fbpx
Nyomj Entert

Kibökné a közösségi média buborékot az EU

A szűrőbuborékok radikalizálnak? Állami érdekeket sértő NFT-k? Megvédenek minket az EU-s szabályozások? Az internet veszélyeit és az azokra adott válaszokat jártuk körbe.


Tudósításunk a az „Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében” címmel tartott konferenciáról, amelyet Budapesten, Magyarországon rendeztek meg.

Az Európai Parlament 2022. július 5-én, csaknem két évvel az Európai Bizottság általi bevezetése után elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA), miután a Parlament és az Európai Unió Tanácsa korábban, 2022. április 23-án, illetve március 24-én megállapodott róla.

Mind a DSA, mind a testvérjavaslata a DMA olyan mérföldkőnek számító szabályok, amelyek alapvetően megváltoztathatják a digitális szolgáltatások nyújtásának módját az Európai Unión belül. Ma DSA-val fogunk foglalkozni, amellyel kapcsolatban az „Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében” címmel tartott konferenciát a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) és a Mathias Corvinus Collegium.

Mitől akarnak minket megvédeni?

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) célja egy biztonságosabb digitális tér létrehozása, ahol a felhasználók alapvető jogai védelmet élveznek. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója kiemelte, hogy a felhasználóvédelem nem csak a fogyasztót, hanem a kisvállalkozásokat védi. Menyhárd Attila, magyar jogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora szerint a szabályozás természete nem innovatív. Valójában nem újszerű dolgokat hoz létre, hanem már meglévő dolgok kerülnek bele a tagállamok kompromisszumának eredményeképpen. Menyhárd kiemelte: megkérdőjelezhető, hogy a törvény mennyire jövőorientált, hiszen főképpen centralizált rendszerekre szabták, decentralizált rendszerekre nem működik. „Üzenünk a szolgáltatónak, ha nem jól csinál valamit, de mi van, ha nincs ilyen központi szereplő, szolgáltató?” – tette fel a kérdést. Ilyen decentralizált rendszernek számítanak a Blockchain alapú rendszerek, mint például az NFT-k. Az NFT-k kapcsán külön kitért az NFT-k nemrégiben megjelent sajátos fajtáira, amelyek nem egy képet vagy videórészletet tartalmaznak, hanem szöveget, akár idézetet. Az ilyen termékek kapcsán felmerül a veszélye annak, hogy olyan állítások jelenhetnek meg benne, amelyek akár állami érdekeket sértenek. Ilyen esetekre nem ad választ a DSA. Mindezek ellenére hangsúlyozta, hogy évek óta az egyik legjobb törvényjavaslatról van szó.

A DSA főképpen az online platformok, mint a Facebook felhasználóit szeretné megvédeni a szolgáltató fogyasztókra nézve káros gyakorlatától. Érdekesség, hogy ezentúl a platform moderátorainak végzettségéről és nyelvi kompetenciájáról is be kell számolni.

Az Általános Szerződési Feltételekre vonatkozóan olyan szabályokat tartalmaz a DSA, amelyek a gyerekeket hivatottak megvédeni. Mivel a platformok felhasználói között jelentős számban jelen vannak a gyerekek, már ideje volt, hogy megkönnyítsék számukra a felhasználási feltételek megértését. Az ÁSZF-et amúgy sem olvassa el senki, de még ha el is olvasná, nehezen érthető, bonyolultan megfogalmazott szöveggel találkozna. Erre a DSA válasza, hogy minden EU-s nyelven, a gyerek számára érthető módon kell majd ezeket a dokumentumokat megszerkeszteni.

Nem csak a platform káros gyakorlatától, de a káros tartalmaktól is meg fog majd minket védeni a törvény. Sorbán Kinga, a Közszolgálati Egyetem kutatója ismertette, hogy a DSA nem egy általános jogszabályt fogalmaz meg, hiszen a tagállami jogszabályokat is figyelembe kell venni. Tehát felmerülhet egy olyan eset, hogy bizonyos tartalmak valamelyik országban jogsértőek lesznek, míg máshol bárki élvezheti majd őket. Sorbán szerint ennek kérdéses, hogy milyen lesz a hatásossága, hiszen a VPN-ek segítségével, aki akar, az majd hozzá tud férni a tartalmakhoz. Emellett probléma lehet, hogy még jobban kialakulhatnak szűrőbuborékok és visszhang kamrák a közösségi platformokon, csak ez esetben területi jelleggel.

Radikalizálódunk?

Rengeteget lehet hallani a Facebook és hasonló közösségi média platformok káros hatásairól, amelyek közül kiemelt problémát jelentenek a szűrőbuborékok vagy más néven visszhang kamrák. Ezekkel a különböző szakirodalmak szerint a legnagyobb veszély az, hogy egy-egy, ilyen más véleményektől elzárt csoportokban virágzik a radikalizmus és ezek a visszhang kamrák erősen hozzájárulnak a társadalom polarizálódásához.

Papp János Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársa szerint fontos a demokratikus nyilvánosság, hiszen „jól informált állampolgárokat szeretnénk, akik megalapozott, jó döntéseket hoznak”, legyen szó országgyűlési szavazásról vagy népszavazásról. Kiemelte, hogy sok ellentmondó kutatás érhető el a témában. Egyes források szerint ez a radikalizálódás valójában csak a felhasználók 2-8 százaléklára van hatással, más kutatások azt mondják, hogy ez a hatás elenyésző és mérhetetlen. Érdekesség, hogy azok, akik egy forrásból tájékozódnak, főleg a TV-ből és más hagyományos forrásokból tájékozódnak. Nem csak az új médiának köszönhető a polarizálódás: aki konzervatív, olyan újságot olvas, olyan csatornát néz. A visszhang kamra negatív hatásaira reagálva úgy fogalmazott, „a visszhang kamra valójában beengedi az ellentétes véleményt is, csak éppen gúnyolódnak rajta”. Ellentétes véleményt tükröző posztok alatt a kommentek általában sokkal intenzívebbek, így ez talán felnagyítja a hatást. Papp szerint a kutatóknak újra kell gondolni a buborék effektus hatásait.

A DSA a szűrőbuborékokra is megoldást próbál találni: a platformokon található bármilyen fajta rangsorolási rendszerek (ajánlás, news feed) működési mechanizmusát ezentúl világosan és közérthetően közzé kell tenni. Ha van több ajánlórendszer, a felhasználónak fel kell majd ajánlani a lehetőséget a választásra. Ezen választási lehetőségek között kell legyen az is, hogy profilalkotást mellőzve kapjon a fogyasztó ajánlást, bár ennek nincs sok értelme, hacsak nem akarunk számunkra teljesen irreleváns tartalmakat olvasni. Kiemelt szerepet kapott az átláthatóság, legfőképpen az algoritmusok és különösen politikai hirdetések átláthatósága. Az átláthatósággal kell járjon az is, hogy a kutatók számára nagyobb hozzáférést kell biztosítani a platformhoz kapcsolódó adatokhoz.

Papp szerint végsőképpen nem tudjuk a DSA hogyan fogja befolyásolni pontosan a közösségi média platformok működését, de az biztos, hogy a megbízhatóbb források kerülnek előre. De kérdés, hogy erről valójában ki dönt? Prezentációját azzal a gondolattal zárta, hogy a polarizáció nem csak a közösségi médiának köszönhető és nem egy szabályozás által megoldható problémáról van szó.

Grafika: Pisla Réka | Hype&Hyper

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük