Mesebeli, izgalmas, és itt van a szomszédban. Mutatjuk, mi mindent rejt Selmecbánya, vagy ahogy a helyiek nevezik, Selmec.
A mai Szlovákia területén található Selmecbánya évszázadok fontos történéseit őrzi: itt alkalmaztak a világon először puskaport a bányászatban és itt működött a világ első műszaki felsőoktatási intézménye is. Itt tanult Petőfi Sándor és itt végezte a gimnázium utolsó két osztályát Mikszáth Kálmán is. A táj Csontváry Kosztka Tivadart is megihlette és Latinovits Szindbádja is egész másképp festene Huszárik filmjében, ha nem Selmecbányán forgatják. Itt született Kosáryné Réz Lola író, az „Elfújta a szél” fordítója és Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő. Selmecbánya 1993 óta az UNESCO Világörökség része, nem véletlenül.
1) Leányvár
Selmecbánya egyik legismertebb jelképének számít a város egyik dél felé eső dombján található Leányvár. Az épület a török elleni védekezést szolgálta, s hozzá kötődik a „leányvári boszorkány”, Rössel Borbála legendája is. A monda szerint a vár helyén egykor akasztófa állt, a régi selmeci bányászcsalád sarja, Rössel Lőrinc leánya, Borbála azonban a bitófa látványát nem volt hajlandó elviselni, ezért apja halálát követően tekintélyes vagyonát az új vár, vagyis a Leányvár építésére fordította. A hatemeletes, reneszánsz torony 1564 és 1571 között épült meg, sarkait kör alakú bástyákkal erősítették meg. Borbála élete során három férjet is elfogyasztott, tékozló életmódjának és gőgösségének köszönhetően pedig kivívta a város lakóinak haragját, s a feljegyzések szerint szegényen halt meg. Sőt: temetése napján vihar támadt, a babonás szolgák elejtették a koporsót és szétfutottak, Borbála testét pedig kutyák tépték szét.
2) Óvár
A selmeci vár jól titkolja eredettörténetét: kezdetben nem erődítmény, hanem Szűz Mária tiszteletére emelt templom állt itt. Az ezüstbányászattal foglalkozó selmeci szász polgárok a tizenharmadik században háromhajós, román stílusú, oszlopos bazilikát építtettek a magaslatra. A templom az 1443-as nagy földrengés során megrongálódott, gótikus stílusban építették újjá 1497 és 1515 között. Ez a templom volt az, amelyet a törökök elleni védekezés megerősítéseképp erődítménnyé alakítottak: a főhajóból várudvar lett, a szentélyből várkápolna, az oldalhajókat pedig kaszárnyaszobákká és raktárrá alakították ár. Az építmény négy sarkára egy-egy megfigyelőtornyot építettek, s várfallal vették körül a templomot. A török vész elmúlta után több épületrészt barokk stílusban építettek újjá. 1900-tól kezdve múzeumként üzemel, ma is különféle kiállítások, mint pipagyűjtemény, kovácsműhely, és kőtár várják a látogatókat.
3) Kálvária
A volt bányaváros egyik legfontosabb nevezetessége a Scharfenberg dombot ékesítő Kálvária. Itt, a hagyományos kálváriáktól eltérően nem tizenkettő, hanem tizenhét állomás mutatja be Jézus szenvedéstörténetét. A különleges épületegyüttes megépítését Perger Ferenc, a helyi jezsuita közösség vezetője kezdeményezte: sikerült meggyőznie a város lakosságát, hogy támogassák a Kálvária építési munkálatait. Az adományozók címerei a kápolnák homlokzatán ma is láthatók. Az 1745 és 1751 között megépült Kálvária leglátványosabb eleme a csúcson magasodó kéttornyú német templom. Középen a magyar templom látható, a domb legalján pedig a szlovákok által használt tót templom. 1951-ig fontos búcsújáró helynek számított, s ma is sokan keresik fel a városba látogatók közül.
4) Zsidó temető
A zsidó közösség temetője az Újvár dombjának oldalában alakult ki a tizenkilencedik században. Az első zsidó családok 1868-ban telepedhettek le Selmecbányán. Az azt megelőző évszázadokban törvény tiltotta a zsidók bányavárosokban történő költözését. 1869-ben már 93 zsidót tartottak számon a városban, nekik még ebben az évben Marek Welmard alapított imaházat az akkori római katolikus plébánia közelében, egy magánház falai között. A temető bejáratánál egy kis mór stílusú építmény, a Ciduk Hadin (jelentése: „a gyász háza”/„a szomorúság háza”) fogadja a látogatót. A különféle síremlékeken többségében német és héber nyelvű szövegeket találunk, de kisebb számban előfordulnak magyar és szlovák feliratok is.
