Egyre többekben tudatosul, hogy az apró, sárga-barna csíkos, hangosan zümmögő méhek nélkül veszélyben lenne a természet jelentős hányada. Ugyan néha bosszúságot okoznak a csípéseikkel, mégis hálásak lehetünk nekik, hiszen a növények kilencven százaléka a beporzásuknak köszönhetően szaporodik. A méhek számának riasztó mértékű fogyása nemcsak a szorgos méhészeket ösztönzi cselekvésre, hanem a leleményes tervezőket is.
Eduard Seibert, cseh formatervező Beehive projektjének titka, hogy a méhekkel közösen alkotja meg lámpáit. A lámpatestek méhviaszból készülnek, a méztermeléssel azonos időben.
A méhek „kézírásával” készült búra nemcsak gondolatiságában izgalmas, hanem esztétikája is rendhagyó látványt nyújt. A dinamikusan változó geometriát az állatok organikusan alakítják ki, így nincs két egyforma darab. Tökéletes választás lehet építészet-, design- és művészetkedvelőknek, de környezetvédelmi szempontból is kivételes alternatíva. A méhviasz teljes mértékben komposztálható és újrahasznosítható, a technikai része pedig más termékeknél ismét felhasználható. A Beehive projekt eddig egyedülálló a lámpapiacon, ehhez hasonló terméket még senki sem alkotott.
Eduard a Libereci Műszaki Egyetemen (Fakulta umění a architektury, Technická univerzita v Liberci) tanult, majd a prágai UMPRUM-on végzett mesterképzést, ahol diplomamunkájaként kezdett el ezzel a témával foglalkozni. Az elején üvegből képzelte el a lámpákat, és azt vizsgálta, hogy hogyan tud néhány tized milliméter vékony méhsejtet törékeny üveggé formálni. Később rájött, hogy az anyaghasználatát a megszokás irányította, ekkor tért át a viaszra, ami természetes, puha, illatos és környezetkárosítás nélkül keletkezik, illetve tűnik el. Amellett, hogy esztétikai szempontból különleges, a projekt elsősorban a gyártási folyamat miatt kivételes. A diplomamunka megvédése után az alkotó visszatért Liberecbe, ahol a doktori tanulmányai során azt vizsgálta, hogy a mesterséges világítás milyen hatással van az ember mentális jóllétére.
A munkafolyamat hosszadalmas, ugyanis időigényes egy terméket úgy előkészíteni, hogy később újrahasznosítható legyen, emellett pedig a méhekkel közvetlen kapcsolatot igénylő lépéseket a lehető legminimálisabb beavatkozással kellett megtenni. A lámpabúrák viaszának össztömege nagyjából tíz gramm, ami elenyésző a kaptárban lévő viasz teljes mennyiségéhez képest, emellett a méhek kapott anyagból építik fel a „kaptárt”, így minimálisan terheli meg őket a folyamat. Természetesen, ha valaki egy ilyen innovatív ötlettel áll elő, a reakciók széles spektrumát tapasztalhatja. Eduard a méhészek részéről az átkozódástól kezdve a rajongásig vegyesen kapott visszajelzéseket. A másik fontos gyártási szempont a tartósság, ugyanis az anyag finomsága miatt kizárólag a méhek képesek a termék javítására. A tervező legrégibb prototípusa már hét éves, ebből kiindulva a termékek akár tíz évig problémamentesen használhatók. A legnagyobb odafigyelés a mechanikai hatások és a túlzott hőmérsékletváltozás miatt szükséges.
A Beehive egyfajta kreatív válasz a túlfogyasztásra: lehetőséget ad mind gyártási, mind fogyasztói szempontból egy a szokásostól eltérő perspektívára. A méhviasz lámpa esztétikai és környezeti szempontból is felelősségteljesen reagál az igényekre. Eduard évente egy tucatnál kevesebb darabot tervez gyártani, a natúr színű világítótestet nagyjából nyolcezer cseh koronára, a feketét pedig tízezer koronára tervezi árazni. A lámpák misztikus fénye ideálisan megállja a helyét teázókban, meditációs központokban vagy akár az otthoni dohányzóasztalokon, egy esti beszélgetés kíséretében.
Eduard az elmúlt éveit leginkább a projekt hátterének kutatására szentelte, olyannyira, hogy a lámpák a méhészet iránt is felkeltették az érdeklődését. Mára saját méhállománnyal rendelkezik, emellett úgy döntött, hogy szakközépiskolai méhészeti tanulmányokkal egybekötve aktívan részt vesz a libereci méhészegyesület életben. A Beehive fejlesztése mellett elkezdett kísérletezni egy új termékcsaláddal, amelyben párhuzamba állítja a méhkaptárokat az emberek építészetével és az urbanizmussal.
Fotók: Filip Györe
Beehive | Instagram
Forrás: Czech Design
A Berlinalén debütál Sean Penn ukrajnai dokumentumfilmje
Kantin #1 – Szendvicsek
