Sorozatunk utolsó részében az alkalmazott műfajoktól kissé elkanyarodtunk és az autonóm, szubjektívan értelmezhető munkák felé fordultunk. Olyan animációs filmeket és illusztratív projekteket válogattunk, amelyek – annak ellenére, hogy személyes ihletettségűek – izgalmas vizuális világukkal és narratívájukkal mégis mindannyiunkhoz tudnak szólni. E heti válogatásunkban az otthon, a kamaszkor, a kulturális különbségek és a társas kapcsolatok problémái elevenednek meg animációs film, interaktív platform és silent book formájában.
A design jelen van mindenhol, nyilvánuljon meg képi, tárgyi, téri, digitális vagy akár esemény jellegű formában. Egyaránt szól a hétköznapi tárgyainkról, a formai és technológiai kísérletekről, a társadalmi felelősségvállalásról, a vizuális nevelésről, a helyi értékekről, a korszerűségről, a változást előidéző folyamatokról, és még annyi minden másról, ami meghatározza mindennapjainkat, a környezetünkről és társadalmunkról alkotott képet. Ennek bemutatására a hazai művészeti egyetemeken – A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Vizuális Művészeti Intézet Eger Média és Design Tanszékén, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, és a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetben – idén végzett tervezők diplomaprojektjei közül válogattunk. Best of diploma 2020 cikksorozatunkban hétről hétre más szempont szerint csoportosítva ismertetjük a hazai designerek legizgalmasabb munkáit.
Szőcs Eszter – Memoria Aeternae (MAE)
(Moholy-Nagy Művészeti egyetem)
Szobáink apró részleteit és sajátos atmoszféráját csak mi ismerjük igazán; ezeket a tereket személyesítik meg az emlékek és az éber álmodozás. Ezt az éber álmodozást idézi fel Szőcs Eszter online kipróbálható interaktív felülete, a Memoria Aeternae (jelentése: az örök emlékezésnek), amelyben öt változó elem segítségével generálhatunk illusztratív, álomszerű látványvilágokat. A képek az alkotó személyes benyomásainak vizuális leképezései, amelyek a családi fészekből való kirepüléstől az országokon átívelő sorozatos költözésig végigkísérték őt, a színek és ismerős formák azonban minket is könnyen behívnak az emlékezési folyamatba. Gyakran, ha az otthonra gondolunk, nem a szobáink pontos képe jelenik meg előttünk, hanem sokkal inkább a részletek, az otthonainkban megélt történetek és a helyen töltött évekhez társított érzések azok, amelyekre emlékezünk. Habár a projekt erősen személyes és szubjektív, mégis univerzális otthonfogalmunk összefüggésében is értelmezhető, hiszen olyan asszociatív képeket jelenít meg, amelyek mindannyiunk számára előhívhatnak különböző érzéseket.
Szőcs Eszter | Web | Instagram | Behance
Pál Erik – Mária
(Vizuális Művészeti Intézet Eger)
A nyugat-afrikai Burkina Fasóban a lányok többségét a szülők 11-12 éves koruk körül adják férjhez pénzért vagy egyéb szolgáltatás ellenében. A házasságra kényszerített lányok általában nem járhatnak iskolába és elvárják tőlük, hogy gyerekeket neveljenek, miközben még ők maguk is gyermekek. Egy ilyen történetet dolgoz fel Pál Erik Mária című animációs rövidfilmje. A film Kiss Noémi Sipoly című novellája alapján készült, amelyet az Amnesty International adott ki a Tíz igaz történet 2. című kötetében. A narrált novellaadaptáció egy kislány, Mária szemszögéből mutatja be feleséggé válásának pillanatát. Burkina Faso azon afrikai országok egyike, ahol az ősi népcsoportok őrzik a törzsi kultúrát: ezek a szimbólumok köszönnek vissza a filmben is, amelynek egyes jeleneteit gyerekrajzok keltik életre. A novellából idézett visszaemlékezés és az azt kísérő mozgókép nyersen szembesít minket a világban történő emberi jogsértésekkel és kulturális különbségekkel.
Pál Erik | Web | Instagram | Behance
Szakály Réka Anna – Reduction
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
Szakály Réka Anna Reduction című animációjában két lány története bontakozik ki, akiknek egyetlen célja, hogy a posztapokaliptikus világból átjussanak a jövőt jelentő, élhetőbbnek hitt túlpartra. Egyiküket megkörnyékezi egy ismeretlen lény, aki végül uralma alá hajtja a lányt, így régi kapcsolatát elvesztve csak a túlpartot övező álomképbe kapaszkodhat. A birtokló, a toxikus irányító, az elhagyott és az elvágyódó alakjai mutatnak rá a filmben szerepeink és viselkedésünk változékonyságára és emberi kapcsolataink törékenységére.
Szakály Réka Anna | Facebook | Instagram | Behance | Vimeo
Sipos Fanni – Puparium
(Budapesti Metropolitan Egyetem)
„Kamasznak lenni nem egyszerű feladat, ebben az életkori szakaszban minden a feje tetejére áll” – fogalmazza meg Sipos Fanni diplomamunkájával kapcsolatban. A Puparium – Josuko 730 napja egy silent book, azaz írott szöveg nélküli könyv, amely a kamaszkor nehézségeit dolgozza fel. A könyv ugyan kamaszokról szól, de a felnőtt olvasók számára is érdekes lehet, hiszen segíthet a mai tinédzserekhez társított sztereotípiák árnyalásában. A könyv egy fiatal 730 napját meséli el három fejezetben. A cselekményszálak kidolgozásához a kamaszévek emlékeit kutató kérdőívek, megfigyelések és saját tapasztalatok is hozzájárultak. A könyv fejezetei a magány, az iskolai kiközösítés, a hirtelen jött felelősségvállalás, az online jelenlét, az identitáskeresés és a szerelem témájával foglalkoznak. A sötét színezetű figurák körül színes világ elevenedik meg, melyben olykor egy különös színtér, a növényektől burjánzó Puparium is feltűnik, ahol a szereplők konfliktusai megoldódni látszanak.
Szokatlan konceptualitás | Andrej & Andrej
Ókori ciszternából kortárs múzeum
