Fenntartható és látványos – Hello Wood Colosseum színpad | Interjú Szelecsényi Balázzsal

Fenntartható és látványos – Hello Wood Colosseum színpad | Interjú Szelecsényi Balázzsal

A Hello Wood építész iroda 2012 óta minden Sziget Fesztiválon felépíti az ókori amfiteátrumokat idéző Colosseum színpadot. Mindezt egy rendhagyó építőanyag segítségével, raklapokból teszik, amelyeket a fesztivál után is hasznosítani lehet. A fenntarthatóságot szem előtt tartó, ugyanakkor a funkcionális színpadon túlmutató, mára ikonikussá vált építészeti mű 2022-ben minden korábbinál látványosabb és grandiózusabb lett, a négyezernégyszáz raklapból kilenc méter magas pilléreket emeltek, így több mint háromezer fő táncolhatott az underground elektronikus szcéna híres DJ-inek zenéjére. A Colosseumról Szelecsényi Balázs építészt, a színpad felelős tervezőjét kérdeztük.

Szelecsényi Balázs

Mióta van Colosseum a Szigeten, és hogyan jött létre? Miért éppen a Colosseumot választottátok mint építészeti formát, inspirációt, és miért a raklapokat mint anyagot?

A Colosseum úgy született meg, hogy a Sziget a mainstream elektronikus zene sátra, a Party Aréna mellé, szeretett volna egy underground elektronikus zenei helyszínt. A fesztivál után mindig sok raklap marad ott elszórva, ez adta az ötletet ahhoz, hogy raklapokat használjunk az építményhez. Ugyanakkor egy grandiózus helyszínt kértek tőlünk, nagy méretek kellettek – az elején persze jóval kisebb volt, aztán minden évben egyre nagyobb lett. A római Colosseum a boltívek ismétlődésétől grandiózus hatású, nálunk ugyanez volt az elképzelés. Idén a négyezernégyszáz raklapból szépen ki tudtunk alakítani egy hasonló monumentális és repetitív építészeti struktúrát, a helyszínnek pedig az oszlopai adtak kolosszális hatást. Mindez persze kicsit utalás az Arénára is, szép párhuzam van a kettő között.

Miben különbözik – azon kívül, hogy fából készül – a Colosseum a Sziget többi helyszínétől?

A Colosseum attól különleges helyszín, hogy a LED-falak és sátrak világán túl behozza az építészetet a fesztiválba, olyan tartalmat ad, ami önmagában is érdekes. Mindig nagy kihívás, hogy rövid idő, két és fél, maximum három hét áll rendelkezésre, ezalatt kell úgy felépíteni, hogy meglegyen benne a fény- és a hangtechnika, és persze biztonságos legyen. Tulajdonképpen a határait feszegetjük ennek a műfajnak.

Milyen változás volt idén a korábbi évekhez képest?

A fesztiválok – így a Sziget is – sokat fejlődtek az elmúlt egy-két évtizedben, a nagyobb rendezvényeken pedig elvárás, hogy a fő helyszínek látványosak és fotogének legyenek. Idén, a koronavírus-járvány után a Sziget azt kérte tőlünk, hogy kicsit értelmezzük újra a pandémia előtti építményt, hogy még grandiózusabb legyen, illetve kapjon egy ikont is, amit a színpad fölötti gladiátorsisak formájában találtunk meg. Tehát amellett, hogy magát az építészeti teret fejlesztettük, hozzáadtunk egy jól fotózható, karakteres, központi figurális elemet is.

A fesztiválozóktól eljutnak hozzátok visszajelzések?

Amikor az elején körbejárják a Szigetet az emberek, hogy hol fognak egy hetet eltölteni, a Colosseumnál mindig megállnak és megnézik. Elég jó visszajelzéseket kaptunk a gladiátorfejre is, már a nyitás nulladik napján szelfiztek vele a fesztiválozók. A Colosseum a Sziget legnépszerűbb színpadjai között van, és azon dolgozunk, hogy ez így is maradjon, és egyre többen látogassák.

A fenntarthatóság ma már minden nagy fesztiválon központi szerepet kap, idén például a belga Tomorrowlanden beszélgetést szerveztek Hararival a fenntarthatóságról, az olasz Terraformán pedig hulladékból építettek színpadot, illetve nagyon odafigyelnek a vízfogyasztásra is. Hogy álltok a fenntarthatóság tekintetében, illetve maradtok-e a raklapoknál?

