Nyomj Entert







Best of diploma 2020 | 5. rész

Sorozatunk utolsó részében az alkalmazott műfajoktól kissé elkanyarodtunk és az autonóm, szubjektívan értelmezhető munkák felé fordultunk. Olyan animációs filmeket és illusztratív projekteket válogattunk, amelyek annak ellenére, hogy személyes ihletettségűek izgalmas vizuális világukkal és narratívájukkal mégis mindannyiunkhoz tudnak szólni. E heti válogatásunkban az otthon, a kamaszkor, a kulturális különbségek és a társas kapcsolatok problémái elevenednek meg animációs film, interaktív platform és silent book formájában.

A design jelen van mindenhol, nyilvánuljon meg képi, tárgyi, téri, digitális vagy akár esemény jellegű formában. Egyaránt szól a hétköznapi tárgyainkról, a formai és technológiai kísérletekről, a társadalmi felelősségvállalásról, a vizuális nevelésről, a helyi értékekről, a korszerűségről, a változást előidéző folyamatokról, és még annyi minden másról, ami meghatározza mindennapjainkat, a környezetünkről és társadalmunkról alkotott képet. Ennek bemutatására a hazai művészeti egyetemeken – A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Vizuális Művészeti Intézet Eger Média és Design Tanszékén, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, és a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetben – idén végzett tervezők diplomaprojektjei közül válogattunk. Best of diploma 2020 cikksorozatunkban hétről hétre más szempont szerint csoportosítva ismertetjük a hazai designerek legizgalmasabb munkáit.

Szőcs Eszter Memoria Aeternae (MAE)
(Moholy-Nagy Művészeti egyetem)

Szobáink apró részleteit és sajátos atmoszféráját csak mi ismerjük igazán; ezeket a tereket személyesítik meg az emlékek és az éber álmodozás. Ezt az éber álmodozást idézi fel Szőcs Eszter online kipróbálható interaktív felülete, a Memoria Aeternae (jelentése: az örök emlékezésnek), amelyben öt változó elem segítségével generálhatunk illusztratív, álomszerű látványvilágokat. A képek az alkotó személyes benyomásainak vizuális leképezései, amelyek a családi fészekből való kirepüléstől az országokon átívelő sorozatos költözésig végigkísérték őt, a színek és ismerős formák azonban minket is könnyen behívnak az emlékezési folyamatba. Gyakran, ha az otthonra gondolunk, nem a szobáink pontos képe jelenik meg előttünk, hanem sokkal inkább a részletek, az otthonainkban megélt történetek és a helyen töltött évekhez társított érzések azok, amelyekre emlékezünk. Habár a projekt erősen személyes és szubjektív, mégis univerzális otthonfogalmunk összefüggésében is értelmezhető, hiszen olyan asszociatív képeket jelenít meg, amelyek mindannyiunk számára előhívhatnak különböző érzéseket.

Szőcs Eszter | Web | Instagram | Behance


Pál Erik – Mária
(Vizuális Művészeti Intézet Eger)

A nyugat-afrikai Burkina Fasóban a lányok többségét a szülők 11-12 éves koruk körül adják férjhez pénzért vagy egyéb szolgáltatás ellenében. A házasságra kényszerített lányok általában nem járhatnak iskolába és elvárják tőlük, hogy gyerekeket neveljenek, miközben még ők maguk is gyermekek. Egy ilyen történetet dolgoz fel Pál Erik Mária című animációs rövidfilmje. A film Kiss Noémi Sipoly című novellája alapján készült, amelyet az Amnesty International adott ki a Tíz igaz történet 2. című kötetében. A narrált novellaadaptáció egy kislány, Mária szemszögéből mutatja be feleséggé válásának pillanatát. Burkina Faso azon afrikai országok egyike, ahol az ősi népcsoportok őrzik a törzsi kultúrát: ezek a szimbólumok köszönnek vissza a filmben is, amelynek egyes jeleneteit gyerekrajzok keltik életre. A novellából idézett visszaemlékezés és az azt kísérő mozgókép nyersen szembesít minket a világban történő emberi jogsértésekkel és kulturális különbségekkel.

Pál Erik | Web | Instagram | Behance


Szakály Réka Anna –  Reduction
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

Szakály Réka Anna Reduction című animációjában két lány története bontakozik ki, akiknek egyetlen célja, hogy a posztapokaliptikus világból átjussanak a jövőt jelentő, élhetőbbnek hitt túlpartra. Egyiküket megkörnyékezi egy ismeretlen lény, aki végül uralma alá hajtja a lányt, így régi kapcsolatát elvesztve csak a túlpartot övező álomképbe kapaszkodhat. A birtokló, a toxikus irányító, az elhagyott és az elvágyódó alakjai mutatnak rá a filmben szerepeink és viselkedésünk változékonyságára és emberi kapcsolataink törékenységére.

Szakály Réka Anna | Facebook | Instagram | Behance | Vimeo


Sipos Fanni – Puparium
(Budapesti Metropolitan Egyetem)

„Kamasznak lenni nem egyszerű feladat, ebben az életkori szakaszban minden a feje tetejére áll” – fogalmazza meg Sipos Fanni diplomamunkájával kapcsolatban. A Puparium – Josuko 730 napja egy silent book, azaz írott szöveg nélküli könyv, amely a kamaszkor nehézségeit dolgozza fel. A könyv ugyan kamaszokról szól, de a felnőtt olvasók számára is érdekes lehet, hiszen segíthet a mai tinédzserekhez társított sztereotípiák árnyalásában. A könyv egy fiatal 730 napját meséli el három fejezetben.  A cselekményszálak kidolgozásához a kamaszévek emlékeit kutató kérdőívek, megfigyelések és saját tapasztalatok is hozzájárultak. A könyv fejezetei a magány, az iskolai kiközösítés, a hirtelen jött felelősségvállalás, az online jelenlét, az identitáskeresés és a szerelem témájával foglalkoznak. A sötét színezetű figurák körül színes világ elevenedik meg, melyben olykor egy különös színtér, a növényektől burjánzó Puparium is feltűnik, ahol a szereplők konfliktusai megoldódni látszanak.

Sipos Fanni | Instagram | Behance

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük