A természet bevonásával készít multiszenzoriális alkotásokat Győrbíró Csenge, aki a textíliáktól fordult a növények felé. Egyedi illatkombinációk és tapintható természetes felületek: arborétum a nappalidban! Interjú.
Textiltervezőként végeztél a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Hogyan fordultál aztán az anyagoktól a növények felé?
Az első igazán meghatározó élményem az Erasmus-félévem alatt történt, amikor is Lengyelországban banánhulladékkal kezdtem kísérletezni. A MOME-n végzett tanulmányaim vége felé már dolgoztam növényi festéssel, a diploma megszerzése után pedig Hamburgban egy amerikai papírművésznél, Drew Matottnál voltam gyakornok, ahol a legkülönbözőbb növénykísérleti projektekben vettem részt.
Miben hasonlatos és miben eltérő a növényekből készült koncepciók alkotása a textillel végzett munkáktól?
Számomra teljesen eltér attól. Bevallom, az a szabadság, amit a nyers növényi részek: a szirmok, a szárak, a levelek és az apró termések, valamint az azokban rejlő lehetőségek nyújtanak, összehasonlíthatatlan egy kötött vagy szőtt textilstruktúra kialakításával. Az sokkal irányítottabb és merevebb folyamat. Ez a fajta kompozíciókészítés a textilfestéshez hasonlít inkább, mivel a növények nem válnak az anyag részévé, sokkal inkább felületi elemek maradnak, mint színfoltok. A növényi részek általában asszociációk révén kerülnek az adott helyre, majd egyedi textúraként válnak tapinthatóvá.
Hogyan áll össze a munkafolyamat? Mennyi idő elkészíteni egy alkotást?
A munkafolyamatot leginkább egy festmény elkészítéséhez hasonlítanám, ahol a pigmentek maguk a kezeletlen, szárított növényi részek. Az alapot legtöbbször nem szőtt, természetes lenlapok képzik, ezekre kerülnek a szárított növények. Van, amikor előrajzolom a formát, és van, hogy spontán, az adott növényi formák által inspirált, erősen szubjektív alkotás születik. Az alapanyagokat aztán minden esetben kézzel applikálom az alapra, aminek ritmusa lassú és meditatív folyamat. A kompozíciók kivitelezése mérettől függően változik, a nagyobb kompozíciók elkészítése általában hat-tíz óra, míg egy kisebb alkotás elkészülhet akár három-négy óra alatt is. A növényi részek összegyűjtése, szárítása, préselése, válogatása, árnyalatok és illatok szerinti rendezése, illetve előkészítése sokkal több időt igényel, mint a kompozíció kivitelezése.
Mennyire tartósak ezek az alkotások és milyen hosszan őrzik meg illatukat?
Az alkotások a természetes alapanyagok miatt sokkal érzékenyebbek és kiszolgáltatottabbak a környezeti hatásoknak, az erős napfénynek és a magas páratartalomnak, mint a mesterséges alapanyagú alkotások. Ezektől megóvva azonban nagyon tartósak: a belső terekben a színek telítettsége és árnyalata sem változik, eredeti illatukat is képesek több évig megőrizni. Természetesen növényenként változik az illat intenzitása, a levendula aromája sokkal tovább tart, mint például a málnáé és az epermagoké.
Mit jelent számodra a fenntarthatóság?
A fenntarthatóság a magánéletemben és a szakmámban is elsődleges szempont nálam, örömmel tapasztalom, hogy ez nem kizárólag az aktivisták kiváltsága, hanem egyre több tervező és művész foglalkozik a témával. Folyamatosan foglalkoztat a kérdés, hogy az általam felhasznált anyagok és az installálás módja mennyire fenntartható, és hogyan tudom minél környezetkímélőbbé tenni a folyamatokat. Azt gondolom, hogy a kísérletezésen kívül tervezőként feladatunk olyan fenntartható anyagokkal alkotni, amelyeken érezhető, hogy egy közös ügyről való gondolkodás révén jöttek létre.
Mi a következő lépés számodra alkotóként, milyen irányok érdekelnek?
A közeljövőben mindenképpen maradok ennél a médiumnál, mivel még rendkívül sok potenciált látok benne. Ezt a technikát szeretném továbbgondolni, továbbá más, számomra még ismeretlen természetes anyagok bevonásával új projekteket létrehozni, illetve térinstallációkat készíteni.
Győrbíró Csenge | Instagram
Vegán bisztró az Esté architekti gondozásában
East by KONNTRA | 5 Instagram-profil, amit érdemes követni!
