Melyik észt vállalat használta elsőként a rétegelt lemezt közületi bútorok előállításához? És mi a közös Alvar Aaltoban és Breuer Marcellben? A Plydesign cikkéből kiderül.
A rétegelt lemez története egészen a 19. századig nyúlik vissza. A tömegtermelés fénykorában keresték a könnyen formálható anyagokat, ilyen volt például az öntöttvas vagy később az acélcső – ebbe a sorba illeszkedett a rétegelt lemez is. Kezdetben elsősorban olcsó fapótlónak tartották, az emberek nem tudták a rendelkezésükre álló gépekkel megmunkálni, így még nem volt alkalmuk felfedezni a benne rejlő potenciált, ami stabil, önhordó szerkezetek kialakítását is lehetővé teszi.
Az 1880-1900-as években az osztrák Thonet kísérletezett rétegelt lemezzel: ezek a székek azonban valójában nem rétegelt lemezből készültek, hanem a hosszanti oldaluk mentén összeenyvezett, meghajlított deszkából. A 19. század végén az észt Lutherma volt az első vállalkozás, mely közületi termékek előállítására használta fel ezt az anyagot. A Lutherma gazdag portfóliójában nemcsak bútorokat kínált, hanem bőröndöket, kalapdobozokat, kézitáskákat, ebédhordókat és botanikai dobozokat (vasculum) is, melyek növények biztonságos szállítására szolgáltak.
A finn Alvar Aalto (1898-1976) és a magyar Marcel Breuer (1902-1981) voltak azok a mai értelemben vett jegyzett és közismert formatervezők, akik az adott kor kihívásaira keresték a megfelelő választ a rétegelt lemez segítségével: olyan anyagot és technológiát kerestek, mely gazdaságosan alkalmazható sorozatgyártásban, stabil szerkezetet tud megvalósítani, de a fának köszönhetően mégis emberközeli, természetes tárgyat kapunk eredményként. Ez a kezdeti, modern időszak nagy előrelépést jelent a rétegelt lemez fejlődésében – a nyersanyaghiány miatt kialakult kényszer hatására olyan funkciókra is elkezdték használni a rétegelt lemezt, amire nem is gondolták volna azelőtt, hogy alkalmasnak bizonyul.
Milyen további tényezők játszottak szerepet az idompréselt rétegelt lemez korszakalkotó áttörésében? A cikksorozat következő részében kiderül!
Képek forrása:
1-2. kép: Kis táska, valószínűleg kézitáskának vagy növények gyűjtésére használták, gyártó: Lutherma (korábban A. M. Luther) nyír rétegeltlemez, Észtország, 1930 körül. ©Victoria and Albert Museum, London; Forrás: https://www.vam.ac.uk/blog/news/luterma-plywood-bags
3. kép: Bőrönd, eredetileg P. Morton Shand, az Architectural Review munkatársának tulajdonában, gyártója Lutherma (korábban A.M. Luther), forgalmazója Venesta, nyírfa rétegelt lemez, Észtország, 1930 körül. Múzeum sz. W.12-2016. A Shand család adománya. © Victoria és Albert Múzeum, London; Forrás: https://www.vam.ac.uk/blog/news/luterma-plywood-bags
4. kép: Alvar Aalto, Armchair 42, 1932, Forrás: http://www.artek.fi/
5. kép: Alvar Aalto, Armchair 41 „Paimio”, 1932, Forrás: http://www.artek.fi/
6. kép: Marcel Breuer, A rakásolható szék végleges változata, Forrás: Wilk, Christopher: Marcel Breuer. Furniture and Interiors. The Architectural Press, London, 1981.
7. kép: Marcel Breuer pihenőszékének kezdeti változata, Forrás: Wilk, Christopher: Marcel Breuer. Furniture and Interiors. The Architectural Press, London, 1981.
Plydesign | Web | Facebook | Instagram
Kéthetente megjelenő cikksorozatban érdekességeket osztunk meg a rétegelt lemez múltjáról, jelenéről és jövőjéről a PLY DESIGN HOUSE 2021 ötletpályázat apropóján. Jelentkezési határidő: 2021. július 31. További információk a Plydesign hivatalos weboldalán.
Az ízek hálózata
Tárgyakkal üzenni – interjú Sáfrán Anett kerámiatervezővel
