Biztonsági ernyő létrehozása nélkül nem lesz komoly újjáépítés Ukrajnában – mondta Daniel Szeligowski, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének Kelet-Európáért felelős vezetője. Interjú.
Kezdjük az egymillió dolláros kérdéssel: hogyan fog az orosz-ukrán háború befejeződni? Egy kicsit konkrétabban fogalmazva: ki lesz a stratégiai és a politikai győztes?
Stratégiai szempontból elsősorban az számít, hogy pontosan mely területeket ellenőrzi egy ország. Ez a harcmezőn dől majd el. Nem igazán hiszek abban, hogy az európaiak és Oroszország között lehetőség lenne tárgyalásos rendezésre. A politikai egyezség lehetőségét is kizártnak tartom. Ukrajna képes győzni, de ehhez külső katonai és gazdasági támogatásra van szüksége. Nem feltétlenül egy széleskörű nemzetközi összefogásra vagy koalícióra gondolok Ukrajna védelmében, sőt egy bizonyos ponton valószínűleg előnyösebb lenne Kijiv számára, ha egy szűkebb országcsoport állna mögötte, amely azonban valóban elkötelezett Ukrajna győzelme mellett. Véleményem szerint az Egyesült Államoknak jutna a főszerep ebben a koalícióban, az Egyesült Királyság, Lengyelország és a Balti államok támogatásával, de ez a csoport természetesen bővülhet, néhány további ország úgymond felugorhatna a győztes vonatra.
Képzeljük el azt a forgatókönyvet, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot. Egyesek szerint az ország újjáépítése, az ukrajnai fejlesztések az évszázad üzletei lesznek. A kelet-európai országok már megtapasztalták, hogy az EU csatlakozás nem hozza el a korábban remélt jólétet. Vajon a Nyugat majd lényegében felvásárolja Ukrajnát és kiviszi a pénzt az országból?
Ez egy távlati elképzelés. Le kell szögeznünk, hogy egy biztonsági ernyő létrehozása nélkül nem lesz komoly újjáépítés Ukrajnában. De ez alatt nem feltétlenül a NATO-tagságot értem, történhet mindez egy többoldalú megállapodás keretében is, amely biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának. Különféle országok írhatnák alá a nyilatkozatokat, de Washington szerepe lenne a legfontosabb. Egy ilyen biztonsági ernyő nélkül elképzelhetetlen a számottevő külföldi befektetés Ukrajnában. Az olyan közép-európai országok, mint Lengyelország és Magyarország kiváló példái a biztonság és a jelentős gazdasági fejlődés közötti közvetlen összefüggésnek, hiszen elsősorban a NATO-hoz való csatlakozásuk után lendült fel számottevően a gazdaságuk. Ukrajna újjáépítése lehet az évszázad üzlete, hiszen Ukrajna egy nagy ország, sok pénzt fognak belefektetni. A kérdés csak az, hogy mire költik majd a pénzt? Be kell látnunk, hogy az ukrajnai helyreállítási munkálatok nem feltétlenül az ország újjáépítését fogják jelenteni. Hiszen azt is jelenthetik, hogy egy teljesen új ország épül. Az a kérdés is felvetődik, hogy kik fognak részt venni az újjáépítésben? Különböző országoktól, az EU-tól, az olyan nemzetközi szervezetektől, mint az IMF vagy a Világbank fog majd a pénz érkezni. Emellett a magánbefektetők tőkéjére is szükség lesz, mivel egy ország újjáépítése rendkívül költséges, nehezen lenne kivitelezhető a magánszektor nélkül. De, ami a legfontosabb, még mindig nem tudjuk, hogy mit kezdjünk az oroszok befagyasztott vagyonával. Ki kell dolgoznunk valamilyen jogi konstrukciót, hogy Ukrajna újjáépítésére tudjuk költeni. Ezeknek a jogi eszközöknek az Egyesült Államokban kell megszületniük, hiszen politikai iránymutatásra van szükség a létrehozásukhoz. Ha Washingtonban képesek lesznek elhárítani a jogi akadályokat az orosz vagyonok elkobzásához, akkor a nyugati szövetségesek is követni fogják az USA példáját.
Ukrajna számára talán a nulláról történő teljes újjáépítés lenne a legjobb forgatókönyv, hiszen a háború kitörése előtt sem volt jó helyzetben az ország. Az egészségügyi rendszerre, a rendőrségbe és a hadseregbe vetett bizalomra, az oligarchákra és a korrupcióra gondolok például. Kijiv célja most az EU és NATO tagság. Lehetséges-e Ukrajna újjáépítése a jelenlegi politikai vezetéssel?
