Az Eltűnt Híd

Az Eltűnt Híd

Időutazás Budapest városi terein. Az Eltűnt Híd történelmi játék a II. világháború előtti időszak rekonstruálásával megmutatja, hogyan változott Budapest 1899-től 2019-ig. A játék központi és figyelemre méltó eleme a részleteiben pontosan és hitelesen kidolgozott Erzsébet híd, egykori formájában. Mutatjuk!

A Hungária, a Nagykörút és a Kiskörút egyértelműen megjelöli Budapest városának középpontját. 1893-ban erre a kitüntetett helyre, nagy hangsúlyt fektetve az esztétikára, olyan hidat terveztek, amely Magyarország egyik jelképévé vált. Az Erzsébet híd, népszerűségének köszönthetően, Budapest egyik leggyakrabban fotózott látványossága volt. Budapest ostromának évfordulója alkalmából, ezúttal a kis látószögű fekete-fehér képek vagy fimek helyett az Eltűnt Híd című játék a múlt aktív bejárását és annak élményszerű átélését teszi lehetővé.

A játék fejlesztői olyan helyeket, tereket akartak felfedni és megtekinthetővé tenni, amelyekről korábban még nem készültek fotók. A megjelenített 3D modellek az eredeti tervrajzok és korabeli nagy felbontású fényképek felhasználásával készültek el, az Unreal Engine játékmotor segítségével, amely az egyik legjobb felület arra, hogy 3D modellezett tárgyakat, környezetet, karaktereket real-time módban bemutathassunk. A hangsúly elsősorban a híd részleteinek minél hitelesebb bemutatása, a pillérek faragott köveitől egészen a szegecsekig, de a játékban bejárható pálya a mai Petőfi hídtól a Margitszigetig is tanulmányozható, ezen terület korabeli formájában.

A 3D vizualizációs rekonstrukció, ami nem kevesebb mint 1500+ munkaórát vett igénybe, már önmagában is figyelemre méltó teljesítmény. De mitől lesz a játék ténylegesen játék?

Az Eltűnt Híd játékmenete tulajdonképpen egy 28 állomással rendelkező vezetett túrára épül, amelynek keretében 10 korabeli pénzérmét kell összegyűjteni. A tervezett útvonalról bármikor kedvünkre letérhetünk, amelyet nagyon sok kiegészítő elem tesz még valóságszerűbbé, úgy mint a különböző korabeli zenék, plakátok, rádió adások, illetve jellegzetes járművek, villamosok. A jutalom pedig egy városnéző hajótúra az egykori Szent Imre (ma Szőke Tisza néven ismert) gőzhajón, amely után egy feladatunk marad, hogy visszataláljunk a jelenbe.

Az Erzsébet híd, a háború előtti Budapest egyik legjelentősebb látványossága, amelyet elpusztítása után 75 évvel az Eltűnt Híd most újra életre keltett. Fedezzétek fel ti is a történelmi részleteket és töltsétek le az izgalmas játékot a weboldaláról. Mi már megtettük!

Ha a történelem szerelmesei vagytok, akkor ajánljuk még figyelmetekbe a magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából készült, 3D városrekonstrukcióra épülő VR applikációt is, amiről ezen a linken tudtok még tovább tájékozódni.

Eltűnt Híd Web | Facebook


Az Eltűnt Híd futtatható Windows 32 és 64 bites, illetve a közeljövőben Linux rendszeren is. A játék egyaránt rendelkezik magyar és angol nyelvű ismertető, illetve útbaigazító szöveggel.

továbbiak
Pink mámor, kellő távolságból
art

Pink mámor, kellő távolságból

Ebben az összes érzékszervünkre ható pink-piros szimmetriában valahogy minden olyan vágyottan steril és geil. Éppen csak hogy nem csap rá állandóan valaki a kezünkre, vagy fogja be a szemünket lépten-nyomon, és mondja: „nem, ez nem lehet a tiéd!” Senki nem mer a másik szemébe nézni, mert cinkos lenne a mosoly.
HIGHLIGHTS | Magazinok és katalógusok
poland

HIGHLIGHTS | Magazinok és katalógusok

„A forma követi a funkciót.” „A kevesebb több.” A manapság unásig ismételgetett frázisok gyökereit a Bauhaus-mozgalomban találjuk, a XX. század első felében. A modern művészeti irányzatok termékenyítően hatottak a tervezőgrafikára is: az 1950-es években kialakult „Swiss Style”, vagyis a svájci tipográfia hivatkozási alap lett, hatását máig érezzük anélkül, hogy tudatosítanánk.
A TISZA is csatlakozott a #fashionrevolution mozgalomhoz
divat

A TISZA is csatlakozott a #fashionrevolution mozgalomhoz

A Divatforradalom Hetéhez csatlakozva, a TISZA is szeretné megmutatni a márka mögötti alvállalkozókat és dolgozóikat, akikre mind, egytől-egyig büszkék, és akik dolgos keze munkája nélkül minőségi termékeik sem lennének. Céljuk ezzel felhívni a figyelmet a hazai gyártás fontosságára, arra a még életben maradt maroknyi könnyűipari vállalkozásra, akiket a vevőik vásárlásukkal