Forgalmas kereszteződés egy ókori templom falának maradványai mellett, katolikus szentek szobrai egy buddhista központ homlokzatán vagy templomépület, amelynek a mennyezete a legöregebb része – ilyen és hasonló izgalmas részleteket fedezhetünk fel Zubreczki Dávid első, Templomséták Budapesten című könyvének segítségével. Ezzel a hiánypótló építészeti útikönyvvel hangolódhatunk az ünnepekre is.
A budapesti városi történetek kedvelői számára biztosan ismerősek már Zubreczki Dávid írásai és beszámolói építészetről, ingatlanokról, designról vagy művészetről. Dávid tollából ezidáig különböző cikkek és blogbejegyzések formájában olvashattunk épített környezetünkről, decemberben viszont első könyve is megjelent.
„Az biztos volt, hogy budapesti építészettel foglalkozó könyvet szeretnék írni, blogposztokhoz hasonló, rövid szócikkekben. Amikor megkeresett a kiadó, Kedves László, a forma rögtön összeállt, mivel ő több hasonló szerkezetű sétakönyvet adott már ki korábban. Már csak a témát kellett kitalálni: lehetőleg olyat, amivel be lehet vonni a külvárost is, be lehet mutatni a főváros történetét, illetve lehet kalandozni a különböző korok és építészeti stílusok között – ekkor jutottak eszembe a templomok” – mondta el Dávid.
A Templomséták Budapesten című kötetben közel kétszázötven templom, zsinagóga, kápolna és szentély segítségével ismerhetjük meg a főváros több száz évnyire visszanyúló történeteit. A kiválasztott épületeket huszonegy, legfeljebb öt kilométeres sétára fűzve járhatjuk végig, amelyek érdekes és ezidáig akár ismeretlen részleteket is rejtenek.
Ahogy Dávidtól is megtudtuk, „a belvárosi Nagyboldogasszony-templomon az Erzsébet híd mellett 1800 év építészetét lehet végigkövetni: az alapja egy római centurio háza az ókorból, toronykilátója pedig 2020-ra készült el. A kettő között pedig tényleg minden stílus képviselteti magát rajta és benne, még egy török korból megmaradt mihrábfülke is van benne. Klassz a baptisták modern ipari építészetet idéző budai imaháza a Gellért-hegy tövében, de nagyon érdekes az a rákoshegyi plébániatemplom is, amely kívülről egy átlagos neobarokk épület, belülről viszont a coloroid színrendszert megalkotó Nemcsics Antal egyedülálló, geometrikus falfestménye díszíti”.
A szerző mindegyik bemutatott épülethez rövid, szakzsargonmentes építészeti ismertetőket társított, amelyeket néhol képző- és iparművészeti, kultúrtörténeti érdekességek is kiegészítenek. Annak, aki hosszabb túrára is vállalkozna, a közel négyszáz oldalas kötet végén két kerékpáros útvonal is található, valamint egy turistajelzésekhez kapcsolódó fejezet, ami a budai hegyek templomait tárja fel.
Az urbanisztika szerelmeseinek jó hír, hogy Dávid már a következő könyvén is dolgozik. „A könyvírás elképesztően kemény munka volt, de nagyon élveztem, szóval feltétlenül szeretném folytatni. Több terv is körvonalazódik a mostani kötethez kapcsolódva: az egyik a templomokhoz, a másik Budapesthez, a harmadik valami egészen máshoz kötődik, de mindhárom sétakönyv lesz. Illetve már elkészült, de valószínűleg csak tavasszal jelenik meg a Garten Studio negyedszázados történetét bemutató kiadvány, amelynek én is az egyik alkotója lehettem. Alighanem ez lesz az első olyan magyar kiadású tájépítészeti könyv, ami nemcsak a szakmának, de a nagyközönségnek is szól” – részletezte.
A kötet már számos könyvesboltban kapható, a szerző honlapjáról pedig dedikált változatban is beszerezhető.
Fotók: Gulyás Attila
HIGHLIGHTS | Ki nevet a végén?
A LEGO Hungária és a MOME egyesíti kreatív erejét
