A karácsony eredete bizonyára mindenki számára közismert, a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe, Krisztus születésének feltételezett időpontja. Manapság azonban a legkedvesebb időszak számunkra, a szeretet ünnepe, amikor kissé magunk mögött hagyjuk az év nyüzsgő hétköznapjait, és szeretteink körében töltjük az időnket. Hogy ünnepeltünk régen? A Fortepan segítségével bemutatjuk, hogy milyen volt a századfordulós karácsony Magyarországon.
Említésre méltó, hogy az 1700-as években jelentek meg az első karácsonyfák Németországban, majd az új keresztény tradíciót követve szép lassan egész Európában elterjedtek. Hazánkban is a 19. század közepétől és a 20. század elejétől vált általánossá otthonunk ünnepi dekorációja. Eleinte a tehetősebb, polgári réteg engedhette meg magának, hogy saját karácsonyfája legyen, legfőképpen a fővárosi lakosok körében volt divat. Vidéken és a kisebb falvakban egészen az I. világháború idejéig nem volt szokványos ez a tradíció.
Ennek oka, hogy a régi parasztházakban hely és villany sem akadt volna, hogy úgy öltöztessék fel fájukat, mint ahogy a nagyvilági, budapesti emberek. Érdekesség, hogy az első feljegyzett karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította Magyarországon, 1824-ben.
Akkoriban a fák választéka közel sem volt olyan széles, mint manapság. Küllem és minőség szempontjából sem értek fel mai társaikhoz, eleinte csupán a közkedvelt lucfenyőt lehetett beszerezni, amelyen még nem gyöngyházfényű üveggömbök lógtak, hanem szimbolikus értékkel rendelkező díszek, amelyek a következő évi bőséget és egészséget hirdették.
A kor haladtával a későbbiekben megjelentek a papírdíszek, majd pedig az édességek is, mint a habkarikák, aranyozott diók vagy éppen az égő, csiptetős viaszgyertya, amely bizonyára sok családnál okozott kellemetlen károkat, ha éppen elaludt a mulató társaság a vacsora után.
Az általunk ismert szaloncukor francia cukrászok kezei közül került át hazánkba, amelyet mi szorgosan tovább is fejlesztettünk. Közismerten már csak nálunk élő hagyomány, azonban nem mondható hungarikumnak, hisz minden népnek megvan a saját változata. A színes selyempapírba csomagolt finomságok hamar felkerültek a fenyőfákra, innen is ered nevének eredete, hisz a nagy szalonokban álló karácsonyfák ékes dísze volt.
Last minute karácsonyi ajándékötletek, nemcsak kezdőknek!
A Barbie-ház építészeti változásait mutatja be egy új könyv
