Veled is megesett már, hogy egy bizonyos helyen, vagy akár egy kép láttán egyszerre öntött el az ismerősség és az idegenség érzése? Jared Pike vizuális művész medencéi ilyen kísérteties hangulatot keltenek legtöbbünkben, ezzel csatlakozva a liminális terek panteonjához. Dive in!
Kéthetente megjelenő DIVE cikksorozatunkban alámerülünk az Instagram zavaros vizében, és olyan oldalakat hozunk el nektek, amiket érdemes követnetek.
Bár mai cikkünkben elsősorban az előbbivel foglalkozunk, a liminális tér elnevezés nem csak fizikai, hanem emocionális– vagy gondolati tereket is jelöl. Egyik legfontosabb jellemzőjük, hogy valamiféle átmenetet képeznek két hely, vagy két állapot között – ez lehet akár egy élethelyzet, de egy tudatállapot is.
Ilyen fizikai terek a liftek, a lépcsőházak, az öltözők, a folyosók, parkolók, állomások, de akár benzinkutak is. Jellemzően ezeken észrevétlenül kelünk át, javarészt nem is figyelünk fel rájuk. Azonban szinte biztos, hogy mindenkinek volt már a következőhöz hasonló tapasztalata: amikor éjszaka egy megállóban várjuk a buszt és egyszer csak megcsap a felismerés, hogy teljesen egyedül vagyunk, és a máskor pezsgő, élő tér teljesen kihalt. Ilyenkor egy pillanatra olyan érzésünk támadhat, mintha kívül kerültünk volna a mátrixon.
Jared Pike, New Yorkban dolgozó 3D művész alkotásai is hasonló logikára épülnek azzal a kivétellel, hogy az általa megformált helyek a valóságban nem léteznek. Dream Pool névre keresztelt sorozatához modernista úszómedencéket vett alapul, amelyeket Alain Capeillères francia építész '70-es évekbeli ikonikus designjai inspiráltak.
Bár a fehér csempék és az azúrkék víz valóban a híres építész alkotásait idézi, Jared medencéi látszólag sehol sem érnek véget. Ezzel a liminális terek átmeneti jellegét domborítja ki, ráadásul a bizonytalanság érzését tovább erősíti az a megoldás is, hogy a medencék folytatása általában sötétségbe vész. A liminális tér ugyanis a várakozás, a nem tudás és a kétségek helyszíne.
A legtöbb liminális térrel ellentétben Jared világa mégsem tűnik nyugtalanítónak. Bár megjelenik bennük a szokásos üresség, mégis valahogy kellemes érzésünk támad, képeit megnyugtató atmoszféra jellemzi.
Ezek tudatában akár azt is gondolhatnánk, hogy egy olyan álomvilágba röpít el bennünket, amiben csak a végeláthatatlan medencekomplexum létezik, azonban a fodrozódó vízfelszín és a besütő napfény azt jelzik, hogy mégis létezik valahol a külvilág.
Két hét múlva egy újabb Instagram-oldallal jelentkezünk, addig is merüljetek el DIVE sorozatunk előző két részében, amikben a tinbrain és a PlaymoGreek történetét ismerhetitek meg közelebbről.
Jared Pike | Web | Instagram | Youtube
Forrás: Ignant
Az európai vonat már rég elment—interjú Aleksandar Nacevvel
Kolozsvár történetéről mesél a felújított Tűzoltótorony épülete
