A modern szakrális építészetben jártas Gutowski Robert építész irodájától legutóbb egy kórház tetejére tervezett kápolna tervét mutattuk be. Az idén átadott, szintén általuk tervezett Naplás-tavi kilátóval sok hasonlóság fedezhető fel: ugyancsak magaslati perspektívát nyújtanak, és izgalmas, mégis letisztult fastruktúrák dominálják őket. S bár az erdei kilátók nem tekinthetők kifejezetten szakrális helyeknek, magukban hordoznak egyfajta magasztos hangulatot, felkeresésük pedig zarándokútként is értelmezhető a természetben.
A huszonkét méter magas fakilátó, a 16. kerületi Naplás-tó mellett épült. A terület az utóbbi évtizedekben ipari övezetből alakult át lakó-pihenő övezetté, ami többek között a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek köszönhető. Egyik kiemelt célkitűzésük ugyanis a városi erdők ökológiai és turisztikai értékének fejlesztése, különös fókusszal a főváros pesti oldalán elhelyezkedő erdőterületekre. A 150 hektáros környék jelenleg a főváros második legnagyobb természetvédelmi területe, az 1978-ban a Szilas-patak felduzzasztásával létrehozott Naplás-tó pedig Budapest legnagyobb állóvize.
A kilátó építése a Pilisi Parkerdő városi erdőfejlesztési programjának szintén egyik fontos eleme volt. A forma egyenlő szárú háromszögek elforgatásával és azok összekapcsolásával jött létre. Fontos szempont volt továbbá, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, hogy 360 fokos panoráma nyíljon a tetejéről a környékre: a Naplás-tóra, a tanösvényre, a Cinkotai-kiserdőre, valamint a Gödöllői-dombságra. Tökéletes célpont őszi barangoláshoz!
Feltörekvő kelet-európai illusztrátorok | TOP 5
Keleti kerámia: funkcionális vagy kísérleti? | TOP 5
