A horvát bútortervező cég, a Prostoria legújabb kollekcióját a helyi modern építészeti örökség inspirálta.
Horvátország fővárosa, Zágráb gazdag a monumentális brutalista konstrukciókban, a két háború között épült modern épületekben és a látványos emlékművekben, az úgynevezett spomenikekben. Noha a modernizmus változó megítélés alá esett sok országban az elmúlt fél évszázadban, Maroje Mrduljaš építész és építészettörténész szerint Zágrábban a modernizmus relevanciáját sohasem vitatták. A város identitásának mindig is fontos részét képezte, a globális kanonizációhoz pedig nagyban hozzájárult többek között a New York-i MoMA „Toward a Concrete Utopia – Architecture in Yugoslavia” című, 2018-ban megrendezett kiállítása is, amely az 1948-1980 közötti jugoszláv építészet társadalmi szerepvállalásának mélyebb megértését tűzte ki célul. Ebből az építészeti örökségből kiindulva tervezte meg új bútorkollekcióját a Prostoria horvát bútorgyártó cég.
A bútorokat az inspirációként szolgált modern épületekben, vagyis a Vatroslav Lisinski Koncertcsarnokban (1958 – 1973, Marijan Haberle, Minka Jurković, Tanja Zdvořak), a zágrábi Városházán (1955 – 1959, Kazimir Ostrogović), Pučko otvoreno učilište Zagreb oktatási intézményben (1955 – 1961, Radovan Nikšić, Ninoslav Kučan) és a Kockica épületében (1961 – 1968, Ivan Vitić) fotózták.
Mrduljaš szerint a modernizmus a racionalitásra, a dogmatizmus hiányára, nyitottságra és a kutatásra való hajlandóságra utal, olyan értékekre, amelyek mind a kor építészetének etikájára és esztétikájára vonatkoznak, és hozzáteszi, hogy Zágrábban az ötvenes és hatvanas években az építészet, a művészet és a design mind hasonló értékekre épült.
„Bár a modernista építészetet és a Prostoria termékeit több mint fél évszázad választja el, mégis kiegészítik egymást, hasonló nyelvet beszélnek, természetes köteléket alkotnak…” – véli Mrduljaš.
Fotók: Marko Mihaljević, Jure Živković
Prostoria | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Wallpaper