A közép-kelet-európai régió egyik legégetőbb kérdése az energetika. Mivel fogunk télen fűteni? Lehetséges az energiafüggetlenség? Ha igen, akkor milyen áron? Európának el kell döntenie, hogy egységnyi acélból turbinát, vagy tankot akar építeni? Ezeknek a kérdéseknek jártak utána Rigában, a Három Tenger Kezdeményezés gazdasági fórumán. Tudósításunk.
Közép-Kelet-Európa megkerülhetetlen gazdasági együttműködése a Három Tenger Kezdeményezés. Az EU területének 29, népességének 25 százalékát foglalja magában, résztvevő országai a Balti-tenger, az Adria, illetve a Fekete-tenger közötti országok: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A 2022-es csúcstalálkozón Rigában befektetéstől kezdve, innováción és digitalizáción át sok fajta szerteágazó kérdéskörökről volt szó, de ami talán az egyik legégetőbb téma volt, az az energia. Tudósításunk a „Kiegyensúlyozott és rugalmas energiaszektor kiépítése a Három Tenger Régióban” panelbeszélgetésről.
A beszélgetés résztvevői külön világokból érkeztek, volt képviselője a technológiai oldalnak, a befektetési oldalnak. Az első megszólaló, Joshua Volz a kormányzatot képviseli, ugyanis ő az Egyesült Államok Energiaosztályának a helyettes titkára. Számára az energetikai átállásnak három fontos aspektusa van: a dekarbonizáció, a diverzifikáció, valamint talán ami az eddigieknél is fontosabb, az új technológiák bevetése. Meglévő infrastruktúrák összehangolása különböző innovációkkal segíthet abban, hogy a jelenlegi krízisidőszakban is arra fókuszálhassunk, hogy a következő generációknak egy tisztább bolygót adhassunk tovább.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Baltikummal foglalkozó részlegének vezetője, Ian Brown elárulta, hogy számukra a háború felforgatta az addigi irányelveket. A krízis előtt olyan kérdések álltak a középpontban, mint a klímasemlegesség, vagy a fosszilis anyagok visszaszorítása, azonban az ukrán helyzet ezt megváltoztatta, kitüntetett szerepet kapott a cseppfolyósított földgáz (LNG), ami a balti térség regionális együttműködését elősegítheti.
Gerald Koch a Három Tenger Kezdeményezés befektetési alapjában a részvényeseket képviseli. Szerinte most minden eddiginél fontosabb az infrastruktúra és a digitális infrastruktúra kiépítése, kihasználása. Ez kell akkor, amikor Európának nem csak az a fontos, hogy a klímaváltozást lelassítsa, hanem hogy függetlenséget vívjon ki az energiaszektorban. Ezt az új kihívást egy építkezési projektként tekinti, annak nehézségeivel, de talán annál több lehetőségével.
A Conexus Baltic Grid egy lett földgáz szállító, és tároló cég. A beszélgetésen részt vett Uldis Bariss, a vállalat elnöke. Számára fontos, hogy a hosszútávú tervek mellett foglalkozzunk a ma kérdéseivel is. A balti államok különösképpen kitettek az orosz gáznak, ezért a háború kitörtével radikális változtatásokat kellett meghozniuk. Litvánia is LNG terminálba fektetett, Lettország földalatti tárolórendszert alakított ki, az év végére pedig Észtország és Finnország is LNG terminálokat húz fel, ezzel lehetővé téve a régió számára, hogy alternatív forrásokból lássa el energiaszükségletét. Fontos, hogy míg valóban minél hamarabb megújuló energiaforrásokba kell fektetni, az átállást gáz segítségével lehet csak levezényelni.
Anna Łukaszewska-Trzeciakowska a technológia felől közelíti meg az energetikai kérdéseket, ugyanis a BalticPower, továbbá az ORLEN Neptun I ügyvezetője, melyek a Balti tengeren alakítanak ki szélerőműveket. A cégek 2026-ra lesznek készen arra, hogy teljes mértékben megújuló energiaforrásból működjenek, egyre inkább diverzifikálják a portfóliójukat, hogy ne csak szélerőművekkel, hanem szerteágazó technológiákkal dolgozhassanak.
