Így díszítettük egykor a karácsonyfánkat | Fortepan gyűjtésünk

Így díszítettük egykor a karácsonyfánkat | Fortepan gyűjtésünk

A karácsony eredete bizonyára mindenki számára közismert, a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe, Krisztus születésének feltételezett időpontja. Manapság azonban a legkedvesebb időszak számunkra, a szeretet ünnepe, amikor kissé magunk mögött hagyjuk az év nyüzsgő hétköznapjait, és szeretteink körében töltjük az időnket. Hogy ünnepeltünk régen? A Fortepan segítségével bemutatjuk, hogy milyen volt a századfordulós karácsony Magyarországon.

Említésre méltó, hogy az 1700-as években jelentek meg az első karácsonyfák Németországban, majd az új keresztény tradíciót követve szép lassan egész Európában elterjedtek. Hazánkban is a 19. század közepétől és a 20. század elejétől vált általánossá otthonunk ünnepi dekorációja. Eleinte a tehetősebb, polgári réteg engedhette meg magának, hogy saját karácsonyfája legyen, legfőképpen a fővárosi lakosok körében volt divat. Vidéken és a kisebb falvakban egészen az I. világháború idejéig nem volt szokványos ez a tradíció.

Fotó: 1928, Ráday Mihály

Ennek oka, hogy a régi parasztházakban hely és villany sem akadt volna, hogy úgy öltöztessék fel fájukat, mint ahogy a nagyvilági, budapesti emberek. Érdekesség, hogy az első feljegyzett karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította Magyarországon, 1824-ben.

Fotó: 1936, Bojár Sándor

Akkoriban a fák választéka közel sem volt olyan széles, mint manapság. Küllem és minőség szempontjából sem értek fel mai társaikhoz, eleinte csupán a közkedvelt lucfenyőt lehetett beszerezni, amelyen még nem gyöngyházfényű üveggömbök lógtak, hanem szimbolikus értékkel rendelkező díszek, amelyek a következő évi bőséget és egészséget hirdették.

Fotó: 1908, Schmidt Albin

A kor haladtával a későbbiekben megjelentek a papírdíszek, majd pedig az édességek is, mint a habkarikák, aranyozott diók vagy éppen az égő, csiptetős viaszgyertya, amely bizonyára sok családnál okozott kellemetlen károkat, ha éppen elaludt a mulató társaság a vacsora után.

Fotó: 1938, Petanovits fényképek
Fotó: 1937, Storymap.hu

Az általunk ismert szaloncukor francia cukrászok kezei közül került át hazánkba, amelyet mi szorgosan tovább is fejlesztettünk. Közismerten már csak nálunk élő hagyomány, azonban nem mondható hungarikumnak, hisz minden népnek megvan a saját változata. A színes selyempapírba csomagolt finomságok hamar felkerültek a fenyőfákra, innen is ered nevének eredete, hisz a nagy szalonokban álló karácsonyfák ékes dísze volt.

Fotó: 1959, Kieselbach Tamás

továbbiak
Last minute karácsonyi ajándékötletek, nemcsak kezdőknek!
business

Last minute karácsonyi ajándékötletek, nemcsak kezdőknek!

A Hype&Hyper Business&Strategy rovatának karácsonyi különkiadása. Azoknak, akik az utolsó pillanatra hagyják a vásárlást! Megnyugvás, reflektálás, együtt töltött idő – ideális esetben ezen tevékenységeket asszociáljuk a karácsonnyal. Az ünneppel azonban kevésbé kellemes teendők is járnak, például kínzó kajtatás az ajándékok után – mindez persze tömött bevásárlóközpontokban. Kis rákészüléssel viszont könnyebben,
A Barbie-ház építészeti változásait mutatja be egy új könyv
design

A Barbie-ház építészeti változásait mutatja be egy új könyv

A Barbie Dreamhouse: An Architectural Survey című könyv a világ legismertebb babaházának fejlődését mutatja be az 1962-es első megjelenéstől a legutóbbi, 2021-es változatig. A Barbie-ház hatvanadik évfordulója alkalmából a Mattel Creations és a Pin-Up építészeti magazin közösen adta ki a könyvet, amely a babaház evolúcióját tárja fel építészeti rajzokkal, fotókkal,
Ukrajnát illetően hiányzik a washingtoni stratégia
strategy

Ukrajnát illetően hiányzik a washingtoni stratégia

Mire számíthat a Nyugat Ukrajna lerohanása után? Milyen szerepkört tölt be jelenleg a közép-európai régió a nemzetközi szervezetekben? Miben különbözik a jelenlegi helyzet a hidegháborútól? Egyebek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Danube Institute geopolitikai csúcstalálkozóján az Ukrajna után hol áll a Nyugat? című panelbeszélgetés résztvevői: John Venable,