Kísérleti textil, hanghatások, morfológia és esztétika kortárs formavilággal társítva. Az Ejtech polidiszciplináris stúdió munkáiban a hang, a textil és a tér egységes médiumként van jelen. Alkotásaikban az experimentális interakciók és az érzékelés egyénre gyakorolt hatásai állnak a középpontban. Kárpáti Judit Eszter textilművésszel és Esteban de la Torre média- és hangművésszel beszélgettünk technospiritualizmusról, installációkról és különleges kollaborációkról. Interjú!
Munkáitokban két különböző terület találkozik: Judit interaktív textilek területén kutat, Esteban pedig médiaművész. Egy kicsit meséljetek a kezdetekről; hogyan alakult meg az Ejtech, és mi volt az első közös projektetek?
Esteban de la Torre: Bár a szakterületünk és a kulturális hátterünk is különbözik, a MOMÉ-n találkoztunk. Judit mester-diplomamunkája a Chromosonic nevű hangreagens textil volt, én pedig élő vizuálokkal és interaktív művészettel foglalkoztam. Az első közös munkánk a Kitchen Budapestnél volt 2014-ben, amikor is megnyertünk egy ösztöndíjat és a textil, a hang és az emberi test közötti kapcsolódások feltérképezését segítő kísérleti interfészek építésén dolgoztunk.
Az EJTECH márkanév alatt experimentális szövetet szövünk egymást fedő gondolatfonalainkból, amelyet az új materializmus, a holonikus tudományok, valamint az alkímia és a tárgy alapú jövendölés okkult gyakorlatai inspirálnak.
Alkotásaitok térspecifikusak és temporálisak – egy bizonyos időpontban kelnek életre, ha kapcsolatba lépünk velük, és egyénenként másféle módon, személyes megközelítésben értelmezendők. Pontosan mi is az a technospiritualizmus, mi az installációitok alapgondolata?
E.T.: Jay Newman szavait idézve: „A világi spiritualitás jelensége elismeri a kapcsolatot a technológia és spiritualitás között, ahelyett, hogy a technológiára mint a spiritualitás versenytársára tekintene.”[1]
Jelenleg a spiritualitás és az egyén „istenihez” való kapcsolódása csak közvetítők korlátain belül, általuk moderálva, egy „szent szerkezeten” belül határolva jöhet létre. A vallás mint technológia hasznos eszköznek bizonyult a nép szervezése, valamint a követendő normák és erkölcsök rögzítése terén, azonban jelenleg pont ez az, ami megoszt és teljes mértékben megfoszt bennünket a minket körülvevő univerzummal való egységünktől. Ezért alkottuk meg a technospiritualizmus, mint kortárs eszközöket és tudományos elveket felhasználó belső átalakulás fogalmát, hogy így segítsük a végtelen jelen felfogására és megértésére való törekvésünket.
Az installációinkkal egy új megértés folyamatát szeretnénk elindítani. A Trafó Kortárs Művészetek Háza számára készített SENSORIVM installációnk (amelynek kurátora Kovács Andrea volt) például a hang feltérképezésének bensőséges, megfogható élményére fókuszál, ezen keresztül pedig a látás kihagyásával az érzékek közötti hierarchia megszüntetését célozza. Az intuitív, ösztönös interakció, amely akkor jön létre, amikor a résztvevők mozdulatai és érintései hanggá változnak, egy a jelenhez való, elfeledett kapcsolódásnak, a gyermekek ártatlan kíváncsiságához hasonlítható teljes jelenlétnek ad teret.
A hang-textil-tér és egyén kapcsolatát hogyan értelmezitek újra munkáitokban, milyen szemszögből közelítitek meg?
Kárpáti Judit Eszter: A textil fantasztikus megismerési módként működik. Mi például arra használjuk az anyagot, hogy megpróbáljuk megérteni, hogyan hozza létre az ismert dolgok kapcsolódása, szövevénye a valóság szövetét.
Legfrissebb installációinkban, ahogyan például a 2019-ben az Easttopics kezdeményezés keretében bemutatott All Direction is Curved, All Motion is Spiral-ben a teret, azon belül is három szobát használunk az élmény központi építőelemeiként. Minden szoba meghatározott frekvencián vibrál a textileken keresztül. Ezek a hallható frekvenciák harmonikussá vagy diszharmonikussá válnak attól függően, hogy a galéria melyik pontjáról halljuk őket, sőt, az sem mindegy, hogy a résztvevő melyik irányba néz.
Ezek a nagyon apró különbségek azáltal jönnek létre, hogy minden hangforrást, azaz a textileket tudatosan, előre meghatározott rend szerint helyezzük el a galériában, különböző magasságokban és irányokban. Szintén nagyon fontos elem az egyes textil-hangszórók egyedi anyagszerkezete, amelyet minden esetben figyelembe veszünk. A galériában sétálva az időérzékelés megszűnik, ahogy a hang fizikai utazásra invitál bennünket. Mintha egy örökösen hullámzó medencében lebegnénk.
