Így díszítettük egykor a karácsonyfánkat | Fortepan gyűjtésünk

Így díszítettük egykor a karácsonyfánkat | Fortepan gyűjtésünk

A karácsony eredete bizonyára mindenki számára közismert, a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe, Krisztus születésének feltételezett időpontja. Manapság azonban a legkedvesebb időszak számunkra, a szeretet ünnepe, amikor kissé magunk mögött hagyjuk az év nyüzsgő hétköznapjait, és szeretteink körében töltjük az időnket. Hogy ünnepeltünk régen? A Fortepan segítségével bemutatjuk, hogy milyen volt a századfordulós karácsony Magyarországon.

Említésre méltó, hogy az 1700-as években jelentek meg az első karácsonyfák Németországban, majd az új keresztény tradíciót követve szép lassan egész Európában elterjedtek. Hazánkban is a 19. század közepétől és a 20. század elejétől vált általánossá otthonunk ünnepi dekorációja. Eleinte a tehetősebb, polgári réteg engedhette meg magának, hogy saját karácsonyfája legyen, legfőképpen a fővárosi lakosok körében volt divat. Vidéken és a kisebb falvakban egészen az I. világháború idejéig nem volt szokványos ez a tradíció.

Fotó: 1928, Ráday Mihály

Ennek oka, hogy a régi parasztházakban hely és villany sem akadt volna, hogy úgy öltöztessék fel fájukat, mint ahogy a nagyvilági, budapesti emberek. Érdekesség, hogy az első feljegyzett karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította Magyarországon, 1824-ben.

Fotó: 1936, Bojár Sándor

Akkoriban a fák választéka közel sem volt olyan széles, mint manapság. Küllem és minőség szempontjából sem értek fel mai társaikhoz, eleinte csupán a közkedvelt lucfenyőt lehetett beszerezni, amelyen még nem gyöngyházfényű üveggömbök lógtak, hanem szimbolikus értékkel rendelkező díszek, amelyek a következő évi bőséget és egészséget hirdették.

Fotó: 1908, Schmidt Albin

A kor haladtával a későbbiekben megjelentek a papírdíszek, majd pedig az édességek is, mint a habkarikák, aranyozott diók vagy éppen az égő, csiptetős viaszgyertya, amely bizonyára sok családnál okozott kellemetlen károkat, ha éppen elaludt a mulató társaság a vacsora után.

Fotó: 1938, Petanovits fényképek
Fotó: 1937, Storymap.hu

Az általunk ismert szaloncukor francia cukrászok kezei közül került át hazánkba, amelyet mi szorgosan tovább is fejlesztettünk. Közismerten már csak nálunk élő hagyomány, azonban nem mondható hungarikumnak, hisz minden népnek megvan a saját változata. A színes selyempapírba csomagolt finomságok hamar felkerültek a fenyőfákra, innen is ered nevének eredete, hisz a nagy szalonokban álló karácsonyfák ékes dísze volt.

Fotó: 1959, Kieselbach Tamás

továbbiak
Holnap lesz a szlovén kultúra napja
lifestyle

Holnap lesz a szlovén kultúra napja

Február 8-án, France Prešeren költő halálának évfordulóján tartják a szlovén kultúra napját Szlovéniában, illetve a környező országok szlovén közösségeinek körében. Az ünnep előestéjén két művészt életműdíjjal tüntetnek ki, és legfeljebb hatan Prešeren Alapítvány Díjat kapnak az elmúlt három évben elért eredményeikért. A munkaszüneti és ünnepnapon országszerte rendezvényeket tartanak, amelyeken gyakran
Alapításának 700. évfordulóját ünneplik Vilniusban
lifestyle

Alapításának 700. évfordulóját ünneplik Vilniusban

Egy 1323-as feljegyzésben említették először a litván fővárost, így egész 2023-ban ünnepi programokkal emlékeznek meg a születésnapról. Gediminas litván nagyfejedelem egy 1323. január 25-én keletkezett levelében nevezte meg először Vilniust, és bátorította a környező országok lakóit, hogy telepedjenek le Litvánia földjén. Innen datálják a város létezését, és mint legfőbb dokumentumot,
Nyomtatott múltak | Megáldott ételek és rejtett kamerák | Interjú James A. Kapalóval
lifestyle

Nyomtatott múltak | Megáldott ételek és rejtett kamerák | Interjú James A. Kapalóval

James A. Kapaló kutatásai elsősorban a közép-kelet-európai vallási és etnikai kisebbségek történetére és tapasztalataira fókuszálnak. Etnográfiai módszerek segítségével dolgozik közösségekkel, levéltárakkal és múzeumi gyűjteményekkel, hogy feltárja a hétköznapi tudást, a vallási gyakorlatokat és a helyi emlékezetet. Egyik szerkesztője volt a The Secret Police and the Religious Underground in Communist and