A Rolls-Royce-ról a luxusautók jutnak eszünkbe, ám jelen vannak az energiapiacon is. A Rolls-Royce SMR (Small Modular Reactor) kormányzati kapcsolataiért felelős igazgatója, Alastair Evans megjegyzi, hogy a nukleáris energiáról nem volt szó eddig a beszélgetés folyamán, pedig kikerülhetetlen, részt kell vennie Európa energiaellátásában, ha klímasemlegességet akarunk elérni. Amikor energiáról beszélünk, akkor olyan tényezők fontosak számunkra, mint az ellátás biztonsága, a stabilitás, a fenntarthatóság, ezek pedig Alastair szerint mind leírják a nukleáris energiát.
Európa energetikai jövőjével kapcsolatban fontos kérdés, hogy miképp tároljuk a különböző energiahordozókat. Uldis Bariss cégének földalatti tárolói nem biztos, hogy képesek arra, hogy több fajta energiahordozó anyagot tároljanak bennük, ám szerinte ez azért nem probléma, mert a krízis miatt ők a belátható jövőre fókuszálnak. Azt tartják szem előtt, hogy a Baltikumban létrejöjjön egy széleskörű kooperáció, ne kelljen vámot fizetni az energia után, és további finomításokat kell integrálni, hogy a térség energiafüggetlen lehessen.
A háború, és az azt megelőző világjárvány lelassította az ellátási folyamatokat. Ian Brown számára bankárként az az egyik legnagyobb kihívás, hogy kevés az olyan projekt, ami mögé be tud állni. Nincs elég lehetőség, hiszen olyan körülmények nehezítik a megújuló energiával foglalkozó vállalkozásokat, mint a földi szállítás, az infláció, a kikötők telítettsége, a hajóutak ritkulása, vagy akár az engedélyek megszerzése. Ezt látja Gerald Koch is, az acélt, a betont, az elektronikai berendezéseket beszerezni, szállítani kell, ami az elmúlt években meglehetősen döcögött. Továbbá a háború azt is magával hozta, hogy Európának el kell döntenie, hogy egységnyi acélból turbinát, vagy tankot akar építeni, ez pedig egy nehéz feladat. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a kialakult helyzetet sajnos nem lehet több pénzből megoldani, egyszerűen várni kell.
A szélturbinák építésénél is előkerül ugyanez a probléma. Európának van egy felső határa, ha raktárakról van szó, hajókat kell építeni, hogy gyorsabb legyen a nyersanyagellátás, de ha építünk is több hajót, a kikötőkben lévő daruk már most szinte teljesen ki vannak használva, így az áruszállítás akadozása nem javulna akkorát.
Ahogy láthatjuk, az energiaellátás egy sok felet felsorakoztató folyamat. Ha tetszik, ez egy zenekar, ahol minden hangszernek megvan a maga egyedi és felcserélhetetlen szerepe. De ki a karmester? Evans szerint a kérdésnél fontosabb, hogy a tagok egyenrangúak legyenek, ezért az energetikát a kormányzatok helyett sokkal inkább a vállalati térbe helyeznék át. Jelenleg a nukleáris reaktorok túlnyomó részt állami beruházásokból épülnek fel, a Rolls-Royce SMR ezt változtatná meg. Łukaszewska-Trzeciakowska sem ad választ arra, hogy van-e egy kitüntetett ’karmester’. Szerinte minden szinten kooperálnia kell a résztvevőknek, számára az energetika kérdése egy puzzle, ami csak akkor lehet kész, ha minden darab a helyére kerül, így mindenki ugyanannyira fontos.
Az energetika kérdése mindig politika marad. A jövő kérdése inkább az, hogy mi irányítjuk az energetikát, vagy az irányít minket. Az olaj felfedezése létrehozott egy elképesztő mértékű pénzügyi egyenlőtlenséget országok között. A megújuló energiaforrások valamelyest jobban eloszthatják a különbségeket, ám így is lesznek győztesek és vesztesek, elvégre nem mindenhol süt ugyanannyit a nap, vagy fúj ugyanannyit a szél. Európa számára fontos feladat, hogy függetlenedjen, így a megújuló energiában gazdag országoknak támogatniuk kell a kevésbé optimális térségeket. Ezen felül a dekarbonizáció felé vezető út nem egy szálon halad, hanem több párhuzamos rendszer alkalmazásával jöhet létre, így az egész zenekarnak együtt kell dolgozni ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb, zöldebb, függetlenebb Európát kapjunk.
Átadták a MOME új járműtervező stúdióját, a Mobility Design Labet | Interjú a járműtervezés múltjáról és jövőjéről II.
Portugália ízei és színei egy wrocław-i étteremben | MARTIM