Ukrajna egy demokratikus ország. Plurális politikai rendszere volt a háború előtt, még ha az oligarchák fontos szerepet is játszottak benne. Az ország fő problémája a gazdasági rendszer diverzifikációjának hiánya, az ukrán gazdaságot a nehézipar dominálja, amely nem kedvező a XXI. századi gazdasági környezetben. Ukrajnának egy új gazdasági struktúrát kell kiépítenie, amely az olyan újabb technológiákra épül, mint az IT. Másrészt viszont vannak a mostani ukrán gazdaságnak előnyei is, mint például az erős mezőgazdasági ágazat. Ezeknek továbbra is a középpontban kell maradniuk. Az országnak jó az elhelyezkedése ahhoz, hogy közlekedési, logisztikai csomóponttá váljon, és az ukrán munkaerő is magasan képzett, amelyet az innovatív ukrán gazdaság ki fog a jövőben használni. Ukrajna újjáépítése nem a jelenlegi politikai vezetésen múlik, hiszen évtizedekig fog tartani. Szükség van viszont az ukrán társadalomban egy széleskörű politikai konszenzusra annak kapcsán, hogy milyen irányba fejlődjön az ország. Lengyelország esetében ilyen konszenzus alakult ki az EU és NATO csatlakozás tekintetében.
Magyar szakértők szerint a háború összekovácsolta az ukrán nemzetet. Vissza fog térni a kétarcú Ukrajna a háború után, vagy ez a katasztrófa tartósan egységesítette a nemzetet, az emberek gondolkozásmódját?
Egyesek szerint Ukrajnának két arca van, mások szerint viszont 24. Ukrajna mindig is sokszínű volt, de ezt nem hátránynak kell tekinteni. A legfontosabb, hogy van egy független, erős ukrán nemzet, amely önálló országot akar. Az ukránok már meghozták a döntést egy világnézeti kérdésben: a Nyugathoz akarnak tartozni. Ez egy tudatos döntés, és nem hiszem, hogy meg lehetne változtatni; az ukránokra most a gyakorlati megvalósítás vár. Sok csalódás is vár az országra, hiszen természetesen hatalmas költségeket fog felemészteni Ukrajna életben tartása, mind politikai, gazdasági és katonai szempontból. Nem tudom mikor fog véget érni a háború, lehet hetek, hónapok, de akár évek kérdése is; és még ha Ukrajna vissza is szerzi az ellenőrzést a megszállt területek felett, azt hiszem, csak egy úgynevezett hibrid békére van esélye Kijivnek. Egy hibrid háborút vívunk, amely hibrid békével fog véget érni. Oroszországnak mindig is lesznek területi követelései, a Kreml nem fogja abbahagyni a nyomásgyakorlást. Bár ki fogjuk majd jelenteni, hogy béke van Ukrajnában, de időről időre az oroszok ekkor is ki fognak lőni rakétákat az országra, hogy a külföldi befektetőket távol tartsák.
Milyen lehetőségei lehetnek most Putyinnak és a katonai tanácsadóinak?
Putyin úgy véli, hogy teret tud nyerni, ha a különböző válsághelyzeteket – például az európai energiaválságot, vagy az afrikai és közel-keleti élelmiszerválságot – együttesen igyekszik kihasználni. Ukrajna esetében azonban más a helyzet; Oroszország az Egyesült Államokkal akar alkut kötni. Szerintem Putyin már belátta, hogy nem tudja térdre kényszeríteni az ukránokat. Nyomást akar gyakorolni a németekre, a franciákra és az amerikaiakra, hogy kényszerítsék Ukrajnát engedményekre. Ez egy kockázatos játék.
Daniel Szeligowski közgazdász és politológus, politikatudományból és közigazgatásból doktorált a Varsói Gazdaságtudományi Iskolában. Ukrajna a fő szakterülete: az ukrán kül- és biztonságpolitikával, belpolitikával, gazdasági helyzettel, valamint az EU-Ukrajna kapcsolatokkal és a Keleti Partnerséggel foglalkozik. A „Stratégiai panoráma” (Стратегічна панорама) című, Ukrajna külügyeivel és nemzetbiztonságával foglalkozó tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, amelyet a kijivi Stratégiai Tanulmányok Intézete ad ki. Angolul és ukránul beszél, valamint oroszul is ért.
Ez a cikk a The Riga Conference 2022-vel való együttműködésből született.
Nemzetközi pályázaton keresik a MOME következő rektorát
Designba öntött üveghulladék: itt a legújabb szilikátmatéria!