5) Neológ zsinagóga
A Selmecbányán élő zsidó hitközösség 1890-ben vásárolja meg azt a telket, ahol ma a neológ zsinagógát találjuk. A jellegzetes, háromszög alakú telken eredetileg két polgárház állt. Az új imaház megépítése Jakub Hell nevéhez kapcsolódik, aki nemcsak a zsinagóga, hanem az 1883-ban induló zsidó iskola alapításán is sokat fáradozott. A zsinagóga 1893-ra készült el, neoklasszicista stílusban. Itt külön bejáratot és karzatot építettek a nők számára. Az imaházat 1941-ig használhatta a zsidó közösség.
6) Erb söröző
Selmecbánya nemcsak a bányászatról, hanem helyi söreiről is ismert volt: a középkorban tíz sörfőzde működött a városban. A város kulináris élményközpontjának nevezett Erb Söröző tulajdonosa a kilencvenes években a Selmecbányához közeli Vihnye településen vásárolt fel egy régi sörfőzdét, s alakította át azt a modern kor kívánalmainak megfelelően, egyúttal piacra dobva saját márkáját, a Steiger-t. A tizennégy nagy szlovákiai sörfőzde közül mindössze három maradt életben: a holland tulajdonban lévő Arany Fácán, a japán Asashi és a Steiger. A neológ zsinagóga mellett található sörözőben nemcsak sört kóstolhatunk, hanem ebédelhetünk, vacsorázhatunk is.
7) Coburg kávézó
Ha kávéznánk, s mellé ennénk valami finomat is, de nem kifejezetten a hagyományos szlovák konyha finomságait keressük, jó választás lehet a Coburg. Kávét és hamburgert biztosan kapunk, utóbbiból ráadásul vannak extraságok is, mint például a fekete buciban tálalt hagymalekváros, cheddar sajtos, vagy a halloumi-sajttal és vörösáfonyaszósszal készülő hamburger. Persze, ha már burger, akkor akad itt némi pulled pork-szendvics, néhány szezonális főétel és leves is. Naná, hogy Kofola és sör is van!
8) Pizzázó
A Kammerhofská utcában több vendéglátóhelyet is találunk, de a Kahelman panzióban több legyet is üthetünk egy csapásra: a vendégházban megszállhatunk, az étteremben hagyományos fogásokat kóstolhatunk, a pizzázóban pedig az olasz kulináris élvezeteknek hódolhatunk. A polgári házból átalakított panzió a XVII. században épült, fekvése miatt közkedvelt szálláshelynek számít, ahol nemcsak aludni, enni is érdemes.
9) Bányászmúzeum
A Bányászmúzeumot a városközponttól körülbelül egy kilométeres távolságra találjuk, a város déli határában. Az egykori középkori bányák felett található Szlovák Bányamúzeum 1964-ben jött létre, a Városi Múzeum és az Állami Bányamúzeum egyesítésével. Szlovákiában itt látható a legrégebbi és legrészletgazdagabb bányászati kiállítás, mely nemcsak a földfelszínen, de a mélyben is mesél az ércbányászat történetéről, a bányászat során használt eszközökről, gépekről. A Szlovák Bányamúzeum 1964-ben jött létre, a Városi Múzeum és az Állami Bányamúzeum egyesítésével.
10) Botanikus kert
Mi magunk sem akartuk elhinni, de Selmecbányán jött létre a világ első műszaki felsőoktatási intézménye – ez volt a Bányászati és Erdészeti Akadémia. Elődjét, a Felsőfokú Bányatisztképző Intézetet Mária Terézia hívta életre 1735-ben. Eleinte csak bányászati-kohászati képzés folyt az épület falai között, később aztán erdészeti intézettel is bővítették. A huszadik század fordulóján egyre több hallgatója volt az akadémiának, kinőtték a városi épületeket, s új campusra volt szükség: így épült meg az akadémia három új épülete a botanikus kertben, neoreneszánsz stílusban. Az iskola gazdag gyűjteménnyel és könyvtárral rendelkezett, saját generátor gondoskodott a villanyvilágításról, jól felszerelt laboratóriumokban tanulhattak a diákok, páratlan környezetben. A ma is látogatható botanikus kertben mamutfenyők, vörösfenyők, japán cédrusok között barangolhatunk.
Illusztráció: Farkas Róbert
EAST COMPASS címet viselő sorozatunkban a közép-kelet-európai régió izgalmas városait fedezzük fel a múlt és a jelen tengelyén, különleges vizuális tálalásban.
Granola designer-tálkából | Lakatos Ábel x Hester's Life
HIGHLIGHTS | Minimálba zárt folyadék
