Az NFT körüli egyre nagyobb hype alapjaiban rengeti meg a művészeti szféra és a műkereskedelem eddig bevett struktúráit. Az egyelőre még kiforratlan platformon egymás mellett találhatók meg olyan neves művészek, mint mondjuk Damien Hirst, egy nap alatt híressé vált anonim alkotók, emellett pedig rengeteg a vizuális szemét, hatalmas összegekért cserébe. De miért éri meg alkotóként belevágni, és hogyan működnek a gyakorlatban a digitális galériák és aukciók?
Kiss Miklós neve valószínűeg ismerősen cseng a Hype and Hyper olvasói számára. Design és képzőművészet határán mozgó munkásságát évek óta kísérjük figyelemmel, és a magazin megújult arculatát is neki köszönhetjük. Az Emogram projektjéről több ízben is beszámoltunk: smileykra és emojikra épülő munkája arra reflektál, hogy a kezdeti rajzos kommunikációt felváltó írás hogyan fordul újra a képiséghez az emoji kultúra hozadékaként. „Az eltűnt betűket helyeztem vissza az emojikba, létrehozva ezzel a smiley egy új, szórejtvényt tartalmazó verzióját” – mondta el Miklós egy korábbi interjúnkban.
Miklóst két programozó, Bélteky Patrik és Lénárd Adrián, valamint egy művész barátja, Szigeti Csongor kereste meg azzal az ötlettel, hogy csináljanak egy közös NFT projektet az emogramokból. Adriánék ugyanis azt látták, hogy pont azok nem rendelkeznek elég információval, akik valódi tartalommal tudnák megölteni a platformot. Így kezdődött a közös ötletelés, aminek gyümölcseként a csapat szeptember 26-án nyitja meg az első magyar NFT galéria virtuális kapuit. Miklós és Adrián mesélt nekünk.
Blockchain, Ethereum, NFT. Talán ez a három kulcsszó, ami a legfontosabb ahhoz, hogy megértsük a témát. Hogyan tudnátok ezeket nekünk, kívülállóknak elmagyarázni?
L. A.: A blockchain lényegében egy decentralizált adatbázis, ahol az adatbázis szétszórva, sok végponton található. Ezeken a hálózatokon minden egyes adatbázis manipuláció egy-egy tranzakció egy blokkban, ahol a következő blokk mindig az előző blokkra épül, így alakul ki a hosszú láncsor. Ha kiesik egy szerver, vagy meghackelnek egyet, akkor nem dől össze az egész, ez adja a rendszer rezilienciáját. A szerver végpontjai pedig egymást figyelik és monitorozzák, így minél többen használják a hálózatot, annál biztonságosabb lesz. A Bitcoin, az első blockchain 2008-ban alakult, többek között a klasszikus banki rendszer alternatívájaként. Ez főként csak egy tranzakciókat tároló monetáris eszköz. Aztán 2015-ben jelent meg a funkcióiban jóval gazdagabb Ethereum, amivel már okosszerződéseket tudnak létrehozni a felhasználók. Az NFT maga egy okosszerződés sztenderd, ami könnyen transzferálható és cserélhető. Leegyszerűsítve ezek a szerződések tartalmazzák azt, hogy ki hozta létre az alkotást, ki jelenleg a tulajdonosa, továbbá meg lehet határozni egy százalékot, ami minden egyes továbbadásnál jutalékként visszacsorog az eredeti alkotó(k)hoz. Az NFT leegyszerűsíti az adásvételt, ellehetetleníti viszont a másolást és a hamisítást. További különlegessége, hogy minden egyes darab egyedi lehet. Miki kollekciójában is más-más képeket tartalmaz a 99 emogram.
Amikor Adriánék megkerestek az ötlettel -a potenciális anyagi vonzaton túl- mi izgatott téged művészként ebben a digitális médiumban?
K.M.: Az emogramok már viszonylag sok helyen szerepeltek Kínában és Koreában, idén egy Excellent of Typography díjat is kaptak a Type Directors Club Awards-on. Ugyanakkor szerettem volna még több emberrel megismertetni ezt az alkotásomat. Az NFT lehetőséget nyújt arra, hogy egy még szorosabb, “meghamisíthatatlan” kapcsolat jöjjön létre az alkotó és alkotása között, és egy teljesen új platformon szerezzen új közönséget. Természetesen voltak kétségeim, mindig vannak kétségeim. Aztán a közös beszélgetésekkel megfogalmazódott bennem az igény, hogy a crypto artot összekössem az offline műalkotásokkal. Nálunk ha megveszel egy NFT-t, lehetőséged van tokeneket gyűjteni, és abból beváltani azt az emogramot szoborként, amit megvásároltál.
Az itthoni szférában, bár már voltak korábbi NFT alkotások, te vagy az első művész aki saját marketplacet, lényegében egy saját digitális galériát nyitsz. Miért volt ez már az első első pillanattól fontos?
K. M.: Szerettünk volna valami egyedibbet, és jobban felépítettet alkotni annál, hogy felpakoljuk az NFT-imet egy létező marketplacere. Design szempontból egy saját galéria jött így létre, valamint testre szabott aukciós mechanizmust tudtunk alkotni. A szoborbeváltás és a tokenek kezelése is egyszerűbb és integráltabb ebben a formában és a jogdíjak beszedése is megoldható így.
