Ugyanazzal a témával kampányolnak Lengyelország rivális pártjai a migráció ellen

Lengyelországban dübörög a választási kampány: idén ősszel a jelenleg is kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) legfőbb kihívója a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) lesz. A szavazatokért való küzdelem nagy erőkkel zajlik, ám azt, hogy ki tud felülkerekedni, egyelőre nehéz megjósolni.

Idén ősszel a Lengyelországot 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság pártja (PiS) mérkőzik meg a Donald Tusk, egykori miniszterelnök és volt Európa Tanács elnök pártjával, a jobbközép Polgári Koalícióval (KO). A leendő kormányzó párt bizonyosan kettejük közül kerül ki: a Politico jelenlegi felmérése szerint a PiS támogatottsága 35%-on áll, míg Tusk pártjáé 29%-on, ám ez a hat százaléknyi különbség még könnyen változhat a következő hónapokban, mindkét fél javára. A nyolcadik éve kormányzó PiS nemzeti-konzervatív irányt képvisel, és jellemző rá az EU vezetését kritizáló retorika. Volt példa arra, hogy a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy az politikai káoszt akar generálni Lengyelországban, néhány héttel ezelőtt azonban kijelentette, hogy az Unióban szeretne Lengyelország maradni, szuverén államként, ami szerinte nem EU-ellenesség, épp ellenkezőleg, az Unió gyökereihez történő visszatérés. A PiS-re jellemző az EU vezetési válságának emlegetése és több ízben meg is gyűlt a baja a Bizottsággal: ilyen volt a PiS bírósági reformjának esete, ami a Bizottság szerint áthágta a független bírósági rendszer alapelvét.

A Polgári Koalíció ezzel szemben liberálisabb hangokat képvisel: a Donald Tusk vezette párt erősen föderalista EU- és NATO-párti. Ez statisztikailag jobban illeszkedik a lengyel nép preferenciáiba, ugyanis mintegy 85%-uk vallja magát Unió-pártinak, ami kifejezetten magasnak számít a régióban, ugyanakkor az EU pártiság jellemzően a közép-európai államokban magasabb, mint Nyugat-Európában. Ebből politikai tőkét kovácsolni pedig nehéz.

A lengyel társadalom polarizálódik, a KO támogatottsága pedig megugrott az elmúlt időszakban, a kormányzó párt emiatt egyáltalán nem veheti garantáltnak a harmadik győzelmét. Számos ellentmondás övezte például azt, amikor a PiS orosz befolyást vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezte: a szóban forgó bizottság feladata a tervek szerint az, hogy a 2007 és 2022 közötti döntések és politikai lépések esetleges oroszországi hátszelét kutassa fel, és utólagosan szankcionálja az ebben eljárt tisztségviselőket. A bizottság tagjait ráadásul a parlamenti alsóház, a Szejm választaná, így az nagy valószínűséggel az a PiS embereiből kerülne ki. A döntés nagy port kavart, ugyanis arról azt feltételezték, hogy valójában Donald Tuskot, a KO elnökét pécézné ki (a törvényt közbeszédben Lex Tusk-ként is emlegetik), és hátráltatná a kampányolásában és esetleges győzelmében. A lépésnek (amiről itt írtunk korábban) akkora hatása volt, hogy június elején mintegy félmillióan tüntettek a lengyel kormánypárt ellen Varsóban. A tüntetést régóta gyülemlő okok eredményezték, azonban azt az orosz befolyást vizsgáló bizottság terve koronázta. A tüntetést Tusk hívta össze.

Vizsgálóbizottság ide vagy oda, a kampány nem áll le, és a jelenlegi hajrá furcsa fintora, hogy mintha egy bizonyos témában a két szembenálló oldal ugyanazt a narratívát követné, csak egy kisebb csavarral: ez pedig az menekültkérdés. A konzervatív PiS-től egyáltalán nem nevezhető meglepőnek a migrációellenes retorika (2015-ben, a kormányra kerülésük során is az egyik fő eleme volt a kampányuknak), azonban nagyon úgy fest, hogy a rivális párt elnöke, Tusk is elkezdett játszadozni a menekültellenes szlogenekkel, megpróbálva ezt egy csavarral egyszerre politikai ellenfelei ellen fordítani. A kampány alapját az Európai Unió Tanácsának június 8-i döntése adja a menekültkvótáról, amely alapján többek között meghatározták azt, hogy egy adott tagállam vagy befogad meghatározott számú menekültet, vagy ehelyett úgynevezett szolidaritási hozzájárulást fizet, ami menekültenként húszezer eurót jelent. Az elfogadott csomag természetesen több pontot is magába foglalt, ám a lengyel kampány szempontjából a kötelező befogadás, avagy fizetés volt a jelentőségteljes. Lengyelország ugyanis pénzbírságnak kiáltotta ki azt, hogy a menekültkvóta elutasítása fizetési kötelezettséget vonna maga után, a lengyel társadalom felé is heves tiltakozásba kezdtek a kvóta ellen, és nagyon úgy néz ki, hogy az ügyben a parlamenti választással azonos napon népszavazást is eszközöl a kormány. „Nem egyezünk bele. Lengyelország népe sem egyez ebbe bele” – mondta a döntést követően Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke. Donald Tusk ezzel szemben ugyanazzal az üzenettel, de kicsit máshogy kampányol. Az egykori Európai Tanács elnök a közösségi médiára feltöltött videóiban ecseteli, hogy a muszlim bevándorlók ténylegesen fenyegetést jelentenek, de erre a PiS nem tud gyógyírt kínálni, sőt, amit csinálnak, az hibás. Tusk azzal gyanúsította meg a kormánypártot, hogy az uniós menekültkvóta körüli fellépés inkább csak figyelemelterelés, ugyanis azzal nem érkeznének menekültek az országba, ám ezzel egyidejűleg a PiS megnyitná az utat az afrikai és közel-keleti menekülteknek. Hogy ezt az állítását mire alapozza, az kérdéses, mivel politikai szlogenek vannak, bizonyítékok és megalapozottság azonban nincs.

Tusk videosorozatát civilszervezetek és baloldali pártok is rasszistának és idegengyűlölőnek kiáltották ki, és elítélték azt. Ami a kormánypártot illeti, a PiS más módon próbálkozik a karaktergyilkolással Tusk irányába, nevezetesen azzal, hogy oroszbarátnak próbálják titulálni az egykori miniszterelnököt, ami korántsem szerencsés egy erősen oroszellenes, és Ukrajna mellett teljesen elköteleződött társadalomban. A PiS a kampányfogáshoz a köztévét vetette be, amelyben egy olyan sorozatot vetítenek rendszeresen, amely Tuskot oroszpártisággal vádolja, és azt állítja, hogy Tusk a miniszterelnöksége során oroszbarát politikát folytatott. Bár Tusk ideje alatt kifejezetten jó kapcsolatok ápolt Lengyelország Oroszországgal, a kampány viharában nehéz megtalálni az igazsgot. Addig is feszülten várjuk a lengyel választási kampány történéseit.

Grafika: Pisla Réka

• strategy
• lengyelország
• pis
• jog és igazságosság
• donald tusk
• választás
• jaroslaw kaczynski
• Polgári Koalíció