Egy másik példája a hang-textil-tér építőelemekként való használatának a Phase, In, Phase Out, egy 48 + 5 független csatornából álló textil hangrendszer, amit 2018-ban mutattunk be a Horizont Galériában performatív installációként. Hasonló még a pozsonyi LOM.Space-ben a hang fizikai erejének feltérképezésére tett kísérletünk, kifejezetten a fülek közötti tér megtöltése céljából írt elektomágneses verseken vagy hangképeken keresztül.
Ebben a projektben a hallhatóságra fókuszálunk, a hangok puszta összeállítása helyett a feltérképezés lehetőségeire helyezzük a hangsúlyt, mint például a testen keresztüli hallás élményére.
Hang- és textil alapú installációitokkal már több fesztiválon és kiállításon is megjelentetek, többek között Prágában, Tel-Avivban, New Yorkban vagy Tokióban. Az okos textilek és a viselhető technológia a divat világában is egyre inkább kezd utat törni magának, így kollaboráltatok már például a magyar Perceptual Thinkers márkával vagy a cseh Petra Ptackova ruhatervezővel is. A hang és az érintés milyen kontextusban voltak fontosak a két projekt esetében?
K.J.E.: Az EJTECH formációban nem kifejezetten a viselhető technológia érdekel minket, ennek ellenére nyitottak vagyunk rá és örömmel veszünk részt ilyen témájú együttműködésekben. A Perceptual Thinkersszel a cél egy olyan kapszulakollekció megalkotása volt, amelyben a darab viselője játékos módon egy teljesen személyes hang-alapú élményt tud létrehozni a „kiterjesztett” kabáttal való interakció révén.
Petra Ptackovával a koncepciónk lényege az volt, hogy felhívjuk a nézőket a tervező legújabb kollekcióját viselő modellekkel való interakcióra. Ezt a projektet a Mercedes-Benz Prague Fashion Week FW19 divathéten mutattuk be, ahol a nézők először félénken, majd később annál bátrabban lepték el a kifutót, ahol aztán megérintették és közelről megszemlélték a modelleken lévő kötött, üzenetekkel és ikonokkal tarkított kabátot, párbeszédet létrehozva az érintésük által.
A Szárnyas Fejvadász 2049 filmben is találkozhatunk a munkátokkal. Pontosan mivel bíztak meg titeket?
E.T.: Egy álmunk vált valóra azzal, hogy dolgozhattunk a Szárnyas Fejvadász 2049-ben. Mi csináltuk a beágyazott elektronikát és a lágy áramköröket, amiket a kosztümrészleg használt különleges kellékekként. Mind Dennis Villenueve rendező, mind pedig Roger Deakins operatőr híresen ellenzik a CGI manapság elég jellemző túlzott használatát a filmiparban, bár a VFX-csapat Oscart vihetett haza ezért a munkáért.
A Szárnyas Fejvadász 2049 egy nem is annyira valószerűtlen jövőben játszódik, ahol Los Angelest ónos eső és szmog borítja. A megbeszéléseken azt kérték tőlünk, hogy tanulmányozzuk a mélytengeri élőlényeket és a biolumineszcencia jelenségét, és ezeket jelenítsük meg a szereplőkön. Arra is megkértek továbbá, hogy egyáltalán ne alkalmazzunk LED-et, mivel el akarták kerülni a karácsonyi film effektust. Nagyon örülünk neki, hogy a legtöbb darabunk bekerült a végső verzióba, így láthatjátok őket Bibi bárjában, az utcai tömegeken és a rendőrség fegyverein is.
Nemrég legújabb projektetek is debütált. Mit lehet tudni róla?
K.J.E.: Elég régóta dolgozunk ezen az álomprojekten, és nagyon büszkék vagyunk, hogy a Dior megbízott minket egy interaktív installáció készítésével a legendás AirDior sportcipők nemzetközi megjelenéséhez. Ez az első kollaboráció a Dior és a Nike között, amellyel az Air Jordan cipők 35. évfordulóját ünneplik. A kapszulakollekció mellett a Dior Homme művészeti igazgatója, Kim Jones egy új, limitált kiadású ‘Air Jordan 1 High OG Dior’ modellt is készített. Ehhez mi terveztük a kiterjesztéseket. Ezek Július 8-ától lesznek elérhetőek az üzletekben.
Ha szeretnétek átélni és megtapasztalni az Ejtech által megalkotott hangtereket, legközelebb a Műtő helyszínén, a Sandbox fesztiválon szeptember 3-5. között találkozhattok installációjukkal. További információkat a Facebook eseményükben tudtok elérni.
Ejtech | Web | Facebook | Instagram
Hivatkozás:
[1] Jay Newman (1997), Religion and Technology: A Study in the Philosophy of Culture