L.A.: Az egységes jutalékrendszer ugyanis jelenleg még nincsen implementálva a marketplacekre. Ennek ellenére a legtöbb művész ezért csak feltölti a png vagy jpeg fájlokat egy online piactérre, de az NFT formátumot már nem ők hozzák létre. Így viszont a művészek jutaléka ugrik, ha valaki egy másik marketplacen értékesíti az alkotásokat. Mi úgy kódoltuk az okosszerződéseket, hogy egyelőre csak a saját felületünkön lehessen kereskedni az emogramokkal, és idővel, ahogy a többi nagy marketplace is implementálja a jutaléksztrenderdet, engedélyezni fogjuk őket máshol is.
Hogyan fog zajlani az aukció?
K. M.: Szeptember 26-án kezdődik az első aukció. Egyszerre három emogramra lehet licitálni, három napig. Az első három ára 0.1 Ethereumról idul majd (1 Ether = 1 millió Ft körül). A következő három emogram három nappal később kerül fel, és ismét három napig tart majd a licit, de ezek már 0.2 Ethereumról indulnak. A teljes aukciós folyamat után, minden vásárló kap tokeneket, valamint létrehozunk egy likviditási alapot, ahova Ethereumot és tokeneket teszünk. A tulajdonosok itt adhatják és vehetik a tokeneket. A tokenek segítségével aztán kilenc NFT tulajdonos egy fizikailag is létező emogram szoborhoz jut hozzá. A marketplacen a mi aukciónk lejárta után bárki eladhatja az NFT-jét vagy megvásárolhatja másokét.
Mi volt a gondolatiság a digitális és a fizikai sík összemosása mögött?
K. M.: Szerettem volna, ha az alkotások valahogy összekapcsolódnak és nem csak egy digitális fájlt kapnak azok, akik bizalmat szavaznak nekem. A szobrok majd fizikálisan is emlékeztetik őket, hogy van egy egyedi művük, mind online mind offline. Ez egy kicsit a jelenlegi helyzetre is reflektál: érdekes végiggondolni, hogy végül kinek melyik alkotás lesz fontosabb: a digitális vagy a fizikai? Melyik értékesebb? Értékesebb-e az az NFT, amihez már beváltották a szobrot? Az emogram jelenség jól illeszkedik a mai művészeti kultúrába. Egyszerre design és art. Egyszerre kacsintgat az arttoyok világa, a hypebeast és a mai “neo” pop kultúra felé. Van koncepciója, mondanivalója, ami az írott kommunikáció történetéhez kötődik. Ezért érdekes, hogy a digitális emoji kultúrából táplálkozik, digitális fájlként ugyanakkor az installációim, kiállításaim, kollaborációim által fizikaivá is válik. Mindkét világban otthon van.
Ha egy NFT alkotás és ugyanazon művész valóságos alkotása közül kellene választanod, melyik mellett döntenél?
K. M.: Valószínűleg maradi vagyok és még a tárgyiasult változatot szeretném birtokolni. De gondoljunk csak bele, milyen menő érzés lehet, hogy van egy galériád egy blokklánc hálózaton, bárhonnan elérheted és mindig nézegetheted. Állandóan nálad lehet a művészet, amit gyűjtesz.
Az NFT piacon jelenleg egyszerre vannak jelen nagy művészek, és teljesen abszurd, mégis óriási értékű alkotások. Hogyan látod a jövőjét ennek? Látod-e a művészek és galériák felelősségét abban, hogy kialakuljon egy minőségi standard?
K. M.: Biztosan ki fog pukkanni a lufi, addig viszont aki tudja, manipulálja a piacot. Nyilván mivel nagyon sok pénzt mozgat meg, így sokan csak nyerészkedni akarnak. Azt is feltételezzük, hogy ebben a közegben otthonosabban mozognak a fiatalabb generációk tagjai, ezáltal érdekes figyelni, hogy mindenféle művészeti, művészettörténeti előképzettség nélküli alkotók alakítják jelenleg a vizuális kultúrát, kihasználva a helyzeti előnyüket. Mivel a crypto világa a névtelenségre épül, nehéz megmondani kinek felelőssége egy minőségi standard kialakítása. Érdeklődve figyeljük, hogy mi lesz.
L.A.: Az, hogy az NFT piac jelenleg tele van szeméttel, ahhoz is kapcsolódik, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokan kerestek rengeteg pénzt cryptoval, és az NFT tökéletes eszköz arra, hogy ezt befektessék. Ezek az alkotások sokszor fricskák is, mint például a félmillió értékű kövek. Hosszú távon szerintem ki fog egyenlítődni az éretlen piac, így a tradicionális művészeti körökben impozánsabb karakterek fogják jobban uralni.
Ha beváltja a hozzá fűzött reményeket a jelenlegi projekt, akkor milyen tervek vannak a folytatásra?
K. M.: Már vannak új tervek, amiket párhuzamosan fogunk futtatni az emogram aukciókkal. Ezek vagy egy már létező alkotásomra reflektálnak ismét, vagy görbe tükröt tartanak maga a jelenség és az ezt övező hype elé.
NFT Emograms | Web
Tájjal összeolvadó átriumház
High-tech vécék és mosdókereső app: design, amikor hív a szükség
