Új arculatot kapott a hagyományőrző település világörökséggé válásának 35. évfordulója alkalmából.
Nincs az a kiránduló, akinek ne azonnal a több száz éves múltú pruszlikok és szűrök egyedi hímzéskultúrája vagy a Kossuth utca jellegzetes, cserépzsindelyes házai jutnának eszébe Hollókő ófalujáról. Az UNESCO-világörökségi lista egyedüli magyar településének sajátos népi kultúrája egészen a tatárjárás előtti időkig nyúlik vissza, egyúttal autentikus tradicionalitással élnek a lakók jelenlegi mindennapjaiban is. Hollókő nem a szezonális folklórélvezetek felszíni oázisaként, hanem a palóc értékeket hígítás nélkül ápoló falusi emberek kulturális szigeteként működik, világszerte mindenhonnan számos turistát és külföldi látogatót csábítva macskaköves dombjaira.
A nógrádi falu kultúrájának egyik legnagyobb kihívása a tradíciók kortárs korba való átültetése a legalapvetőbb népművészeti értékeinek felvizezése nélkül. Az eredeti állapot fenntartása melletti elkötelezettség nemcsak az ófalu építészeti jellegére vonatkozik, hanem minden más tárgyi és képi ékességéhez fűződő viszonyában is megmutatkozik, legyen szó akár kézművesen készült népi motívumok védjegyezéséről vagy az idei 35. világörökségi évforduló apropóján frissítésre kerülő városarculati koncepcióról.
Hollókő esszenciális vizualitása – a palóc szintézis
Hogyan válhat egyáltalán egy falu branddé? Hogyan lehet a korszerű design elvei mentén megoldani a település vizuális kultúrájának legnagyobb kihívásait úgy, hogy csak egy címer áll rendelkezésre? Hollókő vizuális arculati kereteit a falu néprajzkutatóival határozták meg, és 2022-ben frissítették ezt a 35. világörökségi évforduló kapcsán. Az egyik legfőbb kihívás a falu szimbolikus diverzitásában való egységesség megtalálása volt. Ennek egyik néprajzi háttere, hogy Hollókő sok különböző palóc képi szimbólum ikonkészletét szintetizálja, és saját, kizárólag a településre jellemző etnográfiai jelleggel nem rendelkezik. Emiatt esszenciális lépés volt Hollókő uniformizálható szimbólumrendszerének megtalálása. Az arculati munka kiindulópontja az úgynevezett „szafarizás” lett – vagyis az empirikus anyaggyűjtés, beleértve a tárgyi kultúra megismerését, a fényképezést és legfőképpen a helyiek történeteivel való megismerkedést. A városarculat nem nyerte volna el jelenlegi formáját Kelemen Ferenc fafaragó művész padlásszobájában talált kulcsfontosságú fafaragványa nélkül, amely végül a logó alapötletéül is szolgált.
Szükség volt egy „grafikusnyelvre” is lefordítható orientációs kódot találni a helységet alapvetően jellemző részletgazdagságra, így választották ki a lépten-nyomon felbukkanó, emblematikus keresztszemes varrást. A logó köré épülő piktogramvilág így ennek a grafikai adaptációja lett, amellyel már rugalmasan lehetett a településarculatot a XXI. századnak és a digitalizációnak is megfeleltetni.
A falu nem egy múzeum, hanem egy élő organizmus, így az imidzsnek is ezt a legfontosabb tükröznie: telis-tele emberekkel, tárgyakkal. A keresztszemes piktogramvilág biztosítja a vizuális felismerhetőséget, a rajta keresztül tolmácsolható történetek pedig befogadhatóvá és átélhetővé teszik mindazt, amiről valójában Hollókő több száz éve szól. Az új piktogramrendszer segíti a látogatókat a tájékozódásban és a kommunikációban.
Húsvéti fesztivál és a programarculatok
Hollókő esetében a legnagyobb mozgást a különböző fesztiválok és programok hozzák, különösen a húsvét. Épp ezért a Hollókői Húsvéti Fesztivál arculata valamennyire minden évben megújul majd, de sosem szakad el sem hagyományaitól, sem Hollókő piktografikus ikonkészletétől. Sőt, gyakran a fesztivál szimbolikus elemei – például a húsvéti locsolkodó vödör, a pörgő szoknyák és hagyományos, keményszárú csizmák – beépülnek a helyszíni táblák, dekorációs elemek világába is. Aki Hollókőre látogat, egészen biztosan találkozik a húsvétivödör-kioszkkal, vagy a falu újratervezett térképével, amely a falusétajegyhez készült. Ehhez az ófalu mindegyik házának homlokzatát egyesével megrajzolták, hogy a látogatók még könnyebben be tudják őket azonosítani. Az eredeti parasztházak mintájára pedig pálinkás üvegeket terveztek. Hollókő története most is íródik, amelyben palóc hagyatékának közel hétszázéves értékei és ezek a mi korunkban is tovább élő tradíciói kéz a kézben alkotnak önazonos egységet az élő falu imidzsével. Akik itt élnek, nem állatkerti látványosságként élik meg a látogatók tömkelegét, aki pedig a faluba érkezik, rögtön érzi és látja, hogy pontosan mit jelent Hollókő. Be tudja azonosítani, és véletlenül sem keveri össze bármely más faluval.
A Robin Design Stúdióról
A többszörösen díjnyertes budapesti vállalkozás már több mint 30 éve működteti tervezőgrafikai műhelyét. Magyarországon elsők között foglalkoztak digitalizált alkalmazott grafikával, ezen belül leginkább arculat-, kiadvány- és plakáttervezéssel. Olyan meghatározó országimázsprojektek arculattervezését vezették az elmúlt években, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Templeton Program, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, az Új Nemzeti Kiválóság Program, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága vagy a Magyar Fejlesztési Bank jubileumi 25. évfordulója.
Robin Design Studio | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Robin Design Studio
A gasztronómia fellegvára a csillagok alatt – Platán
A panellakók titkos élete | Somorjai Balázs fotósorozata