A raklapoknál maradunk, már csak azért is, mert a Colosseumnak ez a védjegye, ez adja a karakterét. Az is lényeges része a projektnek, hogy ne termeljünk hulladékot: a raklapokat béreljük, a fesztivál után (újra)hasznosítják őket. A fenntarthatóság terén az előre gyártással nagyon sok anyagot meg tudunk spórolni, a színpad- és padlóelemeket is előre gyártjuk, majd raktározzuk. Ami a fesztivált illeti, az Óbudai-szigeten azt szoktam látni, hogy a természet a Sziget után meglepően hamar visszanyeri azt az állapotot, amilyen előtte volt, és a szervezők is nagyon odafigyelnek arra, hogy eltűntessék a nyomokat.

Miért fontos számotokra a fa mint alapanyag – amiről talán azt gondolnánk, hogy az időjárás viszontagságainak nem annyira ellenálló –, illetve az előre gyártás?

A Colosseum színpad – építéssel és bontással együtt – nagyjából egy hónapon át van ott, ennyi időre minimális felületvédelemmel tudjuk ellátni és óvni a fát. Persze kicsit érzékeny, de nagy előnye, hogy természetes anyag, és könnyű vele építkezni. Ma már egészen komoly léptékben lehet fával dolgozni, aminek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a betonnak, az acélnak vagy téglának. Az előre gyártáshoz nagyon jó anyag a fa, bármit meg lehet belőle oldani, főleg az új ragasztótechnológiákkal, amelyek lehetővé teszik, hogy nem kell a nagy elemekhez nagy fákat kivágni. Több évtizedes távlatban persze fontos szempont, hogy milyen klímába építjük be – itthon az egyre erősebb UV sugárzásra, illetve arra kell odafigyelni, hogy ki tudjon száradni eső után. Az előre gyártás pedig tervezői, kivitelezői szemlélet: minél kevesebb helyszíni munkával, minél kevesebb rizikóval építeni. A műhelyben bármikor lehet dolgozni, ami egyszerűbb és kényelmesebb, a fával pedig jobban ellenőrizhető és ütemezhető az egész, hogy milyen minőségben és mennyi idő alatt lehet megépíteni valamit. Emellett pedig a legfontosabb, hogy szeretjük a fát, szeretünk vele dolgozni.

Már tervezitek a jövő évi Colosseumot?

A Sziget évről évre azt kéri tőlünk, hogy legyen egyre nagyobb, mert egyre népszerűbb, egyre többen vannak, egyre nagyobb underground sztárok az előadók, tehát haladni kell az igényekkel. Mi pedig próbáljuk tartani a lépést, de mindig nagy kihívás, hogy ugyanannyi idő alatt egy egyre nagyobb és komplexebb dolgot kell létrehozni. Idén nagyjából négyezer fő volt a befogadóképesség, jövőre pedig már ötezer emberre méretezzük. Erősebb lesz a fókusz a világításon, hogy az még inkább összhangban legyen az építészettel, hogy erősítsék egymást, ennek érdekében az épület karakterére szabjuk, ami komoly tervezői feladat. Egy ilyen fesztiválon megjelenő építészeti alkotásnál különösen fontos a látvány és a látogatói élmény.

Hello Wood | Web | Facebook | Instagram
Sziget Fesztivál | Web | Facebook | Instagram

Colosseum fotók: Danyi Balázs | Portréfotó: Darab Zsuzsa

továbbiak
Japán és brit inspiráció egy prágai villában
design

Japán és brit inspiráció egy prágai villában

A No Architects egy 1920-as évekbeli prágai villát állított vissza eredeti pompájába, teljes technikai modernizációval. A legapróbb részletekig megtervezett belső térbe finoman beépítették az ügyfelek Japánból és Egyesült Királyságból származó inspirációit. A felújítás során az ingatlan alaprajzát is módosították, a konyha és a kert között közvetlen kapcsolatot alakítottak ki, továbbá
Az internet ökológiai lábnyomát csökkentené egy magyar lány Svédországban
design

Az internet ökológiai lábnyomát csökkentené egy magyar lány Svédországban

A technológia és az online világ térnyerése számos előnnyel jár életünkben, azonban ezeknek használatával jelentős környezetkárosító árat fizetünk meg. Tudtad, hogyha az internet egy ország volna, a hatodik legszennyezőbb ország lenne a világon? A svéd Jönköping University diákjai a web fenntarthatóbb módját hozzák el számunkra. Balogh Ráhel és Viktorija Bernataviciute
Lengyel cég tervezte a katari világbajnokság stadionjainak székeit
design

Lengyel cég tervezte a katari világbajnokság stadionjainak székeit

Egy lengyel székgyártó cég háromszázötvenezer széket biztosított a katari labdarúgó-világbajnokság stadionjaiba. A Forum by Nowy Styl által tervezett ülések a világbajnokság nyolc stadionjából hatot töltenek meg. A vállalat az Abacus és az Omega műanyag székekkel, valamint az Oscar VIP nevű kárpitozott modellel van jelen Katarban, korábban már olyan helyszínekre szállítottak