hónapban Csehország megmutatta, hogy a közösség békés ereje erősebb, mint a fegyverek. 1980-ban Gdańskban a szolidarítás Solidarność felirat alatt mutatott utat a térség népeinek, mennyit is ér a közép-kelet-európai munkásember. 1981-ben a lengyel hadiállapot kihirdetése után Wujek bányájának hófedte épületét sztrájkoló bányászok vére mosdatta. 2022-ben pedig Kijev toronyházai kaptak rakéta találatot, amelyre egyetlen válasz adható: EAST UNITE. Ez a Hype&Hyper szerkesztőségének hivatása, ez a kampányunk célja, és hisszük, hogy ez a közös jövőnk is. Csatlakozzatok!

továbbiak
Ukrán tervezők, akiket nem téveszthetünk szem elől II.
east

Ukrán tervezők, akiket nem téveszthetünk szem elől II.

Népi szokások, kézműves hagyományok vagy egyéb társadalmi jelenségek: az ukrán design gyakran ötvözi kortárs formavilágát a kulturális örökségéhez kapcsolódó utalásokkal. Az Ukrán tervezők, akiket nem téveszthetünk szem elől második részében ezekből mutatunk meg néhányat. A Hype&Hyper szerkesztőségében rengeteg tehetséges, egyedi látásmódú ukrán tervezőt, művészt és márkát követünk, akiknek eddig
A fal láthatatlan ereje
architecture

A fal láthatatlan ereje

A prágai Husův park revitalizációja során egy SUPERPOWER WALL (szupererő fal) névre keresztelt  szobrászati-építészeti emlékművet hoztak létre, ami az átalakulás témáját járja körül. Azon a helyen, ahol ma a huszita forradalom parkja található Čakovicében, történelmileg egy tóval körülvett falusi zöldterület feküdt. Az Első Csehszlovák Köztársaság idején a tavat lecsapolták, a
Időutazás a jelenben, avagy az ikonikus retró fénykora | TOP 5
design

Időutazás a jelenben, avagy az ikonikus retró fénykora | TOP 5

A retró tárgyak képesek visszarepíteni bennünket a múltba, gyerekkorunk gondtalan világába. Furcsa kettősség, hogy bárhogyan is éreztük magunkat a huszadik század különböző szakaszaiban, a korabeli lámpákra, a bohém kerámiákra, vagy a játékos (néha már-már rémisztő) porcelánokra szeretettel emlékezünk vissza – úgy imádjuk a retrót, ahogy van. Nincs ez máshogy a következő